Zágráb vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli részében. Jelenleg Horvátország része.
Földrajz
A vármegye területe nagyérszt dombság, csak északkeleten található síkság. Legfontosabb folyója a Száva. Északról Varasd vármegye illetve Stájerország, keletről Belovár-Kőrös és Pozsega vármegyék, délről Bosznia, nyugatról pedig Bosznia, Modrus-Fiume vármegye, illetve Stájerország határolta.
Történelme
A vármegye területe a 12. században került Magyarország területéhez. 1526-tól a Habsburg Birodalomhoz tartozott. 1918-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez tartozott. A II. világháború alatt a független Horvátország, majd 1945-től újra Jugoszlávia része lett. 1991 óta a független Horvátország része.
Közigazgatás
A vármegye tizenöt járásra volt felosztva:
- Dugo Seloi járás, székhelye Dugo Selo
- Dvori járás, székhelye Dvor
- Glinai járás, székhelye Glina
- Jaskai járás, székhelye Jaska
- Károlyvárosi járás, székhelye Károlyváros (rendezett tanácsú város)
- Kosztajnicai járás, székhelye Kosztajnica
- Nagygoricai járás, székhelye Nagygorica
- Petrinjai járás, székhelye Petrinja (rendezett tanácsú város)
- Pisarovinai járás, székhelye Pisarovina
- Samobori járás, székhelye Samobor
- Stubicai járás, székhelye Donja Stubica
- Szentivánzelinai járás, székhelye Szentivánzelina
- Sziszeki járás, székhelye Sziszek (rendezett tanácsú város)
- Topuskoi járás, székhelye Topusko
- Zágrábi járás, székhelye Zágráb (törvényhatósági jógú város)
Forrás: Wikipédia
