Kolozs vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Jelenleg Románia része.Földrajz A vármegye területe mindenhol dombság-hegység volt. Nyugaton a Bihar-hegység, délen a Gyalui-havasok, északon a Meszes-hegység, keleten pedig a Mezőség nevü dombvidék volt található.
Komárom vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság észak-nyugati részén. 2934 km2-es területét a trianoni békeszerződés során a Duna mentén Csehszlovákia (1392 km2) és Magyarország (1442 km2) között osztották fel.Földrajz Komárom vármegye területe nagyrészt síkság, csak délen találhatóak kisebb hegyek.
Krassó-Szörény vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délkeleti részében. Jelenleg Románia része.Földrajz Krassó-Szörény vármegye területe szinte mindenütt hegység vagy dombvidék volt, csak néhol lehetett találni síkságot.
Lika-Korbava vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli részében. Jelenleg Horvátország területéhez tartozik.Földrajz A vármegye területének legnagyobb része hegység, amelynek közepén kisebb medencék találhatóak.
Liptó a Magyar Királyság közigazgatási területe, vármegyéje volt. Jelenleg területe Észak-Szlovákiában található. A terület mára közigazgatási egységét elvesztette, a névvel a történelmi régióra ill. az egykori vármegyére való utalásként találkozhatunk.
Maros-Torda vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében 1876-tól. A terület jelenleg Románia része. A történelmi Erdély területén található.Földrajz Az egykori vármegye területe földrajzilag két részre osztható.
Modrus-Fiume vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli részén. Jelenleg Horvátország területéhez tartozik.Földrajz A vármegye területe nagyrészt hegység volt.
Moson vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság nyugati részén. Területét Ausztria, Magyarország és Szlovákia között osztották fel.Földrajz A vármegye területe szinte mindenhol síkság volt, csak északnyugati sarkába nyúlt be a Lajta-hegység egy csoportja.
Nagy-Küküllő vármegye a Magyar Királyság keleti részében helyezkedett el. Székhelye Segesvár volt. A küküllő korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe jelentése kökényes. Jelenleg Románia része.Földrajz A vármegye területe mindenhol hegység volt, ám a hegységek sehol nem értek el lényeges magasságot.