Régiók - Magyarország - A Magyar Királyság vármegyéi

   

 
                    Szeben vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Területe jelenleg Románia területéhez tartozik.Földrajz A vármegye területe nagyrészt hegység. Déli és középső részén a Szebeni-havasok, többi részén a Resinári-hegység csoportjai emelkednek. Csak az Olt és a Szeben folyók mentén voltak jelentéktelen síkságok.
 
                              Szepes vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Területe jelenleg Szlovákia és Lengyelország között van felosztva.Földrajza Az egykori vármegye területét nagyrészt hegyvidék alkotta. Területéhez tartozott lényegében az egész Magas-Tátra. Ettől délre található a Szepesi-síkság.
 
                         Szerém vármegye  közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli, Horvát-Szlavónországhoz tartozó részében. Területét Horvátország és Szerbia között osztották fel.Földrajz A vármegye területének legnagyobb része síkság, amelybe a Duna folyótól délre található dombság nyúlt be.
 
                        Szilágy vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Területe jelenleg Románia része.Földrajz A vármegye területének nagy része hegység. Csak északkeleten, a Kraszna folyó völgyében volt található az Alföld egyik nyúlványa. A középső, északi és keleti részeit az Réz-hegység, illetve a Meszes-hegység fedte le.
 
                               Szolnok-Doboka vármegye  közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Jelenleg Románia része.FöldrajzA vármegye teljes területe hegység volt. Északon a Lápos hegység és a Cibles csoportjai, nyugaton az Ilosvai-hegység, délen alacsonyabb hegyvidék, keleten pedig a Mezőség födte le területét.
 
                       Temes vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében. A vármegye területe jelenleg Szerbia észak-keleti, illetve Románia nyugati részén helyezkedik el.Földrajza Temes vármegye 1918-as alakjában jelentős észak-déli, és csekély kelet-nyugati kiterjedésű közigazgatási egység volt.
 
                    Tolna vármegye  közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délnyugati részén. Jelenleg is Magyarország része.Földrajz A vármegye területének nyugati részén a Dél-Dunántúli dombság, keleti részén a Duna síksága feküdt, amelynek déli részének tengerszint fölötti magassága 87 méterig szállt alá. Legfontosabb folyói a Duna, a Sió és a Kapos.
 
                            Torda-Aranyos vármegye  közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében, a történelmi Erdély területén. Jelenleg Románia része.Földrajza A vármegye nyugati fele hegység, a keleti viszont dombság és síkság volt.
 
                       Torontál vármegye  közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében. A vármegye része volt továbbá a Bánság régiónak is. A vármegye területét Szerbia, Románia és Magyarország között felosztották.Földrajz A vármegye teljes területe része volt az Alföldnek, és a legmélyebben fekvő részei közé tartozott.
 
                                        Trencsén vármegye  közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Jelenleg Szlovákia része.Földrajz A vármegye területének nagy része hegyvidék volt, amelyet középen a Vág folyó széles völgye osztott ketté. Hegyei az Északi-Kárpátok csoportjai, azonbelül a Kis-Fátra csoportjai közé tartozott.

72 cikk | 6 / 8 oldal