Rékás, románul Recaş, németül Rekasch, városka Temesvártól 20 kilométerre, Lugos felé. Az egykori Temes-Rékás – nagyközség Temes vármegye rékási járásban, a járási szolgabírói hivatal székhelye, (1891) 3637 német és szerb lakossal, járásbírósággal; van vasúti állomása, posta- és távíróhivatala és postatakarékpénztára. (Forrás Pallas Nagylexikon.
2 . Azt megfigyeltem, hogy a jelenlegi Romániában a Roma cigányok között milyen nagy arányban vannak extra gazdagok.
(Magyarországiak között is akadnak, de nem ilyen nagy arányban, összlétszámukhoz képest)
Mi magyarázza ezt a tekintélyes gazdagodást?
Ez komoly kérdés számomra.
A hajdani lókupeckodás, persze, föl lett cserélve modernebb (autó) forgalmazásra.
Ettől függetlenül, megmarad a kérdés.
Tud rá valaki választ?
3 . Kedves Levente!Szerintem ez a meggazdagodásuk a romáknak biztos nem legális jővedelemből van és főleg nem hiszem ,hogy adót fizettek volna. A mi településünkön/Mágocs Baranya megye/Nagyon sok cigány él van közöttük elég módós ,de munkahely,adó fizetés nincs. A Tb fizeti az önkörmányzat helyettük,Ők meg bútor ,vas kereskednek ,feketén és gyönyörűen megélnek belőle.adót ,járulékot nem fizetnek.Mivel hátrányos helyzetüek a gyerekek ingyen tankönyv,menza stb.Senkinek mármint hivatalos szerveknek, nem akar feltünni,hogy mennyire igazságtalanul mennek ki a segélyek. Két -három autó,háromnapos élőzenés 40 fős elsőáldozás,ballagás,mindez hivatalos jövedelem nélkül.
1899-ig Vadászerdő, románul Dumbrăviţa, korábban Uisentes, németül Neusentesch.
Temes megyében, Temesvártól 4 km-re északra található község, amelyet 133 szentesi református család alapított 1891-92 folyamán a Vadászerdőnek nevezett helyen. 1848-ban még erdő borította a mai Újszentes területét (meg is gyűlt később vele a telepesek baja), de a mai főtér helyén egy tisztás volt.
Fejér vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén a 11. századtól. Ma Magyarország része kissé megváltozott területtel Fejér megye néven.Földrajz Északi részén a Vértes-hegység, illetve az ahhoz kapcsolódó dombos vidék, délen a Mezőföld terül el. Fő folyóvizei a Duna, a Séd és a Sárvíz voltak.
1 . Örülök a cikknek, sokat megtudtam szűkebb hazámról ahol születtem, felnőttem, és nagyon rövid megszakításokkal azóta is élek. Egyébként Ercsiben lakom.
Fekvése: A Székely-Sóvidék központja, európai hírű üdülőváros.
Nevének eredete: egyes kutatók szerint a szláv eredetű magyar Szovát személynévből származik.
Története: A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idővel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az első sóstavak.
1968 óta, Szentkeresztbányával való egyesülése után város. 1990-ben a Szentegyháza nevet vette fel. A városka Székelyudvarhely és Csíkszereda között félúton, a Központi-Hargita deli részén fekszik, 860 m-es magasságával ez Hargita megye legmagasabban fekvő városa. Homoródfürdő és Lövétebánya tartozik hozzá.
Szent Anna tó Kb. 30.000 éve keletkezett tó egy krátertó a Csomád-hegységben az egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába. A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A tó felszíne 0,22 km², szélessége 0,46 km, hosszúsága 0,62 km.
Az Udvarhelyi-medence gazdasági és művelődési központja. Csíkszeredától 52, Marosvásárhelytől 100, Kolozsvártól 200, Brassótól 100 km-re fekszik.
Nevének eredete és története: Neve arra utal, hogy e helyen tartotta udvarát a székelyek ispánja. 1301-ben Uduord néven említik. 1301-ben Uduord néven említik. A településnek az Árpád-korban valószínűleg Telegd volt a neve.
Ide tartozott a mai Kovászna (kb. Háromszék) és Hargita megye (kb. Csíkszék és Udvarhelyszék) szinte egészen, Maros megye egy része (kb. Marosszék), Fehér és Kolozs kisebb darabjai (Aranyosszék), valamint néhány település Neamţ és Bákó megyékben a Kárpátok gerincén túl. Területe kb. 13.000 km2.
Székelyudvarhelytől 4 km-re északnyugatra a Sós-patak völgyében. Neve, a „szejke” néprajzosok szerint zavarost jelent, és szürkés, tengervízhez hasonló gyógyvizéről kapta. 1850-ben már vesszőfonatos fürdőmedence állt itt, melyet 1871-ben Orbán Balázs vett meg és korszerűsített, melegfürdőket, vendéglőket, szállodát építtetett.
Hernád völgye-Felvidék
A szlovákiai magyarok története
Amikor a szlovákiai magyar kisebbség történelmével foglalkozunk, óhatatlanul felmerül az általa lakott térség megnevezésének problémája. A magyarországi szakirodalom egyaránt használja a Szlovákia és a Felvidék kifejezést, a szlovák történetírás viszont sértődötten veszi tudomásul ez utóbbi használatát.
Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek lakosainak száma 823 fő, szinte valamennyien magyarok, állattartással, gabona és zöldségtermeléssel foglalkoznak.
(Magyarországiak között is akadnak, de nem ilyen nagy arányban, összlétszámukhoz képest)
Mi magyarázza ezt a tekintélyes gazdagodást?
Ez komoly kérdés számomra.
A hajdani lókupeckodás, persze, föl lett cserélve modernebb (autó) forgalmazásra.
Ettől függetlenül, megmarad a kérdés.
Tud rá valaki választ?
egomieletkepek.5mp.eu/web.php?a=egomieletkepek&o=tHhciONx8h
Esztergomi életképek c.webújságom