Régiók - Varaink, kastélyaink

   

A pápai Esterházy-kastély
  A pápai Esterházy-kastély épülete nem előzmény nélküli, ugyanis a Garaiak által a 15. század első felében emelt vár állt (részben) a helyén. Amikor hazánkra békésebb évszázadok köszöntöttek, a védelmi funkciók iránti igények csökkenése helyett a kényelmi szempontok kerültek előtérbe.
Abaúj vára
Abaújvár, mint ispánsági központ még a 11. század során épült föld-faszerkezetű sáncvárként. Kézai Simon krónikája Aba Sámuel királyt (1041–1044) tartja a vár építőjének. Györffy a 10. század végére vezeti vissza eredetét, szerinte a Szina melletti elavult Óvár helyett építették fel.
Adorján vár, Szalárd - (Bihar megye)
A várat valószínűleg Geregye nb. Pál királybíró építette a 13. század közepén. Leszármazottaitól 1277-ben foglalta el IV. (Kun) László király, majd Borsa nb. Tamásnak és fiainak adományozta. 1294-ben III. András ostromolta meg, végül azonban meghagyta korábbi birtokosainak. Később Kopasz nádor rezidenciája volt 1302-1315 között, illetve amíg el nem foglalta I. Károly király.
Ajnácskő vára
Leírása: Ajnácskő {Hajnácka} várromját a falu közepén emelkedő sziklacsúcsra kapaszkodva kereshetjük fel. A középkori erősség maradványait igencsak elkoptatták az eltelt évszázadok, a legtöbb helyen a csupasz szikláig lepusztult és nyomtalanul eltűnt.
Almás vár (Váralmás) - Almasu (Szilágy megye)
Váralmás falu a Bánffyhunyad-Zilah útvonalon fekszik az Almás patak mentén. A vár a falutól K-re húzódó Várhegyen helyezkedik. A középkorban Kolozs vármegyéhez számították, a hozzátartozó uradalom pedig három megyére terjedt ki: Kolozs, Doboka és Belső Szolnok. A falut, illetve várost a források több néven is említik: Almásmonostora, Almás, Dezsőfalva, Nagyalmás, Váralmás.
Alvinc vára
Alvinc vára (Winz, Vintu de Jos), a Maros folyó és a Pián patak találkozásánál, a hatszög alakú, rommá lett erődítményt Martinuzzi György váradi püspök, majd érsek, Erdély helytartója kolostorból építtette át várkastéllyá. 1551. december 17-én Ferdinánd zsoldosai itt gyilkolták meg, kincseit elrabolták, teteme hónapokig feküdt a várárokban.
Appony vára
Appony várának romjai a Nyitra folyó völgyére néző Tribecs hegység egyik, 333 méter magas nyúlványát koronázzák.
Aranyos vár, Kőd -(Szilágy megye)
A vár Náprágy községhez tartozó Kőd falu határában található, a Szamos jobb partján egy 295 m magas, Cetatea Pintea (Pintea-hegy) nevű domb (relatív magassága mintegy 100 m) tetején, közvetlenül a Cikói szoros déli (Szilágyság felé eső) bejáratánál.  A vár építésének és történetének kezdeti szakasza bizonytalan.
Aranyosmeggyes vára - (Szatmár megye)
A kastély Aranyosmeggyes (Medieşu Aurit) községben, a falu hajdani közepét alkotó útkereszteződés mellett egy nagyobb parkban található.  A Szamos folyóba ömlő Meggyes patakról nevezett település először 1271-ben bukkan fel, amikor V. István a település hospeseinek kiváltságokat ad.
Árva vára
Az Árpád-házi királyok uralkodása alatt ez a vidék a hatalmas kiterjedésű nagy-zólyomi erdőispánsághoz tartozott, kis lélekszámú szláv lakosságának a királyi ispán parancsolt. Első, napjainkig fennmaradt okleveles említése 1235 előttről való, amikor II. Endre király a Synk nevű hívének adományozta oda a Tátra hegységtől Ny-ra lévő erdőségeket.

147 cikk | 1 / 15 oldal