A németajkú Héder fivérek II. Gézától kaptak hatalmas területet a Mosoni-Duna vidékén. A környékbeli jobbágyfalvakat összefogó váruradalmuk központját a napjainkban Zsidó-dombnak nevezett kisebb magaslaton emelték, aminek az első okleveles említése 1314-ből maradt fenn.
A tatárjárás után hazatérő IV. Béla király a lovas seregek ellen védelmet nyújtó, kőből készült erődítmények létrehozását szorgalmazta. Az uralkodói akaratnak megfelelően a környék birtokosa, az Atyuz nemzetség felépítette Hegyesd várát, amely a következőkben földesúri birtokközpontként szolgált.,
Az erősséget a 14.
Hölgykő vára a Csiga-hegynek nevezett, megközelítően É-D-i irányú hegyvonulat északi végén emelkedő és a Torna-patak keleti ágával félkörívben közrefogott dombtetőn épült, nevét a feltételezések szerint karcsú formájáról kapta. Alapterülete kb. 30x30 m. A K-i oldalán, a falak között a bejárat nyoma még kivehető, a vár viszont teljesen elpusztult, csupán a kb.
A vár keletkezésének eredetmondája szerint valaha a környéken egy András nevű nagyúr, a híres Kacsics-família egyik tagja. András egyszer elrabolta valamelyik szomszéd földbirtokos szépséges feleségét, és az akkor épülő vár egyik szobájába záratta.
Hazánk nagy történelmi múltra visszatekintő kisvárosát Magyarország nyugati határvidékén, az Alpokalja lábánál kereshetjük fel. A vár a fallal körülvett óváros területén helyezkedik el.
Árpád-házi II. Géza király adományozta a vidéket a németajkú Wolfer és Hedrik {Henrik} testvérpárnak.
A Mátra hegység északi részén Mátraderecske és Recsk között húzódó hegyhát nyugati végén, a Baláta-bércen állnak a vár maradványai. A rom három oldalról megközelíthetetlenül meredek sziklaszirten áll. Valamikor a várat csak kelet felől lehetett megközelíteni a gerincen, ahol azonban árok akadályozta meg az ellenségnek a várba való behatolását.
Kapi várának romjai a község feletti 499 méter magas hegy csúcsán omladoznak. A meredek déli hegyoldalon vastag támpillérek támasztják alá a kőfalat, jellegzetessé téve az erősség látképét.
Keletkezéséről csak feltételezések vannak, melyek még régészeti megerősítésre szorulnak.
A vár nevével első ízben III. István 1162-ben kelt oklevelében találkozunk. Eszerint III. István egy Farkas nevű soproni várjobbágynak Kecölben, Vicán és Velemben réteket és malmokat adományozott, mivel "azt a várat, amelyet közönségesen Kapunak neveznek" (castrum illud quod vulgariter Copuu dicitur) a király hűségén megtartotta.
1387.
A Hernád folyó völgyétől keleti irányban, az országhatár közelében bújik meg a Zemplén hegyei között Kéked, ahol napjainkban ismét régi fényében pompázik a reneszánsz várkastély.
A kora középkori idők óta ismert jobbágyfalu területén minden valószínűség szerint korábban is állt olyan udvarház, amiben a birtokos és családja lakott, de a jelenlegi épületet csak a 17.
Középkori erősségeink többsége örökre eltűnt a földfelszínről, ilyen Kemend vára is. Az Ollár és Kemend egyesítésével létrejött Kemendollár a Zalaegerszegről Sümeg felé vezető úton érhető el, és itt a kemendi településrész öleli körül azt a mintegy 250 méter magas dombot, melyen valaha a vár állt.
