Kemendollári vár


Kemendollári vár

Középkori erősségeink többsége örökre eltűnt a földfelszínről, ilyen Kemend vára is. Az Ollár és Kemend egyesítésével létrejött Kemendollár a Zalaegerszegről Sümeg felé vezető úton érhető el, és itt a kemendi településrész öleli körül azt a mintegy 250 méter magas dombot, melyen valaha a vár állt. 

Alapításáról nem maradt fenn oklevél, de korai magját valószínűleg a környéket magáénak mondó Héder nemzetségbeli Kakas família emeltette. 1357-ben Kakas Miklós fiai, János és Henrik osztoztak meg rajta és a hozzá tartozó jobbágyfalvakon. Leszármazóik a birtok után rövidesen felvették a `kemendi` nemesi előnevet. Mivel a 15. század elején a földesurak csatlakoztak a Zsigmond király elleni sikertelen lázadáshoz, az uralkodó elkobozta tőlük Kemendet, és hűséges híveinek, gersei Pethő Jánosnak és Tamásnak adományozta.

Ebbe azonban a Kakas család nem nyugodott bele, ezért - német zsoldosokat felfogadva - megrohanta és elfoglalta a várat. A Pethő família végül 1405-ben szabályos ostrommal vívta vissza jogos tulajdonát. Az eset részleteiről egy korabeli oklevél tudósít: eszerint a Pethő Tamás és Erdélyi Antal somlói várnagy vezette ostromló hadnak csak hosszas viadal után adták át az erődítményt, a szabad elvonulás mellett még pénzt, lovakat, ökröket valamint egy kényelmes utazóhintót követelve cserében. Ez utóbbi Kakas László özvegyét illette meg. 

1440 körül ismét fegyverek zajától volt hangos a környék, ekkor a hatalmaskodó Cillei Ulrik foglalta el fegyvereseivel. A török hódoltság vészterhes korszakát jelentő 16. században már ismét a Pethők uralták. A kisméretű erősség betagolódott az egyre nagyobb területeket uralmuk alá hajtó oszmánok ellen kialakított királyi végvárrendszerbe. A Bécsi Haditanács megbízásából 1569-ben Turco itáliai hadmérnök járt falai között, innen ismerjük a végház alaprajzát. A hosszúkás dombhoz alkalmazkodó vár központi épületét a kerek öregtorony jelentette. A várfalak körben a meredély szélén húzódtak, udvarán különböző lakó és gazdasági helyiségek sorakoztak. 

Bár Kemendet igyekeztek a korszak haditechnikájának megfelelően megerődíteni, így néhány ágyúbástyát is tagoltak falaiba, ennek ellenére nem számított komolyabb várnak, az itt állomásozó csekély létszámú őrség csak a kisebb lovasportyáknak tudott ellenállni. Az 1664-ben Bécs felé vonuló hatalmas török sereg felégette, súlyosan megrongálta, amiről Evlija Cselebi világutazó is megemlékezett naplójában. Ezután még valamilyen mértékben helyreállították, mert egy 1690-es dokumentum szerint "kevés vagy semmi katonaság" állomásozott benne. 

Végső pusztulása az 1700-as évek elején következett be, amikor császári parancsra felrobbantották falait. Az időjárás viszontagságaitól egyre jobban fogyatkozó maradványokat aztán 1863-ban a pókaszepetki plébánia templom építkezéséhez illetve a vasúti töltéshez használták fel, így napjainkra a felszínen nyoma sem maradt az egykori kemendi várnak.


Szerkesztés dátuma: péntek, 2013. március 8.
Nézettség: 1,113 Kategória: Varaink, kastélyaink
Előző cikk: Kékedi Melczer kastély Következő cikk: Kereki - Fehérkő vára

Forrás:
www.magyar-varak.hu


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: