Egeres kastély, Egeres (Kolozs megye)


Egeres Kalotaszeg vidékének É-i részén fekszik, a Nádas patak mentén, Kolozsvártól ÉNy-ra. A kastély egykoron Kalotaszeg vidékének egyik legszebb reneszánsz épülete volt. Mostanra nagyon romos állapotba került, a műemlék végleg elveszettnek tekinthető. 

A Kolozs vármegyéhez tartozó falu a középkorban a kolozsmonostori bencés apátság birtokában volt. A 15. században már jelentős település lehetett országos vásárral. A bencés apátság javainak szekularizációját követően, 1533-ban Szapolyai János király Apafi Miklósnak adományozta. 1570-ben, vagy nem sokkal előtte került Bocskai István fejedelem apjának, Bocskai Györgynek a birtokába (a korábbi birtoklásra, illetve az építkezések elkezdésére utal a kastély egyik nyílásának szemöldökköve 1569-es évszámmal). A jelenlegi kastély építésének kezdete Bocskai György nevéhez kapcsolódik. Erről tanúskodik a kapu felirata 1572-es évszámmal, középen címerrel: 

ANO DNI MILESIMO QVINGENTESIMO SEPTVAGESIMO SECVNDO

FORVNA VIRTVTEM SVPERANS

OMNE DVRVM PACIENTIA FRANGO

SEPE LESA PACIENTIA FIT FVROR

REBVS IN ADVERSIS PACIENTIA PROBATVR

 

Az építkezések ezután is folytak, többnyire kolozsvári mesteremberek részvételével. A megmaradt épületfaragványok, első sorban az ajtó- és ablakkeretek arról tanúskodnak, hogy habár a 16. század utolsó két-három évtizedében készültek nem ugyanazon műhelyhez, illetve építési periódushoz tartóznak. 

A kastélyban többször megfordult Bocskai István fejedelem is. 1606-ban a fejedelem a kastélyt végrendeletében Bánfi Lászlónak és a Haller testvéreknek adományozta. A 17. században a Gyulafi család birtokolta. Várad elfoglalása után az erdélyi országgyűlés kivizsgálást rendelt el, hogy megállapítsák a kastély átalakíthatóságát végvárrá. Erődítési rendszere és fekvése azonban ennek az igénynek nem felelt meg, a végvár szerepet inkább Sebesvár vette át. A 18-20. században számos család birtokolta. Utolsó tulajdonosa Fekete János volt, aki a bányamunkások számára bérlakásokat alakított ki benne. A kastélyt 1948-ig, az államosításig lakták. 

A kastély jelenleg nagyon romos állapotban található. Legjobban az északi szárny őrződött meg, amely eredetileg is a legkiépültebb volt. Egykori állapotáról egy 1699-ben készült inventárium tudósít. A kastély előtt egy palánkkal elkerített külső udvar húzódott, benne istállóval. A kastély oldottabb négyzetes alaprajzú épület. Enyhe szabálytalansága a terepviszonyokhoz való igazodásából adódik. Nagy a valószínűsége, hogy eredetileg is mindössze két sarokpavilonnal tervezték. A kastélyt szárazárok vette körül, ezen kis fahíd vezetett keresztül. A kastély lovas és gyalogkapuval rendelkezett. Ezen keresztül lehetett bejutni a belső udvarra. Az inventárium leírása szerint a legfontosabb terek az emeleten helyezkedtek: az ebédlő palota, az úr, az asszony és a leányok háza. A kastély mögött húzódtak a veteményes- és gyümölcsöskertek.


Szerkesztés dátuma: hétfő, 2013. március 18.
Nézettség: 667 Kategória: Varaink, kastélyaink
Előző cikk: Edelényi földvár Következő cikk: Éleskő vár

Forrás:
www.castrumbene.hu


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: