A Balatoni útról a Kutyavári útra letérve találjuk Érd legrégebbi építészeti emlékének a Kutyavár nevű vadászkastélynak romjait. Első okleveles említése 1417-ből származik. Az érdi Kutyavár eredetét Torma István régész kutatta, aki az épületmaradványt a középkori diósdi castellummal azonosította.
A vár építésének idejét, építőjének nevét, alaprajzi elrendezését nem ismerjük. Feltárása még nem történt meg. A vár egyes részeinek felhasználásával a XVIII. században épült magtárépület végén a vár egykori bástyája jól felismerhető, pincéjében is középkori részletek találhatók. A lebontott részek alapfalai a magtár szintje alatt vannak.
1299 után, közelebbről ismeretlen időpontban királyi parancsra építette fel a szepesi ispán Lubló várának legkorábbi magját, hogy az itt állomásozó őrség az ellenőrzése alatt tarthassa a Kárpátok hegységének É-i kereskedő útvonalait.
Ősrégi település, melyet 1198-ban a Csák nemzetség Kisfaludy ágának megalapítója II. Ugrin győri püspök kapott a királytól érdemeinek elismeréseként a szomszédos Kisfaluddal együtt, amely névadója lett a Mihályi családnak. Testvére, I. Miklós 1237-ben Izsák elsőszülött fiának adta el, és ezután is e család leszármazóinak birtoka volt századokon át. Okleveleinkben először 1223.
A Hernád folyó völgyében fekvő Monok a szélesebb közvélemény előtt elsősorban hazánk egyik nagy szülöttjének, Kossuth Lajosnak szülőhelyeként ismert, de az emlékház felkeresése mellett érdemes útba ejteni a napjainkra szépen felújított várkastélyt is.
A legkorábbi fennmaradt oklevél szerint ezt a vidéket IV. László adományozta a Bogát-Radvány nemzetséghez tartozó Simon előkelőnek.
A nyugati határvidéken, a Fertő-tó, a Duna és mellékfolyói által szabdalt mocsaras területeken a honfoglalást követően épült fel Moson vára, amely viharos évszázadokat élt át.
Nádasdy család
A Nádasdyak évszázadokon keresztül jeles szereplői voltak Magyarország történelmének, s a család neve elválaszthatatlan a nemzet és a közérdek szolgálatától. A tatárjárás idején bújtatták IV.
Nagykanizsa-miklósfai városrészétől keletre, a Szentgyörgy-vári szőlőhegy keleti oldalán lévő kiugráson, a Bakónaki patakba tartó Szentgyörgyi folyás nevű, patakocska által vájt völgy nyugati peremén, környezetétől mély szárazárokkal elválasztva található a négyzet alakú erődítmény maradványa, amit a köznyelv csak Romlottvárként emlegetett.
A település közepén a honfoglalás előtt egy kisebb vár állott a 286 m-es andezitkúp tetején. Majd egy nagyobb hegyivárat építettek az itt élő szlávok. A vár neve a bolgár-szláv novi (=új) grád (=vár) szóból származik. Honfoglaló őseink is felfigyeltek erre a stratégiailag fontos helyre.
