A hatalmas erdőségek mélyén, a mocsarak nádasainak rejtett zugain kívül a jobbágyfalvak magasabb pontjain épült plébániatemplomok is alkalmasak voltak a védelemre. Bár a szélesebb olvasóközönség valószínűleg először az erdélyi szász és székely templomerődökre gondol, szűkebb hazánk területén is találhatunk erre példát.
A Sajó mentén meghúzódó Ónod városának legrégebbi történelmi műemléke a négy sarokbástyás, sok háborút túlélt végvára. A legkorábbi oklevelek tanúsága szerint a XIV. század végén itt birtokos Czudar főnemesi család tagjai vették körbe erős kőfallal a helybeli plébániatemplomot, hogy abból uradalmi birtokközpontot létesítsenek.
A Bodrogköz egyik legszebb műemlékeként tartják számon a pácini várkastélyt, melyet 1581-ben Mágócsy András nemes úr építtetett fel, miután feleségül vette a gazdag Alaghy Juditot.
Ahol a Bakony hegyei szelíden elnyúló lankává változnak, - rajta a civilizáció emberének keze munkáját dicsérő barázdák sokaságával - terül el a Dunántúl történelmének egyik meghatározó jelentőségű települése, Pápa. A régmúlt kutatóinak értő kezei alatt megszólalnak a föld mélyéről napvilágra került tárgyak, hogy egykoron élt gazdáikról, a históriás időkről valljanak.
A pécsi Székesegyháztól egy kis sétával juthatunk el a Barbakánhoz, mely a város egyik igen jelentős történelmi nevezetessége, hazánk egyetlen fennmaradt kapuerődje. A Barbakán a hajdani püspökvár falrendszerének előretolt kapuerődje - körbástyája volt. A bástya felvonóhíddal, hátsó kapuval, lőrésekkel, gyilokjáróval volt felszerelve és az egészet egy vizesárok vette körül.
A Szent István király által alapított bencés monostorra épült vár egyik legjelentősebb középkori emlékünk. Géza fejdelem egykori udvarházát adta az egyháznak 998-ban, és Asztrik apát "a Vashegyen (Mons Ferreus - Zengő) egy Szent Benedek atyáról elnevezett kolostort épített...".
Ozorai Pipo
A firenzei kereskedőcsaládból származó Filippo Scolarit a magyarok Ozorai Pipoként emlegetették. A legendás hadvezéri képességekkel rendelkező férfiú egész életét a magyar király, Zsigmond védelmének szentelte.
A király holtig tartó barátsággal és bizalmas posztokkal - királyi kincstartó, királyi sókamarák vezetője - jutalmazta hűségét.
A várost a Kunigunda hercegnő által betelepített németek alapították a tatárok által elpusztított egykori határőrhely helyén. 1244-ben "Podolin", 1256-ban "Podolincz", 1337-ben "Podolinum", 1412-ben "Podolinecz" néven említik. Fejlett kézművesipara, kereskedelme révén gyorsan fejlődött és 1292-ben már városi kiváltságai voltak és városfal védte. Ekkor kapta meg a fürdőépítés jogát.
Igen régi múltra tekint vissza ez a terület, ahol a folyó menti részek ideális letelepedési helyszínül szolgáltak az embereknek. A Kárpát-medencében 896 után új hazára lelt magyar törzsek birtokba vették a Bodrog és Tisza környékét is, ahol főként állattartással és földműveléssel foglalkoztak.
A regéci vár neve fogalom a magyar történelmet ismerő emberek számára. Ha vesszük a fáradságot és elutazunk a vadregényes zempléni hegyek egyik ormát koronázó várromhoz, üljünk le az évszázadoktól megfakult kőfalak közé kissé elmélkedni. Arról, hogyan múlik el a világ dicsősége, az egykoron rengeteg véráldozattal és energiával megvédelmezett falak pusztulásra ítéltettek.
