Árpád foglalása idején Magyarország túlnyomó része, főleg a Duna-Garam vonalától keletre fekvő tájak névadó, de paraszti sorban élő lakossága — Anonymus földrajzi nevei alapján — nem lehetett más, mint magyar, mert hiszen a IX századi bolgár-szláv és cseh uralmat jelző szláv névanyag eltörpül a nagyobb földrajzi tárgyakat jelölő, tehát ősibb ugor-magyar nevek tömegében. Ne felejtsük el, hogy a két oláh fejedelemség, Moldva és Havasalföld lakossága legalább 700 év óta szinte kizárólag oláh nyelvű, ennek dacára folyóneveiknek legfeljebb egyheted része oláh elnevezésű — még mai nap is. Megjegyzendő, hogy ez a hetedrésznyi oláh értelmű víznév is a kisebb folyókból, vagy patakokból tevődik össze.

Anonymus több helyen céloz rá, hogy a parasztok más nyelven beszéltek, mint a hódító magyar törzsek. Amikor pl. Bors „sok parasztságot összegyűjtvén, a Boldva vize mellett várat építe, melyet ’azon nép’ Borsodnak nevez” — ebből következik, hogy Anonymus szerint ez a nép „más” nyelvű volt, mint hódítói: a Borsod szó pedig csakis magyar eredetű lehet.

Anonymus gestájában említett magyar elnevezésű folyónevek közül egyetlen egyről sem bizonyították még be, hogy azelőtt „másképpen” hívták volna őket! De ez nem is valószínű, mert hiszen a X század előtti forrásokból ismert Duna, Tisza, Maros, Szamos, Körös, Temes, Olt, Zala, Rába, Balaton, stb. vizeink is megőrizték régi nevüket, bár partjaikon a történelemből is ismert dák, kelta, illir, római, szarmata, germán, hun, avar, bolgár, szláv, oláh és magyar uralom váltakozott. A letünt időkben a sovinizmus korántsem utazott a régi viznevek kiirtására.

Árpádkori okleveleink még ma sincsenek teljes számmal kiadva. A legtöbb oklevelet azonban már közli a Wenzel féle Árpádkori új okmánytár 12 vaskos kötete. Ezekből, vagy a Kovács Nándor által készített betűrendes Indexből legalább 3-4000 viznevet lehetne kiszedni. A sok névből a könyebb áttekinthetőség végett csak a legrégibben említetteket, tehát csak a tatárjárás előttieket és azokból is csupán a jelentékenyebbeket válogattam ki.

Figyeljük meg nemcsak a tömegével előforduló magyar földrajzi neveket Árpád bevonulása előtti időkben már, hanem szenteljünk figyelmet a nem magyar füllel és magyar írással megörökített, néha felismerhetetlenségig torzított, idegenek által leírt nevekre is. Ennek nagy hasznát láthatjuk majd a római történészek által feljegyzett szittya-magyar nevek megfejtésénél

Anonymus magyar földrajzi nevei

Viznevek

• Abád rév portus Obad
• Almás folyó fluvius Almas
• Balaton fluvius Bolutun
• Bodrog folyó fluvius Budrug
• Bodrog melléke partes Budrug
• Böge (Bega) partes Beguey
• Csesztreg folyó fluvius Seztureg
• Eger folyó fluvius Egur
• Fertő mocsár stagnum Ferteu
• Hejő folyó Heuyou
• Hernád folyó Honrad
• Jószás folyó fluvius Jouxas
• Kapus folyó fluvius Copus
• Kelepataka Kelepotaca
• Kórógy ér fluvius Couroug
• Körös folyó Cris
• Körtvélytó Curtueltou
• Maros folyó fluvius morus
• Nyárád vize fluvius Naragy
• Omsó-ér fluvius humusouer
• Ostoros vize fluvius Ystoros
• Rákos patak fluviusRacus
• Sajó folyó Souyou, Souiou
• Sár viz Saru
• Soroksár viz ultra Surucusar
• Szamos folyó fluvius Zomus
• Tekerő vize fluvius Tekereu
• Temes folyó fluvius Temes, Temus
• Tormos patak rivulus Turmos
• Tur vize fluvius Turu
• Vág folyó fluvius Wag
• Vajas Duna-ág fluvius Uoyos

Egyéb földrajzi nevek

• Bihar vár Byhor
• Bodajk hegy Bodoctu
• Bolhád hegy Bulhadu
• Bolondos vár Blundus
• Borsod vár Castrum Borsod
• Bars vár Castrum Borsu
• Budavár Buduuar
• Diód falu Gyoyg
• Emőd falu Emeud
• Erdély országrész Erdeuleu
• Esküllő falu Exculeti
• Gömör vár Gumur
• Győr (gyürü) vár Geuru
• Gyümölcsény erdő silva Gemelsen
• Havas erdő silva Houos
• Himes udvar (Tokaj) Hymes uduor
• Keve vára castrum Keue
• Komárom vára Camarum
• Meszes kapu in porta mezesina
• Nyir erdő a silvis Nyir
• Pákozd hegy montem Pacoztu
• Sárvár (Ecsedi-láp) Saruuar infra paludes
• Sátorhalom (hegy) Saturholmu
• Szeghalom falu Zeguholmu
• Szekcső falu Zecuseu
• Székelyek Siculi
• Szepes erdő siléve Zepus
• Szerencs hegy Zeremsu
• Szerep mocsár Iutum Zerep
• Szer locum Scerij
• Szihalom montem Zenuholmu
• Tarras falu Torhus
• Tetőtlen halom Teteuetlen
• Torbágy erdő silva Turobag
• Tursok (törzsök) erdő silva tursoc
• Ungvár Hunguar
• Várad (Bars) vár castellum Uarod
• Vértes erdő silva Uertus
• Zaránd megye Comitatum de Zarand
• Zilah város Ziloc
• Zobor (Szopor) hegy Zubur
• Zombor (Zsomboly) Zumbor

Tatárjárás előtti latin okleveleink magyar viznevei

Viznév Évszám Jelentése

• Ag Duna 1201 Dunaág
• Aldoucuth 1212 Áldókút
• Alma 1183
• Aranas 1176 Aranyos
• Arpas 1036,1086
• Balatin 1036 Balaton
• Belsar 1231 Belsár
• Berekzow (Lycosholm mellett) 1231
• Berethe 1227
• Berkyou 1235 Berettyó
• Berkest alias Hydus-potok, fuit in
• Berekzo 1231 Berkesd
• Bodrog, Bodrug 1093
• Budrog, Budrig 1067
• Boga Toufeu 1227 B.Tófő
• Bozyas foka 1173 Bodzás foka
• Boyzastou 1173 Bodzás tó
• Chergou 1218 Csergő
• Churgó 1219 Csurgó
• Chuespotok 1212 Kövespatak
• Copos, Copus 1231 Kapos
• Cuher 1232 Kűér
• Chuthsar eri 1214 Kúntsár ere
• Dedpotoka 1200 Dedpatak
• Didvag 1217 Dudvág
• Donathava 1228 Dunatava
• Dunazel 1223 Dunaszél
• Éhes 1067
• Egur 1057 Eger
• Egruspothoka 1231 Egres
• Egris 1231 Egres
• Egrog 1171 Egregy
• Eleu teu 1223 Elő tó
• Ereus ag 1231 Erős ág
• Eurem 1093 Örvény
• Eurmenes 1219 Örvényes
• Feyrthou 1224 Fehértó
• Fekete sar 1216
• Fekete viz 1231 Másképp: Monyorós
• Fekete rhe 1211 Fekete rév
• Ferteu 1211 Fertő
• Ferghes er 1228 Ferges ér
• Fihed heri 1214
• Fizeg, Fizig 1086 Füzegy
• Folutoa 1231 Falutava
• Fuk 1228 Fok
• Garmas potoka 1210
• Gastuna 800 Gesztenye
• Gemulsinus 1214 Gyümölcsénes
• Gerne vize 1219
• Gungus 1217 Gyöngyös
• Hagymas 1093
• Halogos 1161 Hajagos, Hólyagos
• Halap 1231 Haláp
• Hango 1211
• Harangud 1211 Harangod
• Her 1221 Ér
• Hydus 1231 Hidas
• Holt wag 1223 Holt Vág
• Hornad 1231 Hernád
• Homuser 1067 Hamus ér
• Homuspotok 1231 Hamus patak
• Hucseos 1211
• Homorou potok 1210
• Keurs, Keurus 1171 Kőrös
• Kyris 1086
• Koaspotok 1231 Kováspatak
• Kuken-egur-pothok 1206 Kökény éger
• Kuyar 1135 Kőárok
• Lapus 1231 Lápos
• Lapus feu 1224 Láposfő
• Lenozou 1239 Lenaszó
• Ludos er 1239 Ludas
• Medes Pothok 1219 Meggyes
• Myler, Miller tou 1237 Mélyér tó
• Mocher 1231
• Mogoroud 1237 Mogyoród
• Monorous 1231 Mogyorós
• Moris 1219 Maros
• Morzol 1234 Marcal
• Nados 1213 Nádas
• Noger 1239 Nagyér
• Alma 1231 Alma
• Peles 1231 (Hodos-ba)
• Piscaros to 1232 Piskáros tó
• Pwk er 1228 Pok ér
• Queureus 1211 Kőrös
• Quamlou uolgu 1086 Komló völgy
• Racpotok 1216 Rák patak
• Saar 1067 Sár
• Saard, Saartou 1217 Sártó
• Saharret 1228 Sárrét
• Sajo, Syov 1230 Sajó
• Soyov 1237 Sajó
• Sartue 1067 Sártő
• Sarus 1231 Sáros
• Seeg 1239 Szeg, v. Szék
• Seilvas feu 1231 Szilvásfő
• Sebes 1137
• Secues 1211
• Soust 1219 Sósd
• Tenerhere 1236
• Wagkuz 1237 Vágköz
• Weguhomoc 1194 Vágóhomok
• Wios 1173 Vajas
• Wirthis 1146 Vértes
• Wyzes fener 1239 Fenyér
• Woyos, Voios 1194 Vajas
• Urkuta 1033
• Icurtou 1214 Ökörtó
• Zabadhegh 1093 Szabadhegy
• Zakadath 1231 Szakadát
• Zyndpathaka 1176 Szentpatak
• Zomus 1231 Szamos

***

Megjegyzendő, hogy ha a magyar nyelvű köznép csak Árpáddal jött volna hazánkba, akkor nem volnának magyar dűlőnevek legkorábbi okleveleinkben. Már pedig vannak szép számmal. Szent István oklevelei közül az 1000. évi görög nyelvű veszprémvölgyi, az 1001. évi pannonhalmi, 1002. évi veszprémi (Hurhida stb. adományozás), 1009. évi pécsi és 1015. évi pécsváradi latin nyelvű oklevelekben szép számú magyar helynév van. Persze nagy kár, hogy éppen legrégibb okleveleink nem eredetiben, hanem egy részük 100, másrészük 3-400 évvel későbbi másolataikban maradtak fenn. De az 1055-i tihanyi alapítólevél eredeti és abban is akad több magyar dűlőnév. Így: Segisti, azaz Segesdi tó, Fuk=Fok, Kues-kut=Köveskut, Zilu-kut=Szilkut, Mortis=Martos, Sumig=Somogy, stb.

1071/1217-ből Fizegi=Füzegy, Meler=Mélyér, Aranas=Aranyos, Cris, Kyris=Kőrös, 1090-ből Budrig=Bodrog, Eurim=Örvény vizneveket olvastunk. (71-72 old)

Hasonló eredményre jut a magyarság kárpátmedencei jelenlétével kapcsolatban Erdély őslakosságának vizsgálata során is.

Kik voltak Erdély őslakói?

Ennek az ügynek koronatanúi a folyónevek. Már pedig a Tiszától keletre eső tájak viznevei ugy Anonymusnál, mint Ortvay Árpádkori kétkötetes viznévgyüjteményében, ugyszintén a történelem folyamán kialakult és ma is használatban levő, a magyar, erdélyi száz és oláh nyelvben közösen meghonosodott viznevek vitathatatlanul magyar eredetre, magyar őslakosságra vallanak.

Anonymus viznevei: Tisza, Szamos, Almás, Kapus, Sár, Omsó ér, Körös, Jószás, Tekerő ér, Tur, Kórógy, Maros, Csesztreg, Böge, Temes, Föveny rév. E 16 névből 9 félreérthetetlenül magyar értelmű. De az -s képzős szavak egyike sem lehet más. A 16 név közül egyébként mai napig egyről sem tudták bebizonyítani, hogy más, idegen nyelven volna valami jelentésük.

Ortvay XI-XIII századi viznévgyűjteményből elsősorban a jellegzetesen magyar -s melléknévképzős végződésű, aztán az egyéb világos értelmű neveket közlöm. Könnyebb áttekinthetőség céljából megyék szerint csoportosítottam őket.

• Alsó-Fehér megyében: Maros, Nádas-patak, Poklos, Sárd, Tó, Udvarág, Bocsárd.
• Arad megyében: Száraz ár. Ugyanitt egyetlenegy ujabban előkerült oklevélben, 1203-ban: Kőrös, Sáros, Hölgyes (t.i. Menyétes), Hodos, Ér, Fok, Kengyel viz.
• Beszterce Naszód megyében: Gyepes, Kőrös, Medgyes, Somos, Hévjó, Berekjó, ma Berettyó, Tekerő, Szakál ér, Szil ér, Omsó ér.
• Brassó megyében: Tömös, Barca, Olt.
• Fogaras megyében: Árpás, Eger.
• Hunyad megyében: Nádos-patak, Feredű gyógy.
• Kis- és Nagy-Küküllő megyében: Hévíz, Küküllő
• Kolozs megyében: Almás, Aranyos-foka, Darvas-tó, Nyulas, Nádas, Sebes, Szamos, Aszujó séd, Borzasztó mocsár.
• Krassó-Szörény megyében: Temes
• Maros-Torda megyében: Szakál.

• Szatmár megyében: Hidas, Erőság, Füzes, Hodos, Kékes, Kovás, Lápos, Berkesd, Berekszó, ma Burszó, az 1236-ban említett Fentős erdő mellett, Bika patak, Fertő, Fekete viz, másképp Monyorós, Sár, Somos. Egy újabban előkerült oklevélben 1181-ből a Szamos mellett: Sebes-patak, Tur, Ered, Sár és Kerektó
• Szilágy megyében: Almás, Egres, Egregy, Szilágy
• Szolnok-Doboka megyében: Egres, Gyékényes, Lápos, Szamos, Sajó, Mélyséd
• Temes megyében: Temes, Harangod, Bega
• Torda-Aranyos megyében: Aranyos, Örményes
• Ugocsa megyében: Homus patak.

Erdélyben nemcsak a fent elsorolt viznevek magyar eredetűek. Hogy csak egy néhánnyal pótoljam meg: ott folydogál a Vargyas, Homoród, Nyárád, a másik Almás, Szartos, Pogánis, Karas, Berény, Gyógy, Székás, Hideg, Hortobágy, Gyéres, Ludas, másik Kapus, Görgény, Bodza is.

A Trianon óta elszakított országrészen még legalább vagy ezer magyar viznevet lehetne elsorolni.

A szászok által használt folyónevek tulnyomó többsége szintén magyar elnevezés. Német neve csakis a Nagyszeben és Brassó melletti kisebb patakoknak van. Eszerint:

• magyar nevű 20
• német nevű 4
• oláh nevű 1
• szláv nevű 2
• ismeretlen nevű 4

A nagyobb folyónevek közül egynek sincs oláh neve, hanem ők is ugyanazokat az elnevezéseket használják, mint a magyarok és szászok.

A lakosság elsőbbségének tanui, a folyónevek tehát a magyar ősibbség bizonyosságát vallják.

***

Marjalaki Kiss Lajos fenti műve a Herman Ottó Múzeum kiadásában jelent meg Miskolcon, 1987-ben. A mű előszavát Dobrossy István írta. Marjalaki Kiss Lajos 1887. december 18-án született Kisújszálláson, a kilenc gyermekes családban ő volt az egyedüli, aki tovább tudott tanulni. Debreceni ref. kollégiumban végezte tanulmányait, ahol 1906-ban tanítói oklevelett szerzett. 1906-7-ben Szinpetriben (Borsod megye), majd szülőfalujában volt elemi iskolai tanító. Középiskolai tanárképzője elvégeztével magyar, történelem és földrajz szakos tanárként működött tovább; 1913-1918-ig Abrudbányán, Erdélyben. Ugyanekkor a Kolozsvári múzeum régészeti munkájában is részt vett. Mint tudós, történész, a régészet, nyelvészet, néprajztudomány kutatója maradt egy életen át. Szakkönyvei, tanulmányai a miskolci Herman Ottó Múzeum gondozásában kerülnek kiadásra. Igen sok a még ki nem adott kéziratos gyűjteménye; családtörténettel kapcsolatos munkája, kutatófüzetei, gyűjtőcédulási, levelezései még kiadásra várnak. Tagja volt a Magyar Néprajzi Társaságnak. Rendszeresen levelezett Móra Ferenc, Leszih Andor, Kiss Lajos múzeumigazgatókkal, s kora szinte valamennyi szellemi nagyságával. Ezek között volt Móricz Zsigmond, Melich János, Hóman Bálint, Bethlen, Illyés Gyula, Germanus Gyula, Győrffy István, Viski, Bendefi László.