Kun Miatyánk


Kun Miatyánk

Magyarországi kun nyelvemlék. Csaknem teljes szövege 2 forrásból, a Kun kódexből (Codex Cumanicus, CC), ill. Magyarországon a debreceni kollégiumban és a kunszentmiklósi levtárban őrzött 18. sz. példányból ismert. Korábban Nánásy János Kiskun ker. táblabíró rendeletére a fülöpszállási iskolában is oktatták, s 1948-ig a kunsági iskolákban is tanították.

1744-45: a kun nyelvet utolsóként még beszélő Varró István Bécsben lediktálta a kun Miatyánk már erősen torzult szövegét a felvidéki születésű Kollár Ádám Ferenc (1718-83) történetírónak, levéltárosnak, a K-i nyelveket ismerő könyvtárigazgatónak, aki 1771: Herpay Mihály kiskun kapitánytól is kapott egy újabb változatot.

- A kun Miatyánk felbukkanása eu. tudósok érdeklődését is fölkeltette, elsőnek a német Thunmann a kunokról írt művében publikálta is a Kollár által lejegyzett kun Miatyánk mindkét változatát. A kun Miatyánk szövegével foglalkozott Pray György és Cornides Dávid (1732-82) történetíró, Jerney János utazó és Gyárfás István Jászkun kerületi törvényszéki ülnök. Pray, Jerney és Gyárfás elutasították a kunok kipcsak-török eredetét. Velük ellentétben ezt hangsúlyozta s a nyelvemléket kipcsak-tatár szövegként jellemezte: Thunmann, A. L. Schlözer, J. Eichhorn, F. Adelung, H. J. Klaproth, J. Hammer-Purgstall. - Thunmann volt az első kutató, aki a kun Miatyánk néhány szavát a török nyelv segítségével „megfejtette”. Jerney János közreadta (Jerney J. keleti utazása, Pest, 1851) a 18. sz: lejegyzett szövegeket (számos változat később vált ismertté), s a kun Miatyánk szövegét, felülvizsgálva korábbi álláspontját, tatárnak minősítette.

- Vámbéry Ármin (1832-1913) turkológus szerint (Nyelvtud. Közlemények 9. köt.) a kun Miatyánk olyan nyelvi kuriózum, melynek sem nyelvészeti, sem történeti fontossága nincs. A szöveget ő is török-tatár jellegűnek tartotta, mert azt szerinte egy krími tatár készítette Magyarországon az oszmán-török hódoltság idején. A műveletlen tatár nagyon gyatra fordítást publikált, s az elvont tartalmú szövegrészt egyszerűen kihagyta. Sommás megállapítása számos kérdést hagyott válasz nélkül: pl. egy muszlim tatárnak mi érdeke fűződött ahhoz, hogy a Pater nostert kunra fordítsa, méghozzá protestáns változatban.

 

 

- Németh Gyula és Mészáros Gyula is foglalkozott a kun Miatyánk szövegével.

- A Kun kódexben fölfedezett Miatyánk szövegének összevetése a magyar változatokkal, Kollár Ádám István, ill. Mándoki Kongur István rekonstruált szövegével, cáfolja Vámbéryt. A magyarországi szöveg magyarul-latinul tudó, de még a kun nyelvet is ismerő személy(ek) munkája. Bár a két változat között az időbeli távolság 150-200 év s a földrajzi távolság 1500 km, az azonosság nagyfokú. Kuun Géza Codex Cumanicus c. művében foglalkozott a szöveggel, s a kun Miatyánkot határozottan magyarországi kun nyelvemléknek tartotta. Az általa elvégzett szövegmagyarázatok és szófejtések jelentős része időtállónak bizonyult.

A Kun kódexben fölfedezett Miatyánk szövegének összevetése a magyar változatokkal, Kollár Ádám István, ill. Mándoki Kongur István rekonstruált szövegével:


Szerkesztés dátuma: péntek, 2011. április 15. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 6,421
Következő cikk: Betyár világ - Angyal Bandi (1760-1806)


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: