RÁKÓCZI KIÁLTVÁNYA a keresztény világhoz a szabadságharc okairól és céljáról


RÁKÓCZI KIÁLTVÁNYA  a keresztény világhoz  a szabadságharc okairól és céljáról

A keresztyén világ minden fejedelmeinek és respublikáinak, úgy egyéb akármelly, akárminémű állapotú, betsületű, méltóságú, tisztű és felsőségű rendeknek. 

Mi felsővadászi Rákóczi Ferencz, Istennek kegyelmébül fejedelem, Saáros vármegyének főispánnya, mukácsi és makoviczai herceg, Sáros-Pataknak, Tokajnak, Regécnek, Etsednek, Somlyónak, Ledniczének, Szerentsnek, Ónodnak örökös ura. 

A' dolognak örök emlékezetire! 

Meg-újjúlnak a' ditsőséges magyar nemzetnek régi sebei, és hazánk megsebesült szabadságának mostoha kézzel ennyiszer enyhittetett sebhelye, minekutánna alattomban el-bádgyadott tagai, az Austriai Háznak Isten ítíletibűl való birodalma alatt, féltvén hogy ép részére is reá hat a' végső veszedelem, fegyverrel kíván el-vágattatni. Elámulnak sokaknak elméjek, a' meg-háborodott országnak viszontagságos ujságátul meg-rettenvén, és hogy ez a' megnem rontatott, ditsőséggel s szép kies tsendességgel ennyi sok száz esztendőktül fogván virágzó és fenn álló nemzet már idő folyásával gyászos változásban öltözik, midőn a' világ tsudállya, sokan a' király ellen való hitetlenséggel és támadást indító véle született kívánsággal vádollyák, vétkes vélekedéssel, nem tudván a' dolgokat. Adgyatok engedelmet igaz fájdalmunknak és panaszunknak, és egy kevéssé fellyebb emelvén elmélkedésteket, kikkel vagy a' nem jól elhitt elmebéli eleve bé-vett vélekedés, vagy a' zabolátlan magános tettetésnek hévsége nem igazán értetett, midőn okát igaz táborozásunknak nyilván valóvá tesszük, legyetek igaz ítílő bírák. 

Egynéhány száz esztendeje múlt-el, olvassuk, miólta az uralkodásnak negédes kívánásával és az országnak nagy rendei sok jó-akarattyoknak béhálózásával, magoknak vették az austriaiak a' királyi felségnek jussát, mindazonáltal meg-forgatván fellyebb az időknek minden folyásit, hogy mindenkor az ország ősi szabdságának tsalárd mesterségeket készítettenek veszedelmesül, azt mind a' históriák igazán írják, mind az utolsó idő most is beszélli nemzetünk maradékinak. Mi kénszerítette régen a' ditsőséges Báthori familiát ez ellen a' Ház ellen fegyver fogásra? Mi okot vet-fel Bethlen hazánk óltalmára? Mi indította Botskait a' fel-kelésre? Mitsoda a' mi eleinket, Rákócziakat és Tökölit? Nyilván van a' világ előtt! Nem is lehet semmi álnoksággal elfelejtetni országunknak igaz nehézségeit. Leg-főbb oka most is, mindenkor mászszor is vólt, az illy nagy és sok indulásokban, hazánk törvényeinek meg-mondhatatlan rontsolása, szaggatása; mert mihelyt észre vették az austriaiak, hogy először hozzájuk édesgettetett, tsalárdságokkal nékiek alájok vettetett nemzetünk alattomban és naponként csúszván, mászván szabadsága uralkodásoknak, lassan-lassan olly szemtelenségre mentenek, hogy már ki-rontván a' királyok hitleveleinek rostélyait, valami tetczett, azt szabadságosnak ítílvén, s mezőt vévén hazánk szabadságának elrablására, alattomban való veszedelmes tanátskozásoknak nyilván való jeleit mútatnák. Innen (ó fájdalom) sok magyar vérbül álló ditsősséges nemzeteknek elóltattatások, sok jószágoknak erőszakos el-foglaltatások, a' haza fiaitúl a' méltóságoknak elvétettetések, az idegen törvényeknek szokatlan bé-hozattatások, és az elviselhetetlen adózásoknak terheinek felvettetések után: 

1. Országunknak arany szabadságát, melly ennyi száz esztendöktűl fogva a' királyok szabad választásában maga erejét meg-rontatlan szokással meg-tartotta, örökös uralkodásnak ábrázattyára, az ebbe való megedgyezésre rettentéssel élvén, szolgai változással el változtatták, és hogy abbúl felettébb való szabad uralkodásoknak nagyobb eredetit vehessék. 

2. Amaz nagy királynak, Jerusalemi Andrásnak nagy törvényét, melly minden rendeknek leg-főbb szabadságait ez alább való időkig nemzetünknek maradandó örök ditsősségére magába foglalta, az' haza törvényei meg-rontásakor, a' királyok ellen való állásra örökös hatalmat engedett, maga uralkodásának különös tetczésével és az országnak főbb rendeinek kénszeritett meg-edgyezésével gyalázatosan el-törlötték, és noha a' királyok szabad választásának és azok ellen való állásban lévő szabadságnak el-vételén kívül hazánknak minden egyéb törvényeit, a' felül írt királyi hitnek önként való értelmével, hogy meg-állyák s szentül megtartyák meg-esküdtenek, útat tsinálván mindazonáltal akár melly nehéz és képtelen dolgokban való bátorkodásra, hazánk törvényeinek minden igasságit, minden megkülömböztetés nélkül szabad szakálra pusztították, távul légyen minden gyűlölség és negédség, méltán és igazán panaszollyuk.  

3. Fájdalmas dolog nyilván ez Mársal társalkodó nemzetnek, a' ki végtelen munkájival, vérével és költségeivel, minden ellenségek ellen régi időtül fogva ditsíretessen oltalmazta az egész keresztyénséget, hadi méltóságbul le-vetkeztettetni, és annak idegen nemzetre, az hát megé vettetett magyari virtusnak meg-csufolásával, a' haza nyilván való törvényei ellen, 's nevezetesen a' királyi diplomának 4-ik része, melly, az 1658. esztendei I. Articulusban foglaltatik, és a' 10.11-dik 1608. esztendei, úgy az 38-dik 1659. esztendei articulus ellen olly közönséges véle való éléssel ruháztatni, hogy alig láthat valaki, egy vagy két erősségben magyar főtisztet, és így el-vétettetvén a' fellyebb mehetésnek alkalmatossága, a' maga hazájában számkivetettetett haza fiának, hogy idegen járom vettetik a' nyakában, (s' ki szenvedhetné ezeket-el?) tsak fohászkodunk. 

4. Mindenek tellyesek ez országban meg-zavarodással, meg-ujittatott az uralkodás ábrázattya, és az ország minden dolgainak tsak intéssel parantsolgatásképen való igazgatását az Udvari Tanáts negédessen magának tulajdonittya, és végre az ország főrendeinek minden tanátsa ki-rekesztvén, mind azok valamik az ország közönséges állapottyát nézik, kiváltképen tiltván azt a' haza rendelései, nevezetessen 3-dik része a' felül írt diplomának, az 1681. esztendei 4-dik, az 1655. esztendei 50-dik és az 1659. esztendei 14-dik articulusban, (a' mint arra bizonyság a' minapi hírünk nélkül lett kárloviczi frigy-kötésnek tractája) mi felőlünk, mi nálunk nélkül végeztetnek. 

5. Ki vólna, ezeken felül, a' ki nem tudná az Udvari Camarának szabados uralkodását? Az egeket verik a' siralmok és az Isten boszszúállásáért esedeznek az árvák s' az özvegyek. Irtózik az elme tsak az egy ujjonnan keresett, tirannusi tanátssal képzelt igasságnak emlékezetire-is, mellyet noha az ország vármegyéire ki adott végezés szerint egyszer el-engettenek, és semmi törvényei a' hazának soha helyben nem hattanak, úgy az igaz lelki ismérettel-is hogy meg nem egyezett, s' meg sem egyezhetett, felette nehéz okok mutattyák, mindazonáltal ennek a' Mammon hallatlan keresetinek modgyával sokféle kigondolt szín alatt megrontatván a' királyi fogadás, mennyi kárt tettenek, nagy része az országnak törvényes uraitúl el-vétettetvén és idegen nemzetnek adattatván, a' második András király decretumának 26-dik és Uladislaus király 5-dik decretumának 10-dik és az 1599. esztendei 31-dik articulusnak értelme ellen félre tétettetvén a haza értelmes fiai, nyilván vagyon. Bizony semmi nem vólt ennél méreg boszszúra valóbb, a' magyar nemzet elméjének is az austriaiaktul el-idegenítésére alkalmatossabb és a' közönséges igasságtul idegenebb dolog, mint hogy az ollyan jószágoktúl, mellyeket sok száz esztendőkkel ez előtt a' török birodalom alatt is szüntelen békességes bírással birtanak, tsak egyedül a' töröknek a' hazábúl való kiűzetéséért, mellyel a király maga hiti szerint tartozott, az igaz földes urak meg-fosztassanak és attúl a' mellyel magokat s jószágokat az ellenség ellen való jeles szolgálatokkal, vérekkel s' végetlen költségekkel akkoron is oltalmazták, meg-fosztattatván keresztyén király alatt, rút járom alá vettettessenek. Semmit nem használt itt az okoskodás és a' könyörgés, sőt inkább uraságokat formálván széllyel, a' papi-rendek a' világiakkal együtt a' minden nemzeteknek törvényei ellen, minekelőtte idéztettenek vagy megsententiáztattanak vólna, már meggyőzettettek és jószágokbúl kirekesztettek valának, nem is vólt egyeb hátra, hanem hogy minden tanátsok a' nemességnek az országbúl való ki-űzetésére esküttenek volna egyben, bizonnyal el-hintenénk. Innen meg-sanczoltattatván, és az újjonnan keresett igasságnak fel-váltására kénszeríttetvén sok vármegyéi az országnak. 

6. A' parantsolat szerint való ítíletek bé-hozattattanak és a' törvények szabadságának rontására fel-nyilt úttal bérohantanak, mellyek noha az országnak világos rendelésivel, úgy-mint 1603. esztendei 12-dik, 1618. esztendei 14-dik, 1638. esztendei 26-dik és 1649. esztendei 41-dik és az austriaiak királyi hitekkel meg-erősíttetett articulusokkal valójában megerőssíttettenek. 

7. Mindazáltal a' tsuffá tétetett haza lakosi szokatlan törvény folyásával országunkon kívül, ellenkeztetvén azt az 1536. esztendei 41-dik és a' királyi diplomának 5-dik része melly az 1659. esztendei 1. articulusban tetettetett, leveleiknek elő hozására s' igasságoknak meg-bizonyítására citáltattatván, nem tsak nehéz, s' a' dolgoknak érdemét gyakrabban felül muló költséggel terheltettenek, hanem végezetre az Udvari Kamara is egyszer s' mind bíróságot s' fel perességét is viselvén helytelenül az 1681. esztendei 37. articulus ellen, mind felettéb való nagy károkkal, jószágok el-tserélésére kénszeríttettenek, mind félre tétettetvén az ország rendes törvény széke és bírái, tsak a' királyi fiscus vélekedése szerint ítíltettenek-meg, ujabb' s meg ujabb vendégek érkezvén ottan ottan az országban, nem egyebet kell vala hallanunk amaz szomorú sententiánál: Költözzél-el régi lakos! 

8. Fohászkodik a' kunok s jászok királyi ditsősséges privilegiumokkal ékesítetett régi szabadsága, melly lába alá vettetett a' német nemzet szokatlan uralkodásának, és hogy az iga alól kiszabadíttassék, alattomban szüntelenül fohászkodik. 

9. Fohászkodik hasonlóvan a' maga igasságából le-vetkeztetett Magyar Kamara, és midőn a' mindenek körül való igaz rendelés hatalma hogy nagy megutáltattatásával az Udvari Kamara által tőle el-vétetett arrúl panaszol, a' törvényeknek világos meg-rontattatását, mellyek az 1622. esztendei 18-dik, az 1647. esztendei 146-dik és az 1681. esztendei 31-dik articulusokon fundáltatnak, és az egymást értést helyben hagyván, az egymástól való függést nyilván kirekesztik, méltán fájlallya. 

10. Mint vádollya az Istennek szólgállója a' természet is maga az Udvari Kamarának mondhatatlan fösvénységét, mert noha az Isten ritka kegyelmességébűl az országban elfogyhatatlan bősége van a' sónak, mindazáltal azt olly drága áron adatta, hogy már nagyobb része az ország lakosinak mindennap sótalan kenyérrel élt, elvétettetvén a' szabad kereset, és a' természetnek ez jótéteményétül a' lakosoknak megfosztatása nagy gonosság nélkül nem lehet. 

11. El-kerűllyük a' koronához tartozandó jószágoknak el-idegeníttetését, melly tiltatik az Uladislaus király 7-dik decretumának 2-dik articulusában. 

12. Az orszgában a' meg-kettőztetett harminczadokat, 

13. Az árus bóltoknak meg-árendáltattatását, 

14. Tsak egyedül az el-viselhetetlen portio quantumának szedését vevését hozzuk-bé igaz fájdalommal. Oh! melly bő materiája jő ki ebbül a' szomoruságnak! Mert a' midőn a' szabad rendelés negédességét magának vette az udvar, nagy milliók summáját vetvén az országra, noha a' szabad ország szabadsága az egész ország gyűlésén kívül semmi adó szedést nem enged, azt bizonyítván a' Mátyás király 3-dik decretumának 1. articulusa, a' honnan olly nagy s meszszére való maradékink által is meg-siratandó romlása következett a' hazának, hogy virágzó és ritka gazdagságokkal bövelködő állapottya után édes hazánknak nem láthatunk egyebet régi bóldogságának színes árnyékánál. Nehéz kimondani, hogy a' szegény kösség ki fogyván minden értékébül, a' honnan fizethessen, sokféle kétségben esett; bizonyos dolog, hogy némellyeknek fel-akasztani magokat, némellyeknek török szolgálattyával könnyíteni állapottyokat, némellyeknek hallatlan példára feleségeket az executoroknak, gyermekeket a' töröknek zálogba vetni tetczett. Oh! Szabad nemzet által el-szenvedhetetlen kegyetlen szolgálat! Hogy lágyabb sorsa vólt az uralkodó hold birodalma alatt az ország népének, most is emlegeti, és hogy az austriaiaknak egy esztendei sarczoltatása a' töröknek adott ötvenesztendei fizetéssel felette meg-egyezett, köz írás által meg-bizonyíttatott. Nem is forrott ki az austriaiaknak ez kegyetlen kívánsága, valamig az ország minden rendei ellen egyaránt nem kegyetlenkedett. A' pap urak, főrendek, nemes emberek és a' szabad városok adó fizetés alá rekesztettenek, és noha meg-megbiztattatott az ország az utolsó fizetés végső esztendejének már jelen lételével, a' köz válaszokban a' gyakran meg-jelentetvén, de midőn az illy nehéz és el-viselhetetlen adózás terhe semmiképpen meg nem szünt , sőt naponként az ígíret ellen mesterségesen nevekedett, új fizetés neme, accisa formáltatott; a' hadi executio uralkodott, tömlöczözés, verettetés támadott, az országban alattomban a' sóhajtás szaporodott, azokbúl a' dolognak nyilván valósága azt bizonyította, hogy könnyü a' következés, mellyel a' szabad nyakra a' szolgálatnak örökké való jármát akarják vetni. 

15. Mi kell több? Az ország rendes ítíletei, melyek a' királyi hit és az haza törvényei szerint minden esztendőben szoktak lenni, mind eltöröltettenek, mind szokott idejekben, ötven esztendő alatt-is (a' mint az octavák) nem folyhattanak, melly-is bizonyos veszedelmére vala az országnak: bő magva nőtt ebbül a' zűrzavarnak, megrontottak a' törvények, meg-újjíttattak a' per folyások, következtek a' ragadományok, nőtt a' hatalmasabbak szabadsága, megnyomoríttattak az árvák, fel-prédáltattak az özvegyek, és midőn a' haza lakosinak a' magok törvényével való élés meg-nem engedtetett, sem az idegen bíróságot könnyen bénem vehették, mindenek tővel hegygyel egyelettenek összve, számkivettetvén az igasság. 

16. Kitsoda az, a' ki előtt titok volna a' religiónak (isteni tiszteletnek) meg-háborításának szines fogása. Bizony a' vallás háborgatása, mellyet mind az ország' s mind az imperiumi törvények helyben hagytanak, hogy azzal a' meg-rontatott haza szabadságát tsufolhassák, a' személy válogatás nélkül meg-nyomoríttatott csehek példájával régi szokott dolga az austriaiaknak a' köz-mondásként: Eloszlatnak a nagy vizek, 's patakokká lésznek, és ekképpen széllyel szaggatván a' haza nagy rendeinek elméjeket, midőn a' vallás színe alatt az egyenetlenségnek magvait hintik, alattomban ereje el-fogyattatván, tapasztallyuk az országnak romlását. Bizonyságok erre a' magok idegen nyelven szólló papjok ellen panaszló prédikálló székek, és a' kívül valóknak az 1681. esztendei 27-dik articulus ellen engedtetett gazdag óltárok, kiket midőn csak a' pompás jövedelemre vágynak, a' magyar nemzetnek lelki építése nélkül el-foglalt a' hanyatt fekvő tunyaság. 

17. Az austriaiak gonosz kivánsága alá vettetett hazánk törvényei hevernek, és hajdani arany szabadsága az ország gyűléseinek egy udvari tanátsnak udvarol. Az építésnek micsoda tovább való reménsége van, elromolván a' fundamentum? A' kegyetlenség úttyának nevelésére bizony nints semmi bizonyossabb jegy, mint a' szabad országnak közönséges ország gyűlésétül el-vonattatni. Innen nőtt a' nagyobbakat tselekedni merészlő telhetetlen szabadság, és valamit magános tanáttsal elrendeltenek, az leg-főbb törvény erejévé vált a' kételenesek előtt: semmit sem hattak elpróbálatlanul, hogy e' gazdag ragadományban őrvendezhessen az austriai hatalom. 

18. Rá vetette azért az országra a' dicasteriumokat az ország gyűlései helyett, mellyek által midőn a' haza lakosit maga tettzése szerint igazgattya, megítílheti az igaz bíró, hogy nints egyéb hátra a' szabad országban, hanem a magános tettzés szerint való gazdai hatalmas uralkodás. 

19. De mit mulatozunk ezekben tovább? Ki atták az austriaiak ez nemzetrül nyilván való bizonyságit hamis tanátsoknak, midőn ez előtt négy esztendővel az országon kívül öszve híván törvénytelen módon az ország főrendeit, több sok s nevezetesen ez illy punctumok kívül, hogy tudni illik a jövendő szüntelen való adózás módgya a' felül írt hogy már ország gyűlése által találtassék-fel. Az alább való nemesség paraszti állapot alá vettettessék. A' fellyebb való pedig, a' szabadság szoros rostélyaival, az ország fundamentumos törvényei ellen (melly törvények minden rendeknek ugyan azon egy szabadságot tulajdonítanak, hogy abban nagyobb 's kisebb nem lehet) meg-határoztattassanak. Az ország szokott törvény folyása tovább az austriai törvény szokatlan folyására vonattassék, hazánk szabadságának meg-tapodásával ki-mutatták. Be gyönyörű szép szentsége ez a' királyi hit leveleinek! 

20. Álly elő annak felette te-is, az országban való örökösségnek fel-állitására találtatott út, eperiesi mészárlás! Gyászolnak az özvegyek 's az árvák megfosztattatván édes szüléjektül. Elszedettek a' Gabiusoknak főbb fejei, és sokaknak kiontatott ártatlan vérek, az Ábelével együtt, az egeket verdesik. De még sints mértéke az austriaiak ennyi kegyetlenkedésének, még sem elégedett meg sokaknak vérével, 's nem nyugodott mind addig, 

21. Valamíg az ő uralkodása gonosz kívánságának bé-töltésére, a' mi vérünket-is más nyolczvankét hazánk főbb tagjaiéval, kik nevek szerint registráltattanak, 's hasonló kegyetlenségre rendeltettenek szomjuhozva nem kívánta. Magános különb való életet éltünk az országban, mi, szabad fejedelmek örököse, és édes hazánknak nap nyugotra rohanandó állapottyát könyves szemmel gyakorta nézdegeltük, és midőn bátorságos lelki ismérettel minden változást tőlünk távúl lenni ítílénk, és semmi következendő gonoszt elmebéli gondolattal sem gyaníthattunk vólna, ime hirtelen az austriaiak hazánk főbb-rendeinek el-törlése felől való tanátsokbúl, elmulatván az 1613. esztendei 34-dik articulus értelme szerint a' szokott idézést, vigyázatlanúl lévén megfogattattunk, és félre tétetvén személlyünknek minéműsége, sűrű őrizettel körül-vétettetvén, szoros tömlöczi ocsmányságban rekesztettettünk. Irtozik elménk annyi és olly sok gonoszinknak emlékezetitül-is, mellyekkel (bizonyság az isteni felség) az egész világ előtt nyilván lejendő áratlanságunk az austriai kegyetlenség által szörnyűképpen vesztegettetett. Vádoltatunk a' királyi felséget sértő halálos vétekkel, tanuknak hitetlenségét fogadták ellenünk, jutalmat ígírtek rab társainknak, latrul magyarázták leveleinket és végtelen törvényekkel meg-tiltatott parantsoló ítílet, ki-zárván a rendes törvény folyást hitetlenül, rendeltenek ellenünk. Mi volt hátra a' mit kellett tselekednünk? Hazánk törvényeinek illy nyilván való romlása között és a' régen elrejtett szívbéli dühösség által ártatlan életünk ellen leselkedő bizonyos veszedelem között? Meg-szabadított bennünket Dániellel az isteni jóság az oroszlánnak fel-tátott torkábúl és az undok rabságbúl tsudálatos szabadítással ki-hozván bátorságos rév partra vezérlett. Távúl létünkben azért ellenünk olly tökélletlenségekkel 's az igazságtul olly idegen vádlásokkal tellyes hamis sententia mondatott, hogy az azt meg-fontoló 's meg-visgáló igaz bíró előtt annak a' gonosz elmébűl származott alkalmatlan ítíletnek hamissága nyilván való légyen. Meg-vallya ezt azon sententiának vége felé egy szakasz, midőn a' törvény ereje szerint (a' mint ott írják) az austriai fejedelem, nem vólt köteles a' mi ellenünk való per folyás indítására, azt mondja. Ugyé hát? fel-óldoztatottnak ítíli magát lenni a törvény alól? Minden ellenkezőt kiáltanak ezzel az ország törvényei, 's a' király esküvései, é a' királynak, hogy a' haza nemes tagjait szokott törvény folyása kívül meg-sententiázza, arra semmi hatalma nintsen a' felül elő számlált 1536. esztendei 41-dik, 1687. esztendei 6-dik, és a' tripartitum decretumnak 2-dik részének 5-dik titulusa világosan beszéllik. De nem tiltotta meg a' szemérem a' meg-említett ítíletnek más szakaszszában azt is ki nem mondani, hogy: A' királyi fiscus pert formált ellenünk. Szükebben! Ártatlansággal bátorkodó fejet hajtottunk hazánk törvényének, és (a' mint a' császárnak ő felségének írott utólbi levelünk igaz párjábul meg-láthatni) azt kívántuk egynehányszor, hogy szokott folyása szerint szolgáltattassék ki az egy igasság. Semmi tekinteti nem vólt itt a' törvénynek a' gonoszúl fel-indúlt fejedelem elméje meglágyítására, melly noha az 1687. esztendei 6-dik articulusban ezen szóval azt mondgya, hogy ha történnék ezután, hogy a' haza lakosi közzül valakik halálosan vétkeznének, az arrúl rendelt törvényeknek módgya szerint és az azokban fundálandó rend szerint kell azok ellen procedálni. Olly távul van pedig attul az, hogy ez újj rendelésnek tennének eleget, sőt inkább az idegen törvénynek és per folyásának alkalmatlan keménységének fel-vételére kénszeríttettünk a királyi hitnek elfelejtésével. Mi lehet mégis a' mi dolgunk ártatlansága meg-bizonyítására nyilván valóbb, mint hogy a' hasonló hamis vádlással velünk megegyezők minden halálos bűn nélkül valóknak találtattanak, meg-igazíttattanak s szabadon el-botsáttattanak; mert hogy illy nagy próbájú dolgot tsak egy magános személynek tractalni nem lehetett, az értelmes okosság mutattya. Számkivettetésben van ott az igasság, valahol az elmének eleve bévett dühössége uralkodik. Elég sokáig jádczodoztanak negédességgel kiterjesztett vitorlái az austriai birodalom hajóinak, valameddig a' mi nyomoruságinkban bujálkodó folyásit az Úr Isten boszszú állásának igaz örvénye eleve el-rendelt viszontagságos nyomorúságnak habjaival el-nem burította. Nem akarja az isteni irgalmasság tovább ezt az országot az austriaiaknak tolvajlására ki-tétetettnek lenni, midőn meszszére való maradékinkhoz is példás irgalmasságával bennünket az ellenünk el-gondolt veszedelem alól meg-szabadítván, és már a' külső fejedelmek jó akarattya által az ország belsőbb részeiben bé hozván, igaz, fegyvernek hadi vezérévé lenni akart. Igy van a' természettül rendelve, hogy a' magyarok nemes elméjek el-nem szenvedhetik a' bosszúságot, és a' szabadságban született haza szabad tagjai szolgai állapot alá vettetvén nehezebb dolognak tartyák azt a' keserű halálnál. 

Nyilván való légyen azért a' keresztyén világ előtt a' magyar nemzetnek igaz fegyvere és midőn a' mi ősi szabadságunk ellen leselkedő Austriai Házat igaz ítílet tétellel fontollya, jó akarattal és segedelemmel ez szabadságátúl tilalmas és igasságtalan módon megfosztatott nemzetnek óltalmul jelen lenni vegye szivére. Mi (mert a' maga hitit ennyiszer megszegőknek tovább hinnünk nem lehet) édes hazánknak az austriai járom alól való ki-szabadítására, melly mindeneknek minden szeretetit együvé foglallya, életünket, javainkat 's utolsó csepp vérünket is önként fel-szentellyük, hogy e' fegyver fogágunkban nints semmi negédségünk, nyerekedésünk 's magános ditsősségünk, az Isten előtt, a' szent angyalok előtt és a' keresztyén világ előtt, józan jó lelki-ismérettel közönségesen nyilván valóvá teszszük. Hadakozik értünk (Istenben vetvén vas matskáját hajónknak) az ég, és nem tulajdonitván e' nyomorúlt nemzetségnek közönséges bűneit, midőn ennyi gonoszok közt habzó hajóját igaz igyünknek a' tovább való elő menetelnek széles tengerére botsáttyuk, az Isten gongya-viselésének bóldogító szelei által régi bóldogságának bátorságos révpartyára el-vezérli, és immár valahára az örökké való tsendességnek diadalmaskodó örvendezésével meg-koronázza! 

Költ munkátsi uraságunkban lévő táborunkban, hetedik napján Szent Iván havának, ezer hét száz három esztendőben.

 

                                                                            

 


Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2012. szeptember 13.
Nézettség: 2,611
Következő cikk: Betyár világ - Angyal Bandi (1760-1806)

Forrás:
mek.niif.hu


   








Megjegyzések

Hrotkóné-Bálint Ágnes
szerda, 2015. október 14. 18:27
Mind annyiszor a nyugat , most is magára hagyta a magyar szabadság harcot.



Képek


Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: