Mátyás Corvinái


Mátyás Corvinái

 

A reneszánsz kor egyik legnagyobb és legértékesebb magyar gyűjteménye Mátyás király könyvtárában a Bibliotheca Corvinianában (Corvina Könyvtárban) található. A hatalmas tárral rendelkező könyvtár melynél nagyobb csak V. Miklós pápának volt az 1400-as évek közepén egyedülálló színvonalat képviselt. Mátyás könyvtárának kialakításában és gyűjtésében Vitéz János a nagy műveltségű tudós- ki Mátyás nevelésében is részt vett-kivételesen összeállított könyvtára lett a példa, melyhez később Janus Pannonius is csatlakozott.

A könyvtár virágzása egészen 1472-ig tartott Vitéz János és Janus Pannonius lázadásáig, ekkor a király lefoglalta Vitéz János könyveit amivel újból gyarapodott a könyvtár, ám a lázadás miatt a király kiábrándult a humanistákból, csak akkor kapott megint szenvedélyt a könyvek iránt mikor 1476-ban házasságot kötött Aragóniai Beatrixszal. Az Itáliai reneszánsz nagy hatással gyakorolt rá, Beatrix sok gyönyörű, értékes könyvet hozott magával, a pompás Aragón Könyvtár híre pedig fokozta érdeklődését saját könyvtára iránt is. Ebben az időben érkezett az udvarhoz Taddeo Ugoletti, Galeotto Marzio, Bartolomeo Fonte, akik tudásukkal sokat segítettek a könyvtár bővülésében, minőségi tartalom fordításával. 

A könyvtár nem egyik hónapról a másikra duzzadt ekkorára ( kb 2500 kódexet is tartalmazott), hiszen minden könyvet (kódexet) kézzel készítettek a nyomtatott változatokat ugyanis értéktelenebbnek tekintették. A munkára Mátyás a könyvtár élén álló prefektus keze alá mintegy harminc miniátort, másolót és könyvkötőt rendelt Budán működő fordító műhelyébe, ezenkívül külföldön is főleg Firenzében másoltatott kódexeket. Egy kódex elkészítéséhez néha több, mint egy hónap is kellett a témájától függően.

Mátyás Corvinái olyan színvonalasan, aprólékosan és jellegzetesen lettek kidolgozva, hogy a Hunyadi címer nélkül is fel lehet őket ismerni, bár pont ezen címer miatt nevezték el Mátyás Kódexeit Corvináknak. Mátyás címerében szereplő holló ugyanis latinul corvus vagyis hollót jelent. A kódexeket kívülről színes selyem vagy bársony borítás fedte amit ötvös munkával díszítettek, zománcozott ezüst csíkkal zárták. A vörös bőrkötéseket pedig aranyozott, ezüstözött vagy vaknyomásos arabeszkekkel, virágdíszekkel látták el így pompás, gazdag külső takarta az értékes tartalmat. A tartalmat is díszírótették különböző motívumokkal: lapkeretdíszekkel, benne kandeláberek, puttók, medaillonok,vignetták, miniatúrák voltak. Egyes kódexek kezdő lapján tipikus reneszánsz architektonikus miniatúra található: oszlopokkal, a háttérben üde táj. Az alakok közt még a kánonképekben is gyakran felismerhető Mátyás király és Beatrix alakja, sőt az ifjú Corvin Jánosé is. Szimbólumok közül a: sárkány = bátorság; méhkas = szorgalom; kút = elmélyülés, bölcsesség; hordó = mértékletesség; gyűrű = hit; éggömb = igazságosság; acél és kova = erő és szellem; homokóra = a cselekvéseket siettető idő felhasználása a legjellemzőbb. Indafonatos díszítésnél az egyszerű firenzei fehér mintát használták.Mátyás gyűjtési szenvedélye és a tökéletességre való törekvéséről, hogy Európa legszebb és legnagyobb könyvtárát hozza létre Bartolommeo della Fonté így ír:

„a királynak az a szándéka, hogy amint minden más dologban, ebben a könyvtárban is felülmúlja a többi uralkodót...fölül is fogja múlni őket".

                         

Az ókori klasszikus görög irodalom mellett a latin egyházatyák írását gyűjtötték és másolták le, mert úgy hitték akkor még romlatlan nyelven írtak, de a filozófiai, teológiai és történettudomány mellett jogi, irodalmi, földrajzi, természettudományi, orvosi és építészeti munkákat is magába foglalt a gyűjtemény. A könyvtáros feladata volt a könyvek felkutatása Európa szerte, a tudósok feladata pedig a művek lefordítása és kommentálása. Az eredeti ókori görög nyelvet viszonylag kevesen ismerték és értették tökéletesen a tudósokra így nagy kihívás várt a fordításoknál, éppen ezért egy könyvtár annál értékesebbnek bizonyult minél több ókori görög mű lett lefordítva egyedi példány számban. Mátyás király kitartó szenvedélyének köszönhetően a Corvina könyvtár olyan tökéletes és rendkívül nagy gyűjteménnyel rendelkezett melyhez fogható egészen a király haláláig az Alpoktól északra nem volt. Különlegessé tette az is, hogy a Corvináknak (kódexeknek) hatvan százaléka Mátyás uralkodása alatt nem jelent meg nyomtatásban, vagyis egyedisége lévén hatalmas összegeket értek egyenként is, egy harmada pedig ókori görög műfordításból származott.

 

Az egyik leghíresebb Corvina a Thuróczy-krónika (Chronica Hungarorum) vagyis a Magyarok Krónikája, melyet Thuróczy János Túróc vármegyei birtokos, országbíró és történetíró az 1480-as években kezdett el megírni II. Kiss Károly történetével, amit Lorenzo dei Monaci átírt költeményeivel bővíti, később a hun történethez hozzá írja Küküllei I. Lajos életrajzát is. A teljes Chronica Hungarorum 1488. március 20.-án Brünnben jelenik meg a második kiadás pedig még ugyan azon év júniusában Mátyás királynak ajánlva Augsburgban jelenik meg, Mátyás királynak szóló ajánlást a nyomdász aranybetűkkel nyomtatta. A Thuróczy krónika megjelenése előtt a magyarországi irodalmi művek meglehetősen szerényen voltak illusztrálva, ezért a Magyarok Krónikája kivételesnek és példaértékűnek számított Mátyás krónikáinak készítésénél. A krónika szövegét 41 magyar vezér és király portréja díszíti. Minthogy öt metszetet - olykor kissé átalakítva - kétszer is felhasználtak, a 41 képmást 36 fadúcról állították elő. A portrék egyébként nem hiteles képmások, ám az ábrázoltak attribútumait gyakorta pontosan feltüntették. 

 

A Thuróczy krónika itt nézhető meg: http://thuroczykronika.atw.hu/pdf/Thuroczy.pdf 

 

 http://www.magyarvagyok.com/videok/listak/sorozatok/14170-A-nemzet-konyvtaranak-kincsei/

 

1490. április 6-án meghal a király, Mátyás halála után még 150 befejezetlen Corvina volt Firenzében, ezek már nem készültek el, a király halála után két évvel a a budai másoló műhelyt is bezárták a könyvtár így lassan pusztulásnak indult. Mátyás után trónra lépő Ulászló nem értékelte a szellemi örökséget nem csakhogy bezárta a Kódex másolót, hanem bőkezűen ajándékozta az igen nagy értékű és ritka Corvinákat. A kódexeket széthordódtak a világban, nagy részük Brüsszelbe és Konstantinápolyba került. Bár Bethlen Gábor, Pázmány Péter és I. Rákóczi György is tett kísérletet a kódexek visszaszerzésére sajnos nem jártak sikerrel. A 19. század elején az volt az általános vélemény, hogy a Corvinák közül egyetlenegy sem maradt Magyarországon. Csak 1861-ben fedezte fel Rómer Flóris, hogy a győri püspöki könyvtárban van egy hiteles corvina, Flavius Blondus „Romae instauratae libri III." műve. Magyarországon volt kétségtelenül a Ransanus-kódex is, amely ugyan Mátyás király számára készült, de halála miatt már nem vette a kezébe, a szerző hazavitte magával Itáliába, és mint Bakócz Tamásnak ajándékozott könyv került Magyarországra, majd az Illésházyak dubnici könyvtárában lappangott, mígnem Jankovich Miklóson keresztül eljutott a Széchényi Könyvtárba. 1869-ben Ferenc Józsefet I. Abdul Aziz szultán megajándékozta őt négy hiteles, eredeti kötésben levő corvinával a Topkapi-szeráj könyvtárából. A köteteket Ferenc József a Magyar Nemzeti Múzeumnak adta át. Később a Széchenyi Könyvtárba találta a Scholasticus-corvina és Trotti-könyvtárban őrzött Damascenus-corvina is. 877-ben II. Abdul Hamid török szultán a Topkapi-szerájban őrzött majdnem valamennyi corvina-gyanús kódexet ide ajándékozta, 35 kódex került így az Egyetemi Könyvtárba. 1932-ben a Magyarország és Ausztria közt megkötött velencei kultúr-egyezmény hatására 16 hiteles corvina érkezett haza és került a Széchényi Könyvtárba, köztük olyan pompás példány, mint a Philostratus, Anonymus, Képes Krónika stb.

Jelenleg az Egyesült Államokban (4 db), a bécsi Nemzeti Könyvtárban (37 db), a Vatikáni Könyvtárban (9 db), Prágában, Salzburgban, Brüsszelben és még más városokban is vannak Corvinák amik hazatérésükre várnak. Ma Magyarországon 53 corvina van, ami a hiteles kódexeknek körülbelül egynegyed része.

2005-ben a Mátyás király könyvtára, a Bibliotheca Corviniana felkerült az UNESCO Világemlékezet listájára.

                       

 

Az eredetiről digitalizált Corvinák ezen a linken megnézhetők (baloldalt Adattár menüben a Corvinákra kattintva)

http://www.corvina.oszk.hu/

 


Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2012. november 18.
Nézettség: 16,279
Következő cikk: Betyár világ - Angyal Bandi (1760-1806)

Forrás:
www.corvina.oszk.hu
szilleri.tvn.hu
thuroczykronika.atw.hu


   











Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: