Történelem - Csaták - Rákóczi-szabadságharc

   

Kuruc mozgalmak az 1600 években
A XVII. századra a a török és Habsburgok elleni háborúk sora jellemző. A török háborúk szüneteiben az Erdélyi fejedelmek, mint Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi Ferenc is szövetségre lép a törökökkel a Habsburgok ellen, ennek eredménye lett, hogy Erdély ugyan megerősödik, de a Török Porta engedélye nélkül nem kezdeményezhetett semmilyen hadjáratot. II.
Zentai csata
A zentai csata, 1697. szeptember 11-én a török hódoltság alatti magyarországi területek visszafoglalásának egyik legjelentősebb és legvéresebb csatája volt, amelyben a szövetséges keresztény sereg Savoyai Jenő herceg vezetésével győzelmet aratott az Elmas Mehmed nagyvezír által vezetett török hadakon, a jelenlevő II. Musztafa szultán seregén.
Hegyaljai kuruc felkelés (1697. július)
1690-es években a háborús terhek növekedése elkeseredettséget szül az ország lakosságának körében. A nép megelégelte a rekvirálásokat, a beszállásolásokat, fuvarozásokat, és a sorozatos erőszakoskodást.
Tiszaháti felkelés ( 1703. május-június)
Esze Tamás 1703 májusában átveszi II.Rákóczi Ferenc kiáltványát és a piros selyem zászlókat, majd Bereg felé indul, ahol már türelmetlenül várja őt az elnyomott és agyon sanyargatott szegény nép.
A dolhai csata (1703. június 7 )
A tiszaháti felkelés 1703-ban nehezen védhető síkságról áttevődik a hegyvidékes Kárpátokba. A szegényes 800-1000 főből álló kuruchadsereg élén Esze Tamás tarpai jobbágy és Kiss Albert Tökhöly fejedelem egykori hadnagya állt, akiket a tiszaháti felkelés után előléptettek ezredeskapitánnyá.
Szomolányi győzelem (1704. május 28)
A Dunántúl 1704 márciusában történt elfoglalása után ellentámadást készít elő Heister Siegbert tábornagy Bercsényi Miklós Vág folyó menti csapati ellen, a támadást május közepén kezdi meg.
Nagyszombati csata (1704. december 26)
1704 októberében megszakadnak a császári-kuruc béketárgyalások, újra a fegyvereké a szó. A több mint egy éve ostrom alatt tartott Kassa és Eperjes megadja magát.  Heister tábornok a Dunántúlon indít támadást, míg 20000 fős seregét maga Rákóczi indítja el Felső-Magyarországon Érsekújvár és Lipótvár elfoglalásáért.
A dunántúli hadjáratok (1704 )
II. Rákóczi Ferenc 1705-ben háromszor indított hadjáratot a császári seregek ellen Dunántúl visszafoglalására. Az első hadjáratot (1705. február 20.-án) Károlyi Sándor nagykárolyi báróra bízta, aki az 1704-es évhez hasonlóan Brucknál átkelt a Lajtán, majd Enzerdorf-Fischamend vonalán mintegy húsz községet égetett fel és prédált ki. A lángok Bécsig világítottak.
Zsibói csata ( 1705. november 11 )
1705 nyarán a Bécsi Haditanács Herbeville tábornagyot arra utasítja, hogy csatlakozzon Rabutin tábornagy csapataihoz Erdélyben és egyesült erővel "mentsék fel" Nagyváradot, így Herrbeville a császári csapatokkal augusztusban Komáromnál átkel a Dunán, kissebb pihenő beiktatása után pedig szeptemberben már az Alföldön vannak.
Győrvári csata ( 1706. november 6-7 )
1705 végén felélénkülő béketárgyalások biztatóak voltak, bár mindkét fél megpróbálta visszaszerezni mindazt amit elvesztett. 1706 elején a Heister Hannibál és Pálffy János bevonul Nyugat- Magyarországra Dunántúl visszafoglalásával próbálkoznak. Velük szemben álló Csáky Mihály és Andrássy István kuruc seregeikkel nem tudják a támadásokat megakadályozni.

13 cikk | 1 / 2 oldal