Dunántúl védelme ( 1707. február )


Dunántúl védelme ( 1707. február )

1706-ban a nagyszombati béketárgyalások megszakadása után újra megindulnak a hadműveletek, a császáriak immár új hadvezérrel az élükön (Starhemberg Guidó) az országközepén kellett volna találkozni az Erdélyből induló Rabutin tábornokkal. 

Rabutin tábornok mintegy 15000 fős serege ellen Károlyi Sándor nem mert csatát vállalni ezért inkább a felperzselt föld taktikát választotta, a lakott terülteteket kiürítette minden állatot és élelmet elszállíttatott védett helyre miközben folyamatos kis portyákkal zavarta Rabutin menetelését, így a császári seregnek nagy nélkülözések közepette kellett Duna-Tisza közé érkeznie. innen váratlanul Eger felé vette az irányt majd megint Kassának. Rákószi Esze Tamást küldte Kassa megvédésére így hiába löveti napokig Rabutin Kassa várfalait. Eközben a császári csapatok hátamögé érkeztek Bercsényi és Károlyi csapatai is, bár kevesebben voltak mégsem mertek a császáriak szembeszálni és két tűzközé keveredni ellenük, mert a császári seregeket már nem csak az éhinség, a portyázások, de a járványok is alaposan legyengítették. Abbahagyták az ostromot és elvonulnak Debrecenbe. 

Rákóczi november 14-én Bottyánt nevezi ki új hadvezérnek Dunántúlra, Bottyán gondosan előkészítve mindent decemberben főhadiszállását Pápán rendezi be és elkezdi a meglazult fegyelmű kuruc sereg újjászervezését. Bottyánnak ekkor 10-12000 fős kuruc serege volt a Debrecenből Dunántúlra meginduló Robutinnak pedig szintén 12000 főnyi labanc állt rendelkezésére, csakhogy ezzel egyidőben a nyugati határon állomásozó és az országba betörni készülő Max Starhemberg altábornagynak szintén 12000 fős császári katonája volt, vagyis éppen kétszeres túlerővel kellett Bottyánnak szembenéznie. 

Bottyán felhívására a környék lakossága erdőkbe és mocsarakba vonult minden állataikkal és gabonáikkal, így semmit nem hagyva hátra, hogy a császári seregek élelemhez ne jussanak. 1707. januárában Rabutin Budára érkezik itt találkozik Starhemberggel akinek csapataival úgy döntenek, hogy két irányból megpróbálják elfoglalni Simontornyát és Pápát. 

Bottyán felismerte, hogy a Dunántúlon szétszórt seregivel nem tud csatába sem bocsátkozni nemhogy nyerni így a portyázó harcmodort választotta. Utasította Béri Balogh Ádámot és Bezerédi Imrét, hogy folyamatos rajtaütésekkel zavarják naponta többször a császári seregeket. Bottyán erről ír levelében a fejedelemnek: 

"Német uram oda nem mehetett, az hova akarta, hanem csak az hová lehetett, mert szüntelen rajta csiripelt a had" 

Rabutin nem tudta elfoglalni Simontornyát a Balaton északi oldalán megáll pihenőre, ekkor azonban Béri Balogh Ádám újra rajta üt, amitől a kiéhezett császári had igyekezett kitérni és nyugatnak indult, miközben futárral üzent Starhembergnek, hogy jöjjön elébe, mert semmi élelmük sincsen. Starhemberg és Rabutin Tapolcánál találkoznak, ekkor már mindkét német sereg annyira legyengült, hogy úgy döntenek nem harcolnak tovább hanem a Rábán át visszamennek Ausztriába. 

A kurucok délen Tolnában és Baranyában, északon pedig a Duna mentén is végi száguldottak nehogy a császáriak át tudjanak kelni rajta. Bottyán portyázó taktikája mely a nyílt harcot kerülve a kis rajaütésekből és éheztetésből állt hatásosnak és sikeresnek tűnt, ez a harc modor azonban a kurucokkal szimpatizáló nép nélkül nem jött volna létre. Erre bizonyíték Csobánc várának diadala, ahol Szász Márton 30 hajdúval és 30 lázadóval valamint a bent rekedt asszonyokkal együtt veri vissza az ostromlókat, akik 300 katonát és 50 tisztet veszítenek el a harcban. 

Bottyán 1707 júniusában Mogyoróvárra érkezik ahol megrohanja a győrszigeti külvárost, levágja a rácokat, de ahelyett, hogy a szabaddá vált bécsi kapun átmennének elkezd a meglazult fegyelmű kuruc sereg fosztogatni, a lármára felébrednek az őrök és a kurucokat kiverik a városból. Ennek a kis incidensnek ellenére Bottyán az év utolsó hónapjaiban újabb győzelmeket arat. Dunántúl nagy része szilárdan Rákóczi fejedelemsége alatt marad.


Szerkesztés dátuma: péntek, 2013. március 15.
Nézettség: 1,888 Kategória: Csaták » Rákóczi-szabadságharc
Előző cikk: Győrvári csata ( 1706. november 6-7 ) Következő cikk: Ónódi országgyűlés (1707. május 31-június.22)


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: