Amikor Hankó Béla 1939-ben azzal állt elő, hogy a magyarok hoztak magukkal sertést, abban az időben ez újszerűnek hatott azok szemében, akik a monarchikus ideológia szemlélete alapján úgy vélték, hogy a magyarok afféle lovasnomádok voltak.

Olvasd tovább »

A baromfiak

Őseink belső-Ázsiában is, Közép-Ázsiában is és további átmeneti szállásterületeiken is ismerték és tartottak baromfit, hiszen környezetük is tartott és sírjaikban is ott vannak az útravalónak adott ételek között a csirkecsontok és a tojáshéjak. Hogy hoztak-e magukkal azt eddig nem sikerült bizonyítani.

Olvasd tovább »

A "magyar" kutyafajták

Mivel a kutya faj rendkívüli genetikai változékonyságot és változatosságot, ember által formálhatóságot rejt magában, így nehéz a kutyák származását áttekinteni. A fajtatenyészés kialakulása előtt az állatok tenyésztésében a használhatóság és a belső értékek jutottak meghatározó szerephez.

Olvasd tovább »

A "teve-kérdés"

Belső-Ázsiában őshonos a kétpúpú teve - a Camelus bactrianus. Őseink őshazájában, majd közép-ázsiai szálláshelyén és vonulásuk déli szegélyén élt e teve, amelyet "kiegészítő" állatként ők is alkalmaztak. Került elő teve honfoglalás kori hagyatékunkból (Czeczericz helységből) de tudjuk, hogy III.

Olvasd tovább »

Méhészet őseinknél

A méh (meh) és a méz (mer) szavaink a legősibb, legkeletibb török népeknél ugyanebben a formában ma is előfordul. Nem tudjuk, hogy melyik nép kezdte el a méhészetet, de a Kínai Évkönyvek szerint ők már a Kr.előtti 2000-ben ismerték. A Stein Aurél által 1913-1915 között feltárt a Kr.

Olvasd tovább »

Állattartás őseinknél

Árpád magyarjainak az állattartás és a földművelés két egyenrangú ősfoglalkozása volt. Nem egyik alakult ki a másikból, hanem mind a kettő egymás mellett élt. Az állattartás külterjes volt, amint azt belső-ázsiai feltárások vagy akár a Gödöllő-Babat völgyi Árpád kori templom, veremházak, faházak és karámok egysége is mutatja.

Olvasd tovább »

A vadászatról és a solymászatról

Ellentétben a velünk erőszakkal rokonságba állított finnugor népekkel, a magyarok ősei sohasem éltek gyűjtögető-halászó életmódot. Őseink egy része nyájaikat, gulyáikat, csordáikat és ménjeiket szálláshelyüktől közelebb-messzebb terelgetve legelőváltós pásztorkodó nagyállattartó életmódot folytatva jutottak el Belső-Ázsiából a Kárpát-medencébe.

Olvasd tovább »

Népművészetünk két alapanyaga: a nemez és a "kékfestő" batik, calamint a mézeskalács

A nemezelés ;Textíliáink jelentős részét növényi rostokból állítják elő, Belső-Ázsia lovas népei azonban már a Krisztus előtti első évezredben felfedezték, hogy az állati eredetű rostok is alkalmasak ruháik alapanyagának.

Olvasd tovább »

A "kékfestő"

A nemezelés eredetéhez hasonló a kékfestő technológia és a kékfestő-motívumok eredete (bár Néprajzi Lexikonunk szerint a kékfestő technológiát a XVIII. század közepén Németalföldtől "vettük át"). "A több, mint 2000 éves kékfestő technika Belső-Ázsia török népeinek ősi kultúrájához tartozik" (Lu Pu, 1981).

Olvasd tovább »

A mézeskalács

A közelmúltban monografikus kötet jelent meg Belső-Ázsia török népeinek mézeskalács-kultúrájáról. A kötet lényege, hogy megtudjuk, hogy a mézeskalács készítése éppúgy, mint a belőle készített "huszár-", szív- és állat alakú "mézesek" ősi kultúránk része. Hogy hunok, avarok vagy a honfoglalók hozták-e be a Kárpát-medencébe nem tudjuk. A mézeskalács eredetét nem ismerjük.

Olvasd tovább »

132 cikk | 10 / 14 oldal

	Tartalom	Weboldal	Partnerek	Személyes
Kapcsolat	Állampolgárság	Fejlesztőt keresünk	Itt-ott baráti közösség	Bejelentkezés
Segítség	Magyar filmek	Hibajelentés	Sapientia Hungariae Alapítvány	Regisztráció
Szerződési feltételek	Magyar történelem	Fejlesztések blogja	Magyar Táltos honlap	Lakóhely beállítása
Adatvédelmi nyilatkozat	Szerkesztők	Béta-tesztelés
Alapítvány	Rádió