Testvérülés a Földközi-tenger keleti partvidékén


Testvérülés a Földközi-tenger keleti partvidékén

Kevés adat világítja meg, mi módon ment végbe a hun és a magyar népág egyesülése a Földközi-tenger keleti öble körül, Kánaánban, Föníciában, Szíriában és a Halys hajlásában. Egy-két kivétellel talán itt nem is került sor komolyabb fegyveres összetűzésre, hiszen ezen a tájon a betelepedés idején még nem volt törzseken felülálló szervezett katonai és politikai hatalom. Annyi mégis megállapítható, hogy a hun és a magyar elem összefonódása itt is megtörtént (ld. a 21. oldal térképét).

 

Ezt a folyamatot a hetiták esetében követni is tudjuk. Ezek nemzetté való összefogása Kr. e. körülbelül 1900-bon, a Halys kanyarjában kezdődött, ahol az Árpádok gyarmatosító politikája révén megelőzőleg már valami katonai-politikai mag kialakult. Az első szervezkedésre vonatkozó okmányokból a kutatók két nevet elemeztek ki: a király (UR), PITKHANA nevét és fia és utóda AN-I-TAS király (úr) nevét (81m. 19, 216). Az elsőben a helyes hangzósítás bizonyára Árpád hona, a másodikban a -Huni törzs ura- nevet eredményezi s mind a kettő a Kaukázus vidékéről gyarmatosító északi magyar népág szokásos megjelölése. Szó van arról is, hogy ezek az egyesítők a szintén szervezkedésben Lévő déli eredetű Hét Törzs: HET-TUS (angolosan HATTUS) várát egy éjszakai rohammal bevették és a földig lerombolták (26m. 83). Ezután azonban a Halys kanyarban lezajló eseményekről mintegy kétszáz esztendeig hír nélkül vagyunk. Bizonyára újabb gyarmatosokra volt szükség, hogy erőben megnövekedve, a politikai egyesítés ügyét ismét napirendre tűzhessék.

 

Amikor a források Kr. e. 1740 táján megint híreket szolgáltatnak, már befejezett tényeket hallunk. Egy katonakirály, név szerint TABAR-NAS: Tábor Nagy (Kr. e. 1680-1650) hét tartomány ura s azokba fiait és rokonait küldi helytartókul. A hét tartomány, illetőleg az azokban lakó hét törzs összefogása fegyveres erővel történt meg s kormányzásukat a király és szűkebb köre parancsuralmi módon végezte. Az egyesítő Tábornagy fia a konszolidálódó helyzetnek megfelelően a Hét- Törzs- Ura trónnevet viselte, amit angolos átírásban HAT-TUS-IL (L= R) alakban találunk a kézikönyvekben. Amint a Halys hajlásában ez a Hétország megalakult, azonnal terjeszkedni kezdett délkelet felé, hogy a Szíriában lévő másik Hétországot is bekebelezze. Ez az esemény nem várathatott magára sokáig, tekintve, hogy a két területet röviddel utóbb közös névvel KAT-TU, KAT-TI: -Kettő- vagy talán helyesebben Két Ta~ (Két ország) néven emlegetik s az így létrejött birodalom jelvénye a kettős sas lett. A Katti névvel párhuzamosan azonban mindkét országban továbbra is használatban maradt a Hét-i-Ta név. A kézikönyvek ezt a nevet is eltorzítva és helytelenül Hittit grafikával írják, a korábban használni szokott és a valóságnak megfelelő Hetita alak helyett.

 

A Katti Birodalom a Kr. e. 14. század folyamán két további hun eredetű törzsszövetség bekebelezésével bővült. Az egyik a Tigris és Eufrátesz felső folyása között lakó HURI vagy HOR: Úri, Úr nép volt, a másik a tőlük nyugatabbra lakó MITANNI. A bővüléssel a Katti Birodalomban a hun részleg úgy látszik annyira megerősödött, hogy vezető szerepe véglegesen biztosítást nyert.

 

A huri és mitanni törzsek történetéről nem sokat tudunk. Ők a Kaukázus vidéki ősi otthonból, közelebbről a Van- tó környékéről, Kr, e. 2000 táján kerekedtek fel és lassú mozgással a következő századok alatt elérték azokat a területeket, ahol a történelem figyelme először rájuk terelődött. Egymással szoros barátságban éltek és politikailag is közös államszövetséget alkottak. Mindkettőjük nemzeti szimbóluma a hunok által másutt is használt hegedű volt (91m. 729), amely mint említettük az Égető kifejezés írására szolgált s a napisten egyik fajta megjelölése volt. Bizonyára a nagy hegedű-nép részének, "húrjának" képzelték magukat, amely szóval Húr nevük összecsengett. Ez a Húr, Hor név azonban csak az Úr helyi változata lehetett. Országukat HOR-i-TA: Úri föld nevezték, királyuk lakóhelye UR-HOI: Úr helye, annak nagyobb környéke viszont az UR-HENA: Úr hona volt. Földrajzi eredetük, népneveik és helyneveik értelme alapján, valamint abból a körülményből, hogy ragozó nyelvet beszéltek (40m. 60; 2m. 184), a húri = úri törzsekben kétségtelenül magyarul beszélő népágat kell látnunk. Csak így érthető, hogy amidőn a Kr. e. 14. században beletagolódtak a Katti Birodalomba, rohamosan egybeolvadtak annak népével és semmi nyom sem maradt arról, hogy valaha is különböztek volna tőlük.

 

A Mitanni nevet megadott formájában ezidőszerint nem tudjuk értelmezni. De földrajzi eredetük s az Úr-törzsekkel való sorsközösségük aligha hagy kétséget afelől, hogy ezek is magyar nyelvű törzsek voltak. Egyébként, mint az összes magyar népek, magukat ők is ARIYA fajtájúnak mondották (182m. 14). Kilétükről a homályt eloszlatja egy tőlük eredő pecsét szövege, amely szó szerint mondja: Magyarok ezek Arméniából, Árpádok országából. (100)

 

A halysi magtájról megszervezett Katti Birodalom legnagyobb kiterjedése idején a Fekete tenger közelségéből lenyúlt a Sinai- félszigetig, kelet felé pedig az Eufrátesz és Habúr folyóig. A Birodalom egy ízben, Kr. e. 1600-bon, villámháborút vezetett a tőle messze eső Babilonba. Ebből az a 'benyomásunk, mintha a katti királyok az Árpád által gyarmatosított összes területeket egybe akarták volna foglalni, a Tigris folyótól az Északi (Fekete) és a Nyugati (Földközi-) tengerig bezárólag, mint tette volt korábban a mezopotámiai magyar-hun ország, amely éppen ebben az időben - Kr.. e. II. évezred közepén - vesztette el nagyhatalmi állását. Ez a Katti Birodalom" a magyar mesék Heted Hétországa, a Régi Kelet harmadik nagyhatalma volt s Babilonnal és Egyiptommal mint egyenrangú fél tárgyalt. Tündöklő pályafutása időszámításunk előtt 1190 táján hirtelen véget ért, amikor a hetita főváros eddig még világosan ki nem derített körülmények között egy éjszakán elpusztult és a lakosság a fennsíkról szétfutott. A Szíriában élő másik hét törzs ezután visszavette hajdani függetlenségét és egy laza konfederáció keretében folytatta életét, hol az egyik, hol a másik törzs vezetése alatt. Ragyogó kultúrájukat és állami létüket mintegy félezer éven át, Kr. e. kb. 740-ig megőrizték.

 

A kétféle Hétország hun-magyar birodalommá való összefogása lehetővé tette a magyar elemek további észak felé való terjeszkedését. Ennek kapcsán a MAZARI, MUZRI: Magyar név Szíria felett is tekintélyes területek megjelölő neve lett (129m. VI. 156). Az ország kettős, hun és magyar jellege lépten-nyomon kiütközött. A ránk maradt rajzos ábrázolásokon kétféle embertípust látunk, az egyiknek egyenes az orra, a másiké hajlott, sasorr. Szimbólumaik között szerepelt az északiak botja és szarvasa, meg a déliek oroszlánja. Egyidejűleg használták a hunok kaukázusi képírását és a magyarok haboshoni rovásírását, mely utóbbiak közül néhány írásmintát korábbi fejezeteinkben bemutattunk. Volt egy harmadik írásrendszerük is, a Mezopotámiából terjesztett ékírás, a régi szumír uralom hagyatéka. A katti királyok trónnevei között találunk kettőt, amely a hunokra utal és kettőt, amely a magyarokra utal. Ezek a HONT-IL-IS: Hon Úrős (L = R), illetve MA-UR-S-AR: Magyar ősúr nevek. Bizonyára az utóbbiakhoz kell számítanunk még az AMMUN-AS: A Ménős nevet is. A felsorolt mozzanatok arra engednek következtetni, hogy a kezdeti hun parancsuralom után a hun és a magyar ág a teljes jogegyenlőség alapján egymással testvéresült és így alkotott közös hun magyar nemzetet.

 

A korunkra maradt katti királyi pecsétek egyik- másikának hieroglifikus feliratát megközelítő pontossággal olvasni tudjuk; ezek a szövegek további bepillantást engednek a hetita gyarmatok életébe. A bemutatott első pecséten (29. táblán az F jelzetű kép) ez áll: S-AR-MATi Ki-RA-L TIS OR-SZEKe, Gyarmati király tíz országa. (101)

 

Két másik pecsétet (29. táblán a C és G képet) az ismétlések elkerülése végett csak hátrább, más összefüggésben elemezünk. Egy további pecséten (29. tábla, E) a katti királyt látjuk, amint éppen imádkozik (81m. 198). Szövege is azt írja, mert így szól: =Árpád imádkozik most. (102)

 

Ezek a szövegek annyiban egészítik ki meglévő ismereteinket, hogy a katti dinasztiát a kaukázusi Árpádok leszármazói közé sorozzák, vagyis megerősítik a hun elem irányító szerepét a két magyar nép szóban lévő területén történt testvérülésben

 

94) Idézetünk részlet abból a töredékes okmányból, amelyben Kramer professzor a vízözön meséjét olvassa. A szöveget a professzor eredeti fonetikával adja ábécés átírásban (114m. 98). Mi nem változtattunk az átíráson, sem a szótagok sorrendjén, hanem egyszerűen másképp tagoltuk azokat szavakba és a szükséges helyen kitettük a szókezdő H hangot. A professzor átírásához megjegyezni valónk csak annyi, hogy mi a 7-es sorszámot jelentő írásjelet nem ideogrammnak tekintjük, hanem a HET hangcsoport jelzésének, ami a ,jöhet' és ,gyühet' szavak írására szolgál. Hasonlóképpen nem tekintjük értelemmeghatározónak az 5. sor elején álló GIS (Kis) és a 7, sor elején álló UR, AR írásjelet. Szerintünk ebben a szövegben, legalábbis a közölt sorokban, nem a vízözön meséjét találjuk, hanem a szokásos gyarmatalapítást, amely kenyérmagvak elhintésével és házak építésével szokott kezdődni, mint ezt több histórikus leírja, köztük maga Kramer professzor is.

 

95) A képírással írt okmányt így elemezzük: a hal M alakra rajzott eleje MÁT, szeme AR, a nyakán lévő két párhuzamos vonás UT, orra OR, a három ovális jel többesben ÚR- ak, eddig: Magyar útur urak, szóval bevándorló emberek, utasok. A kéz KAT, a hal ANA, a kéz alatti ék EK: Katonák. A másik kéz KETE, a kezében lévő táska ONK, lejjebb merőleges helyzetben rajzolt ovális URU, mellette kis kör S, a láb AB, a láb mögött fegyver AA, a hal hegyesszöget alkotó farka S: Kettőnek orra sebes. A kép rajza a bekötött orral, eltört lábbal balesetet mutat; sugalmazza a szöveget.

 

96) A hieroglifák tankönyve szerint kezet fogó két személy ábrázolása barátság (friendship) fogadását jelenti (25m. 51 No. 1). Két személy egymáshoz kötözése a mezopotámiai képírásban is "friendship'", v.ö. 129m. ILI. 59, ahol Gilgames és ellenfelének összeláncolásáról van szó barátságkötés céljából.

 

97) A jelek feloldása: a szélső figura nyitott szája bármilyen szájjal történő cselekvést írhat, elsősorban evést: eszik, evett, egyen szavak valamelyikének első szótagját kell tehát választanunk; itt a szöveg az EGY hangcsoportot kívánja. A fej alatt lévő apró karikák az S jelét írják, azután a két kéz KET.ek jön, eddig tehát: Egyezkedtek. (De úgy is lehetne olvasni, hogy ,veszekedtek. A hal az ábrázolt módon (H)ANER, villás farka Sa, a középső figura fejdísze MA, alatta S és a gomb AR, tehát: Honúr s a Magyar. Majd hátának HANER és karjának AKARA értelme következik: Honurak ura. A középső figurán e tört láb felett két ovális jel többes számban UR.uk, az eltört rész TART, a láb AB, kétszer az ovális jel AR-RA, utána fekvő jel T, mellette kis kör Sa, a frakk felé eső rész talán a hátralévő G: Örökké tart a barátság.

 

98) Az írásjelek feloldása: a jobb kéz mutató mozdulata ES, EZ, a karperec UR, a karjával alkotott ék EK, balkarján a karperec RA, a marok Ma, a kézben tartott ONK szimbólum: Ez örökre miénk. A halember sapkája M, kopoltyújának vonásai UT, szeme AR, orra ORR, szakálla SZAKÁLL: Magyarország áll. Az övből kiálló két vonás 2, az öv UR, a hal AN, a farka eS, a tollakból alakított szárny MAT, a láb ABO: Két úrhonős matjából.

 

99) jobbkarját így olvassuk: amit a markával fog MAG, a karperec AR, a karjával alkotott ék EK, óriási csőre CS, szeme AR, fején levő tollak MAT, eddig: Magyarok gyarmata. A nyakán lévő dísz alakja ESER, felső karján karika RA, balkezében az ONK szimbólum, marka Ma, karperece AR, öve UR: Ez a Ra annak már ura. Szoknyáján lefelé haladó jelek többes számban HONURAK, e szoknya szélén haladó ugyanolyan HON jelek, két Iába AB-BA: Honurak honában.

 

100) pecsét képét közli 81m. 192. A szöveget jobbról balra haladva A szárnyas napkorong MAT-AR, alatta KEZEK: Magyarok ezek Az arc AR, az alak szárnyai MA. nőiessége NU, lába ABU: Arméniából. Az oldalon álló két figura arca AR, fülükhöz illesztett bot PAT, karja AKARA, alsó testük SEG, lábuk ismét ABU: Árpádok országából. Az írás további részét megközelítőleg sem tudjuk kivenni.

 

101) A pecséten a szárnyas szimbólum felső kis karikája S, alatta a nagyobb karika AR a két MAT szárny MATI: Gyarmati. A középső tengelyben lévő hegyes kő Ki, a rajta lévé gyűrű RA a láb L, mint hetita használatban mindig: Király. A jobbra és balra szimmetrikusan elhelyezett dísz THISZ (10), a szélső kombinált jel OR.Sz.AG: Tíz országa

Forrás: Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete


Szerkesztés dátuma: szerda, 2011. január 19. Szerkesztette: Garamszegi Vanda Natasa
Nézettség: 1,895 Kategória: Irodalom » Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete
Előző cikk: A Magyar-Hun testvériség kialakulása Mezopotámiában Következő cikk: Magyar-Hun testvérülés a Nilus völgyben


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: