A kusokat elűzik az egyiptomi érdekkörből


A kusokat elűzik az egyiptomi érdekkörből

A fekete magyarok sikeres együttműködést tudtak kialakítani a Delta lakosságával és uralkodójukat Közép-Egyiptom lakossága is elismerte. Nem így állt azonban a dolog Dél-Egyiptomban, a thébai királyság területén. Amikor a kusok erre a tájra is ki akarták terjeszteni hatalmukat, a thébaiak fegyveresen ellenálltak. Fiatal, mindössze tizenkét éves Kamos ('Kamasz') nevű királyuk vezetésével megakadályozták, hogy az északi kusok segítségül hívhassák Núbiában élő fajrokonaikat. A háborúskodás évtizedekig elhúzódott és a küzdelem utolsó jelenete az Avarisban táborozó 240,000 fekete magyar körülzárása volt. A vérontást mindkét fél el akarta kerülni, ezért a várat a védők harc nélkül feladták, miután szabad elvonulást biztosítottak nekik. A kusok ekkor minden kincsüket felpakolták és Szíria- Kánaán irányában Kr. e. 1576-ban elhagyták Egyiptomot. Ezzel a mozzanattal az ő egyiptomi szereplésük befejeződött.

 

A Deltában lejátszódott uralomváltozás alkalmával az országot nemcsak a fekete magyarok tömege hagyta el, hanem mindazok a fehér magyarok is, akik az "idegenekkel" együttműködtek és féltek a győztes fáraó bosszújától. Valóságos kis népvándorlás indult el tehát Egyiptomból a Kr. e. 16. század végén, amely egyelőre Kánaán és Szíria földjén állapodott meg. Az emigránsok az Aranta (Orontes) mentén lévő Kadesh ('Kádas') városban ütötték fel főhadiszállásukat, ahol a helybeli lakossággal konföderációba léptek. A katonák nagyobb részét az innen mintegy ötven kilométerre lévő táborban helyezték el, az úgynevezett Qatna ('Katona') városban. Sokan mások Karkemisben, Damaszkuszban, Árpád városában és Halápban telepedtek le (ld. a 3. sz. térképet). Egyes források szerint Jeruzsálembe is mentek és annak várát az asszíroktól való félelmükben ők építették fel. A menekült kus király nem tekintette bukását véglegesnek, hanem továbbra is Egyiptom királyaként viselkedett, használta a fáraók címeit és a trón visszafoglalásáról álmodozott.

 

Az egyiptomi fehér magyarok kivándorló csoportja főleg tengeri úton távozott, mert ők a Delta partvidékének voltak lakói és főleg hajózással foglalkoztak. Az egykorú források 'Hajók', 'Hajósok' és 'Hajó Népe' néven emlegetik őket ( Okmánytár 51 és 52; 193m II 128 sk és 87m 35; 129m II 217; 25m 106 és 207m 128 sk). A vonatkozó hieroglifákat az angol tudósok is pontosan olvassák s a maguk ábécéjével HAAU, HAU NEBU alakban írják át, de nem tudják, hogy ez is magyar szó. Ezek a hajós magyarok Kréta szigetére, az Égei-tenger szigeteire és a Balkán-félszigetre (a későbbi Görögországba) távoztak, ahol őket "Achaios" ('A Hajós') néven látjuk viszont, de a kézikönyvek ekkor már mint "ó-görögökről" (!) beszélnek róluk.

 

Észak-Egyiptom népének elvándorlása mintegy száz esztendeig szakadatlanul folytatódott. A győzelmes fáraókat ugyanis felettébb nyugtalanította, hogy a kivonult fehér és fekete magyarok politikai és katonai csoportjai a szomszédos kánaáni-szíriai területen állapodtak meg és Egyiptomot illető politikai céljaikat nem adták fel. Ezért I. Tudómása (Kr. e. kb. 1525-1512) e csoportok szétmorzsolását és országától minél messzebb űzését tűzte ki céljául. Seregével rendre megostromolta a Földközi-tenger és az Eufrátesz nagy kanyarja közt lévő erősségeket, amelyek ellenfeleinek menedéket nyújtottak és uralma alá hajtotta a környező vidéket is. A fáraók szívósságára jellemző, hogy III. Tudómása (Kr. e. 1501-1447) tizenhét hadjáratot vezetett északra, űzve és hajtva onnan igazi vagy feltételezett ellenfeleit, és az Eufrátesz vonalát jelölte ki Egyiptom északi határául. Az üldöző hadjáratokat a 19. dinasztia is folytatta, II. Ramás király például a Kaukázus nyugati oldalán átkelve, állítólag a Donig haladt előre. Visszatérőben csapatai egy részét a Fekete tenger partján lévő Colchisben hagyta hátra, akik leszármazói Herodotos tanúságtétele szerint hasonlítanak az egyiptomiakhoz, beszédjük is az volt és vásznaikat is egyiptomi módra szőttek. II. Ramás a Balkán felé egészen Thráciáig ment az emigránsok után s visszajövet emléktáblákat állított fel útja mentén. Nyilvánvaló, hogy a Régi Kelet nyugati felében a fehér magyarok győzelmesen visszavették uralmukat az egész tájon, de az is tény, hogy az Európa felé vezető utakon a Kr. e. II. évezred közepétől kezdve már nagyobb magyar tömbök vonultak a Balkánon át fölfelé, keresve, hol tudnának új hazát találni.

 

21). A Szín névvel kapcsolatban a szaktudósok megjegyzik, hogy annak í magánhangzója hosszú, a szó maga pedig a Holdat jelenti: Pronounced SEEN and meaning Moon or Moon God, 47m 22. A Holdat Egyiptomban nemcsak Szín nevén ismerték, hanem Holdnak is mondták. A vonatkozó hieroglifákat (200m I csillagos A, 3. betét) a torlódó L-hang elhagyásával így olvassák 'A Hod'. Ezt a nevet a dunai Magyarország egyes helyein is a torlódó hang elhagyásával ejtik ki. Kun László királyunk pl. a kunokat a "Hód-tónál" (értsd. Hold-tónál) verte meg, amely tó a Holdtól kapta a nevét: ad locum Hood qui . . . formam corniculatae Lanue refert, Hungarisque Hoodosto dicitur. 237m 235 sk. - Okmánytárunk 39-41 sz, bejegyzéseit 193m II 96 és 130 sk oldalairól vettük.

 

22) But we are without any clue as to their real name, language or origin, 129m IV 75. - A hyksos probléma mai (1966) állását egy doktori értekezés így összegezi: Many aspects of this subject remain highly controversial: the way in which the Hyksos rose to power: the nature of their rule; their ethnic origin; the location of their capital; and the so- called dynasties of the Hyksos. 231m 5.

 

23) Hasonló sáncokkal vették körül táborhelyeiket az európai Magyarországon élt avarok is ("avar gyűrűk' tulajdonképpen "vár-gyűrűk") és hasonló földhányásokkal rekeszthették el Duna-Tisza-közi lakóhelyüket a Jazig- juhászok. De az Árpáddal bejött magyarok is építettek "gyepüket" és azon hagytak "gyepükapukat" amik szintén elsáncolt helyek voltak, udvarukban őrséggel. Ezeket az összefüggéseket látva, felmerülhet az a gondolat, hogy Udvar és Udvarhely végzetű földrajzi neveink talán az ilyenfajta egykori védelmi berendezések emlékét őrzik. Van Somogy- Udvarhely, Szamosudvarhely Székely- Udvarhely és sok más Udvar, Udvarai, Udvari összetételű helynevünk (126m és 127m). A magyar nyelvben az udvar valóban bekerített, körülzárt területet jelent, amely a lakóhely kiegészítő része.

 

24) (The Hyksos) ended by entirely adopting the religion, learning and civilization of the nation which they had tried to destroy, 193m (II 141. - Egyiptomi uralmuk végén . . . the Hyksos had to alt intents and purposes become Egyptians, u. ott 154. The later Hyksos seem to have become entirely egyptianized. They adopted the folt pharaonic dignity, and, as good Egyptian kings, built Egyptian temples and venerated Egyptian gods, 87m 219.

 

Mivel a kusok ilyen feltűnő gyorsasággal olvadtak be a egyiptomiakba, egyes szerzők lehetetlenségnek tartják, hogy az egyiptomi néptől merőben idegenek lettek volna. It is certainly impossible for a foreign people with no previous contact with Egypt to become so completely assimilated into Egypt without leaving a single trace of their own culture. A maúrik (amoriták). akik a Babiloni Birodalmat alapították, szintén csodálatos gyorsasággal lettek mezopotámiakká, úgyszintén a kassik vagy kassiták (kusok), akik utánuk következtek (231m 126). Ez a csodálatos gyorsasággal történő asszimilálódás természetes és logikus következménye annak, hogy mindenütt magyar néprészekkel van dolgunk a Régi Keleten, valahányszor csak ilyesmit hallunk.

Forrás: Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete


Szerkesztés dátuma: szerda, 2011. január 19. Szerkesztette: Garamszegi Vanda Natasa
Nézettség: 1,482 Kategória: Irodalom » Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete
Előző cikk: Az indiai kusok Szuezben és Színaiban Következő cikk: A közép-ázsiai vagy turáni kusok. Eligazodás sokféle népnevük között


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: