A Parthinak nevezett nép, az ilyen ország és állam, a Kaspi- tó déli partján lakó árja és kus törzsek vállalkozásából született meg, - innen a Parti-név - akik makedón Nagy Sándor (Alexander) görög uralma ellen sikeresen fellázadtak és függetlenségüket Kr. e. 250-ben véglegesen biztosították.
A királyság területe rohamosan növekedett s a Kr. e. 2. században már birodalommá szélesedett. Felölelte a Kaspi- tótól a Perzsa-öbölig és az Oxustól az Indus folyóig terjedő világot. Az állam magja hét nemzetség összefogásából jött létre, a magyar népek vallásban gyökerező szokásának megfelelően. Az alapítók életformája a lovas életforma volt, fő fegyverük az íj és a nyíl. Városaik eredetileg gyűrű alakú sáncokkal körülvett udvarhelyek voltak, benne a sátrakkal. Hatra és Ktesiphon nevű városaik romjait a régészek kiásták és azok eredeti kör alakját pontosan megállapították. Egy kínai utazó, Chang Kien, aki közöttük járt, feljegyezte róluk, hogy "jeleket róttak bőrre, széltől-szélig", eltérőleg a felülről Lefelé haladó kínai írásmódtól (3m 25). Talán éppen a bőr, e könnyen pusztuló anyag magyarázza meg, hogy a parthiaktól nem maradt fenn korunkra semmiféle írásbeli emlék. Az ország mindvégig, A.D. 226-ig, az alapító királyi nemzetség uralma alatt állt.
A Parthiakat a régibb magyar történettudósok mindig a magyar nyelvű népek között szoktak szerepeltetni, de a Parthi névben tőlünk eltérőleg a "pártos" szót látták. Nem vitatjuk, helyes-e a latin szövegek Parthi nevét Pártos-nak értelmezni, avagy abban inkább az országalapító törzs földrajzi elhelyezkedésére utaló elnevezést látni mint 232m 68 és 466, a Szigeti, Huni, Tókhári, Vízmenti, stb. nevekhez hasonlóan. A lényeg e birodalommal kapcsolatban az, hogy magában foglalta a Régi Kelet mindhárom emberfajtájának képviselőit: árjákat, kusokat és szemitákat. Vezetőrétege azonban kétségtelenül magyar nyelvű volt, amit határozottan megállapíthatunk a ránk maradt néhány parthi nyelvemlékből és történetük általános zajlásából. Országalapító királyuk trónneve ugyanis AR- SZAK-ES három egytagú magyar szó: Úr- Szék- Ős összetételéből keletkezett s szó szerint a királyi szék (úr-szék) felállítóját, megszervezőjét jelenti. Mint összetett szó azután 'Országős', azaz honalapító értelmet kapott és a parthi királyok egyik állandó címe lett. Az első országőst, Arszakest (Arsaces) a források következetesen "szkíta férfinak" (vir Scytha) mondják, ami származásának már közelebbi meghatározása. Parthiát a nagyműveltségű Mithra-Dates (Kr. e. 160-137) bővítette birodalommá. E név etimológiája talán 'Magyar Tudós', amint ezt a vele kapcsolatban megőrzött hagyományból (a "nagyműveltségű" jelzőből) is következtethetjük. Utóbb ezt a trónnevet is több király használta.
Parthia két legjobban ismert városa, Hatra és Ktesziphon, bizonyára az alapító hét magyar nemzetség emlékét őrzi: 'Hét Úr' illetőleg 'Hét Szép Hona' értelemben.
A Parthiak birodalmában egyesített árja, kus és szemita fajú népek vezetése a jelen időszámítás 226. évében kiesett az országalapító Arszakes- nemzetség kezéből. Az történt ugyanis, hogy a birodalom perzsa tartományában a helybeli hűbéres fejedelem, Ardasír, a régi perzsa királyi család leszármazója fellázadt és függetlenítette magát (A.D. 226-241), majd belháborúban legyőzte törvényes urát Artabánt és egész Párthia vezetését magához ragadta. Ezzel a változással a szemita befolyás került előtérbe, a szokásos véres jelenetek kíséretében. Ardasír levágatta; Artabán király fejét és azt a parthiak egyik templomában közszemlém kiakasztatta. Ugyanő az Arméniában uralkodó kus fejedelmet, Kosroes (Esti Kos Urat azaz a nyugati Kus királyt), az országalapító Arszakes dinasztia leszármazóját csellel megölette. A hazájukból elűzött parthiaiak észak fejé menekültek s egy részük eljutott a Kaukázuson túlra. Az ismét hatalomhoz jutott perzsákról a birodalmat "Új Perzsa Birodalomnak" (A.D. 226-651) nevezték és az a perzsa királyok szemita hagyományai szerint kezdettől fogva világuralomra, az univerzális monarchia megalapítására törekedett.
Menetrendjük így alakult: fellázadtak 226-ban; Arméniát meghódították 232-ben; Szíriát 241-ben; Mezopotámiát 348-ban és a távoli Yement 570-ben; megbuktak 651-ben.
Az Új Perzsa Birodalom - más néven Sashani Birodalom - néprajz összetételét ugyanaz a tarkaság jellemezte, mint a Parthi Birodalomét. Ez nemcsak az előzményekből világos, hanem kiderül I. Sapúr király (241-271) egyik feliratából is, ahol ő "árják és nem-árják" urának nevezi magát (92m 125). A vegyes néprajzi összetételnek megfelelően az országot nemcsak Perzsiának, hanem az Arya Nam (Árja nem) országának, Iránnak és Eránnak (Úrhon) is nevezték. A perzsa királyokat fejedelmi díszben gyakran úgy ábrázolták, hogy fejük fölé szárával felfelé hajló félholdat rajzoltak és annak öblébe egy karikát illesztettek. E kelet rovásjelek felülről lefelé olvasva a királyt ELI- RAnak, 'Élő Ranak' azaz Élő Istennek mondják. Az Új Perzsa Birodalom egy másik nevezetes királya I. Cosroes más átírásban Khus-Ra ( 531-579 ) , magyar írásmóddal Kos- Úr, alatta a birodalom tetőpontján állt. Ebből a trónnévből az sejthetjük, hogy a vezetés ezúttal a harmadik nép kezébe került vagy legalább is, hogy a kusok politikai hatalma valamilyen okból előtérbe került és a birodalom súlypontja északra tolódott el. Mindez talán a fokozódó római és bizánci háborúk következménye lehetett, amely az ország északi, várakkal védett részének szerepét előtérbe helyezte.
Csak természetes, hogy a magyar kutatók az Új Perzsa Birodalomban már eddig is sok magyar szót találtak. Lukácsy Kristóf, Vámbéry Ármin és mások siettek is kijelenteni, hogy nyelvünkbe számos iráni "kölcsön szó" jutott be. Akkoriban a dolgot másképpen, mint kölcsönszavak révén még nem tudták elképzelni. Tekintve azonban, hogy e szavak legtöbbje olyan, amit már kétezer évvel az Új Perzsa Birodalom létrejötte előtt megtalálunk az egyiptomi és más keleti írnokok tolla alatt és figyelembe véve azt is, hogy a birodalomban igen tekintélyes magyar nyelvű néprészek éltek, ezeket nem "kölcsönszavaknak", hanem eredeti magyar szavaknak kell tekintenünk. Vagyis inkább a perzsák kölcsönözték azokat az ősi magyar nyelvből. Ilyen szavakról van szó: Isten, Asszony, Arc, Kéz, Párta, Pajzs, Kis, Kicsi, Kos, Hab, Otthon, Sár, Ezer, Száz, Hét, Sok, Nád, Ár, Sátor, Ad és így tovább. Vannak azonban a magyar nyelvben olyan szavak is, amelyeket jelenlegi tudásunk szerint valóban kölcsönszavaknak kell tekintenünk. Ezek egyike például a DIHQUANS, amely Perzsiában pénzügyigazgatási tisztviselőt jelentett, aki házról-házra járó összeíró és adóbeszedő volt (3m 63 sk). E perzsa szó magyar megfelelője az 1648-ig használt "dikás", amely nálunk is kincstári adószedőt jelentett és az általa beszedett magyarországi adó neve is "dika" volt (5m).
A sok magyar vonatkozással átszőtt Új Perzsa vagy Iráni Birodalom 620 táján Róma és Bizánc egyre súlyosbodó támadásai alatt meggyengült. Ezt a körülményt felhasználták az arabok, hogy délről támadva, az ország fővárosát meghódítsák (641). Az udvar ekkor észak felé menekült, de az arabok utolérték a királyt, megölték és ezzel a birodalomnak formailag is véget vetettek.
34) The only indubitable fact which emerges is that the tribes of the entire plain all spoke the same language, in much the same way that many present-day nomads troughout Asla all speak the Turki dialect of Turkish. The Ianguage spoken by the nomads was basically an Iranian tongue, 155m 42. Ma már "véglegesen megállapított dolog" hogy a szkíták nyelve az árja nyelvek csoportjába tartozott", 232m 43. Fajra nézve a szkíták többségükben árják voltak és csak egy kisebbség lehetett közöttük "más" (kus) fajtájú, - véli 232m 461 sk.
35). Obsession with horses that is so prominent among the bronzes from Lauristan írja 226m 227.
36. Az írásjelek magyarázata: az állat szeme AR, a nyakára írt vonás aN, vagyis a szó Arany. A következő, lefelé nyúló hosszabb jel, a tetejébe beépített R hanggal éR.SZ, az ékjel éK, utána a T jól ismert jele, együtt eRSZéKeT, azaz érceket. A karika EL, utána Ö, majd kétszer az SZ, SZ.-ek, együtt Előássák. Az utolsó négy jel aP-OL-éN-eK Abból élnek. Együtt az oroszlánnal: 'Magyarok arany érceket előássák, abból élnek'.
37). A hódító makedón király trónneve, mint már mások is gyanították, magyar értelmű név. Összetevő elemeit így emeljük ki: ALEK-SAND-ER s benne a királyokra alkalmazni szokott régi címet látjuk: ''EIők Szent Ura', ami az Elő- Isten rokon-kifejezése. E cím mindkét eleme fennmaradt s keresztnévként máig is használatos: Elek és Sándor. - Egy ókori Sándor ('Szent Úr') nevű királyról is lesz majd szó később, akit az asszírok öltek meg egyik nyugati hadjáratuk alkalmával. - A régi magyar trónnevek idegen királyok által való használata az egyik legjobb bizonyíték arra, hogy milyen óriást tekintélye volt akkor a magyar nyelvnek az óhazában és Európában egyaránt még a Kr. e. I. évezred végén is és annak hatása alól egyetlen ókori nép sem tudta magát kivonni.
38) Egyesek a Mithra-Dates nevet a latin Deo-Datus (Isten Adta) módjára a latinból gondolják eredeztethetni. Lehet, hogy latin szempontból ilyen magyarázat javasolható, de kézenfekvőbb a névben régibb, magyar értelmet látni és egyiptomi - mezopotámiai eredetet vallani, ahol a Tudó, Tudás, Tanult és hasonló nevek régóta forgalomban voltak, pl. Tudómása, Tudóméne, Tanult Mén. A latin eredet ellen szól az is, hogy ugyanezt a nevet görög tudósok is szívesen használták: Hero-Dotos, Thuky-Dides. Hát az ő nevükbe is a latinból jött volna a "tudós" részleg?! - A Mithra szót azonosítani szokták a Nap különféle neveivel: a görög Héliosz és a babiloni Szemes (Shamash) nevével, 92m 113.
39) Ugyanabban az időben, amikor Arszakes kiszakította a Seleucida-dinasztia kezéből a Kaspi-tó alatti tartományokat és megalapította a maga Parthi országát, az Indus völgyében élő kus-maradványok létrehozták a Maúria-dinasztia alatt (Kr. e. 325-Kr. e, 184) a maguk nagy országát. Az országalapító Maúr trónneve itt Chand-Ra-Gupta volt, amely a kemény hangok sugalmazása alapján a "Szent Úr Kapta" nevet Idézi. Elvégre Alexander (Élők Szent Ura) korában vagyunk.
40) Im Gegensatz zu den arsakischen Fürsten hatte nämlich Ardaschir von Anfang an ein festes Ziel, das auch von seinen Nachfolgern bis zum Ende der sasanischen Herrschaft nicht ausser Acht gelassen wurde: die Wiederherstellung des achämenischen "Weltreiches". 92m 124.
