Történelem - Korok

   

 
Nemzetségek
A Ruusd, Rusd, Rysd, Rosdo, Rosd nemzetség ősi magyar nemzetségek egyike. A Rosd genust Horváth István (történész) is a honfoglaló 108 ősnemzetség között említette. Egykor a Szentendrei-sziget Visegrádtól Békásmegyerig terjedő részét Rosd-nak nevezték, mely valószínűvé teszi, hogy a Rosd nemzetség e szigeten lakhatott, s nevét a nemzetség névadójától vette. A Rosd nemzetség a 13.
Salamon nemzetség
Nemzetségek
A Salamon nemzetségbeliek Pozsony vármegye lakói voltak. A Csallóközben, Dunaszerdahely vidékén laktak. Első ismeretes ősét Mokud-nak nevezi egyik 1186-ban kelt írásos emlékünk, aki királyi pristaldus volt. Több írott emlék is megnevez jó néhány Salamon nembelit. 1242-ben például Salamon Miklós neve fordul elő, akinek fia, Póka, később a nagysalamoni Póka családot alapította.
 
Nemzetségek
A Szák nemzetség (Zaak, Zak, Saak) ősi fészke Tolna vármegye volt, ahol még a tatárjárás előtt telepedett le. A nemzetség nevét a Kisbértől keletre eső Szák falu őrízte meg Komárom megyében. A nemzetség első ismert őse a Nagylábúnak hívott Pál volt, aki még II.
 
Nemzetségek
Szalók nemzetség nevének változatai: Zlouk, Zolouku, Zalouk, Zolok, Zolohc, Soloch. A Szalók nemzetségről már Anonymus is megemlékezett. Egyike volt azoknak a nemzetségeknek, melyeknek tagjai már a XII. században előkelő helyeket foglaltak el az országban. A nemzetség Eger-Szalóki, Kaba, Balád, Nemes-Szalóki, Beregmegyei és Kendi ágakra oszlik.
 
Nemzetségek
A honfoglaló Huba vezértől leszármazó Szemere nemzetség (Scemura, Scemere, Zemere) ősi birtokai az egykori Komárom megye északkeleti részén, a Zsitva folyó bal partján terültek el.
Szentemágócs nemzetség
Nemzetségek
A Szente-Mágócs nemzetség egy magyar nemesi nemzetség volt. A nemzetség nevét Szente és Mágócs testvérekről kapta (miként a Hont-Pázmány, Gút-Keled stb. nemzetségek). A forrásokban előforduló névalakok: Senta 'et Maguch, Sentemacus, Zentamaguch, Scentemaguch, Scentemagygh. A nemzetség őse' – elágazásait tekintve – legalább a 12. század elején élt.
 
Nemzetségek
A Tátika nemzetség a Dunántúlon, Zala megyében honos nemzetség volt, melyről azonban csak töredékesen maradtak fenn adatok. Tagjai közül az első ismert adat 1240 körüli időkben élt Istvánról maradt fenn. István, akit a Tátika nemből származónak írtak és birtoka Tátika várától északra esett, és Erek faluval volt határos. Következő ismert tagja: II. Tátika (1233-1244), I.
Tomaj nemzetség
Nemzetségek
A Tomaj nemzetség Anonymus Tonuzoba besenyő vezér leszármazottjának tartotta. Tonuzoba a Névtelen jegyző állítása szerint még Taksony fejedelem idejében jött be az országba. Taksony-tól az Abádi-rév mellékét kapta települési helyül: a mai Kunmadarastól a Tiszáig terjedő földterületet. Tonuzoba fia Urkund (Örkény) volt, aki azonban már nejével együtt keresztény hitre tért.
Turul nemzetség
Nemzetségek
A Turul nemzetség ősi Árpád-kori nemzetségeink egyike. A fennmaradt hagyományok szerint, amikor a honfoglaláskor az egyes törzsek és nemzetségek között felosztották az országot Érmelléket és környékét a Turul nemzetség kapta meg. A Turul nemtetségbeliek ősi birtokai Berettyószéplak környékén és Érmelléken feküdtek.
Záh nemzetség
Nemzetségek
Záh (Zaah, és nem Zács vagy Zách). A 108 honfoglaló nemzetség egyike, mely a Kacsik, a Kartal, a Kökényesradnót és a Tomaj nembeliekkel, Nógrád vármegye területén telepedett le. A Záhok előkelő és régi nemzetség voltak.

61 cikk | 6 / 7 oldal