Zsigmond-kor


Zsigmond-kor

Nagy Lajos halála után a leánya, Mária örökölte a trónt. A főúri pártok között polgárháború tört ki a Mária férjjelöltjei, a leendő király személye miatt. A harcokból a Luxemburgi-ház támogatói kerültek ki győztesen. Luxemburgi Zsigmond, IV. Károly német-római császár fia 1385-ben érkezett Magyarországra, ahol feleségül vette Máriát. Zsigmondot ígéretet tett, hogy az ország régi szokásait megőrzi, csak a liga megkérdezésével kormányoz, idegeneknek nem adományoz tisztséget és birtokot csderébe.

1395-ben meghalt Mária királynő, "kiben mindkét ágon kihalt a szent királyok nemzetsége". Zsigmond uralmát 1403-ig a liga - igaz egyre csökkenő - befolyása határozta meg. Vezetői Kanizsai János esztergomi érsek, főkancellár és az első évek nádora, Lackfi István voltak, ugyanakkor (Kis) Károlyt, az Anjou-ház utolsó tagját is próbálták trónra emelni. A szerencse Károlynak kedvezett, hiszen 1385-ben ő is Budára érkezett, ahol Zsigmond elmenekülése után megkoronáztatta magát. Viszont 39 nap múlva meggyilkolták Erzsébet anyakirályné hívei. Ugyanakkor Garai nádor és Erzsébet rosszul számítottak, hiszen a Délvidék fellázadt és Nápolyi Lászlót (Károly fiát) ismerték el királynak. Ekkor személyesen próbáltak véget vetni a felkelésnek, de meggyilkolták őket. Így az uralkodó nélkül maradt ország főurai, a Lackfiak vezetésével ligát kötöttek és Zsigmondot koronázták királlyá 1387-ben.

Luxemburgi Zsigmond a trónért kemény egyezséget kötött a főurakkal (bárókkal), melyben erősen megkötötték a kezét, és gyakorlatilag csak velük együtt kormányozhatott. Zsigmond király a következő években a királyi birtokok felét eladományozta a főuraknak, és gazdasági szempontból végül már ő is csak egy volt az ország legnagyobb földbirtokosai közül. Uralkodása alatt hatalmas főúri birtokok, úgynevezett mágnásvagyonok alakultak ki. Míg eddig a királyi udvar volt a kultúra és a hatalom központja, ettől kezdve a főúri családok ugyanolyan mértékben alakították az ország kultúráját és politikáját, mint a királyi udvar.

Mivel az ország déli határait veszélyeztetve ekkor kezdte meg balkáni hódításait a felemelkedő Oszmán-török Birodalom, Zsigmond a belső gondjai ellenére hadjáratokat indított a Balkán irányába. Az 1389-es rigómezei csata után a szomszédos balkáni államok sorra meghódoltak az oszmánoknak. A Temesközbe és a Szerémségbe gyakran törtek be a törökök. Zsigmond kezdetben támadással próbált eredményt elérni. 1396-ban hosszas diplomáciai előkészítő munka eredményeként török elleni hadjáratát keresztes háborúnak nyilváníttatta, és Európa szinte minden nemzetéből összeállt lovagsereggel indult a Balkánra. A hagyományos lovagi hadviselés a török hadszíntéren alkalmatlannak bizonyult. A Bajezid szultán által vezetett török sereg szeptember 28-án a bulgáriai Nikápolynál megsemmisítette a keresztény hadakat.

Zsigmond ezután úgy tett kísérletet hatalmának megszilárdítására, hogy hozzá hű főurakat emelt a bárók közé (Cillei, Báthory, Rozgonyi, Garai családok). Mivel a korábbi bárók helyett köznemeseket juttatott főúri hatalomra, 1401-ben a régebbi főurak ligája szembefordult vele, és elfogták a királyt. Garai Miklós azonban hősiesen túszul adta magát a királyért cserébe. Miután Zsigmond visszakapta a trónját, létrejött a királyhű bárókat tömörítő Garai-Cillei liga. 1405-ben pedig – miután Mária királynő egy lovasbalesetben meghalt – a király feleségül vette Cillei Borbálát. 

A felkelés után Zsigmond hatalma Magyarországon szilárd maradt. Az élete végéig nádori tisztet viselő Garai Miklós és Cillei Hermann voltak fő támaszai. A király jelentősen támogatta a városok fejlődését is, a városok polgársága pedig elkötelezetten támogatta Zsigmondot, és nagy szerepük volt a politikai stabilizációban, hiszen egyikük sem akart főúri függés alá kerülni. Az uralkodó növelte a szabad királyi városok számát, és új törvényeket adott ki a városok jogainak növelésére. Többek között szentesítette a városok jogát a lakosaik feletti önálló ítélkezésre. A legfontosabb városok Buda, Pozsony, Bártfa, Eperjes és Kassa lettek. 1408-ban Budát tette az ország fővárosává. Zsigmond azonban a királyi birtokok eladományozása után sokszor került pénzügyi zavarba, és hogy bevételekhez jusson, 1412-ben 16 szepesi várost elzálogosított a lengyel királynak.

Zsigmond király 1410-ben elnyerte a jelképes rangnak számító német királyságot és komoly nemzetközi sikereket ért el (konstanzi zsinat megszervezése, 1414–1418). 1419-ben cseh királlyá választották, és így bekerült a német választófejedelmek körébe. Német, magyar és cseh királyként Európa egyik legtekintélyesebb uralkodója lett. Birodalma központját Budán rendezte be, amelyet európai hírű királyi udvarrá fejlesztett. A törökök ellen újabb támadások helyett a déli országrészekben nagyszabású védelmi rendszert épített ki, az úgynevezett bánságokat, valamint a végvárak vonalát, melynek központja Nándorfehérvár lett. 1428-ban sikertelenül próbálta meg visszafoglalni a törököktől Galambóc várát.

1437-ben az országban kirobbant a Budai Nagy Antal-féle erdélyi parasztfelkelés, aminek közvetlen kiváltó oka az volt, hogy Lépes György, az erdélyi püspök három éven keresztül, míg rossz pénz volt forgalomban, nem szedte be az adót, majd mikor ismét "jó" pénz került forgalomba, visszamenőleg is követelte a tizedet. A felkelést kegyetlenül leverték, azonban hatására a kolozsmonostori egyezményben az erdélyi vajda enyhített a parasztok terhein.

Zsigmond öröksége kérdésében IV. Albert halála után is ragaszkodott a Habsburgokhoz. Leányát, Erzsébetet V. Albert osztrák herceghez adta feleségül. A Jagellókkal hűvös volt a kapcsolata: uralma elején kénytelen volt lemondani javukra Halicsról, tudomásul kellett vennie Moldva lengyel hűbéresi viszonyát is. Amikor Zsigmond király meghalt, 50 esztendős uralkodásával a leghosszabb ideig uralkodó magyar király volt a középkorban. Fiúörökös hiányában leánya férje, Habsburg Albert követte a trónon.


Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2013. március 24.
Nézettség: 2,327 Kategória: Korok
Előző cikk: Jagelló-kor Következő cikk: Zöldmezőjegyzők

Forrás:
hu.wikipedia.org
mek.oszk.hu


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: