Jagelló-kor


Jagelló-kor

Az 1490 és 1526 közötti korszak neve Magyarországon, ami­kor a Jagellók cseh–magyar ágából származó két király, II. Ulászló és II. La­jos uralkodott. A dinasztia választással került a magyar trónra. Tudatos bé­kepolitikát folytattak. Csehországgal ekkor kezdődött az 1918-ig tartó perszo­nálunió, Lengyelországban a Jagellók lengyel–litván ága uralkodott, a Habs­burgokkal szerződések biztosították az ág kihalása esetén az öröklést. 1515-ben kettős házassági szerződéssel Lajos királyfi leendő felesége Habsburg Mária lett. 

Apa és fia uralkodása alatt Magyarország nem készült fel a török elleni harcra. Sőt, a Mátyás alatt elért belső rend és gazdasági fejlődés is gyakorlatilag szétforgácsolódott az egyes főurak belpolitikai küzedelmei miatt. A jobbágyság elnyomása 1514-ben a Dózsa-féle parasztfelkeléshez vezetett, amelynek leverése után a jobbágyság röghöz kötése következett. Mátyás halála után a magyar nemesség olyan királyt akart, aki visszaadja megtépázott jogaikat és jövedelmeiket, és képes megvédeni az országot a töröktől. Corvin János mellett szólt azonban, hogy Hunyadi Mátyás fia volt, nagy vagyona és birtokai voltak és nála volt a korona. a Jagellók mellett szólt, hogy perszonáluniót lehetett volna kötni Csehországgal, esetleg Lengyelországgal is.

Jagelló Ulászló cseh király volt a leggyorsabb, aki felfogadta a Fekete sereget, (ezzel távoltartotta öccsét, János Albertet és Habsburg Miksát). Az Ulászló-párt fegyveres erővel számolt le Corvin Jánossal. A királyi kincstárral együtt délvidéki párthíveihez vonuló herceg kíséretét a Tolna megyei Csont-mezőn Kinizsi Pál és Báthori István erdélyi vajda verte szét. Corvin Jánostól elvette a koronát (1490 – csontmezei ütközet) és kiegyezett vele. Álházasságot kötött Beatrix királynéval (később érvényteleníttette). Megígérte a magyar nemességnek, hogy tiszteletben tartja a jogaikat, eltörli a magas állami adókat. A királyi tanáccsal és a rendekkel együtt fog kormányozni.

Megválasztása után Ulászló kiegyezett János Alberttel (aki lengyel király lett, így a magyar trónról lemondott) és 1505-ben „pro future” házassági szerződést kötött a Habsburgokkal. A pozsonyi béke további rendelkezései szerint ha II. Ulászló törvényes fiú utód nélkül halna meg, akkor Magyar- és Csehországot a Habsburgok öröklik, ezen kívül Ulászló visszaadta a még kezén lévő ausztriai várakat. II. Ulászló üres kincstárat örökölt ezért nemsokára fel kellett oszlatnia a Fekete sereget is, így hatalma csupán névlegessé vált. A kincstárban sokszor még élelemre sem akadt pénz, ezért a király gyakran kölcsönökből, hitelre étkezett, mint a szegénynép. Innen ered a ma is használatos elnevezés a szegények konyhájára: lacikonyha. Hitelezőinek adómentességet, vagy királyi várost adott cserébe.

Az ország igazi urai a királyi tanácsban ülő bárók lettek, akik a fontos országos hivatalokba saját embereiket ültették. Mátyás utolsó kancellárja, a jobbágysorból felemelt Bakócz Tamás is önállósította magát, és a legfőbb közigazgatási és bírói hatalom birtokában hatalmas vagyont szerzett; esztergomi érsek lett. Az ország leghatalmasabb bárói még az országgyűlést, rendeletekkel is kormányoztak, ha kellett. A bárók erejét mutatja, hogy az 1498-as országgyűlésben ismét törvénybe iktatták a banderiális hadsereget és annak a 39 bárói családnak a listáját, akik bandériumot állíthatnak ki, illetve meghívás nélkül is részt vehetnek a királyi tanács munkájában. 

A többi nagybirtokos, akik nem kerültek fel a listára, bosszúból összefogtak egymással és a köznemességgel. Vezetőjük Szapolyai János erdélyi vajda lett. Az országgyűlésben igyekeztek korlátozni a királyi tanács báróinak hatalmát. Ulászló agyvérzése után olyan határozatot fogadtak el az országgyűlésben, mely szerint, törvényes fiúörökös hiányában Ulászló utóda csak magyar születésű király lehet (1505-ös rákosi végzés). Ám 1506-ban megszületett Ulászló fia, Lajos, így a téma lekerült a napirendről.

1514-ben zajlott le a magyar történelem legnagyobb parasztfelkelése, a Dózsa-féle parasztháború. Az előző évben X. Leó pápa törökellenes keresztes hadjáratot hirdetett. A hadjárat pápai megbízottja, legátusa Bakócz Tamás bíboros volt. A parasztháború nem terjedt ki az egész országra. A Dunántúl, a Felvidék és Erdély nagyobbik része, Szlavónia parasztsága nem vett részt az összecsapásokban. Különösen nagy számban képviseltette magát az alföldi módosabb mezővárosi parasztpolgárság, egyáltalán az Alföld marhatartásból élő népessége.

II. Ulászlót fia, a tízéves II. Lajos követte a trónon. Uralkodása idején a rendiség tovább erősödött, a török veszély pedig egyre fenyegetőbbé vált. Az 1518-as Rákos-mezei országgyűlésről elvonult a köznemesség és önálló országgyűlést hívtak össze Tolnára. Vezérük, Werbőczy István törökellenes hadjáratot követelt a királytól. 1519-ben azonban még utoljára, három évre békét kötöttek a törökökkel. 1520-ban új szultán lépett az Oszmán Birodalom trónjára: Nagy Szulejmán. Amikor a béke meghosszabbítása céljából Budára érkezett követet, Behrám csauszt fogságba ejtették, megindult az offenzíva Magyarország ellen. 1521-ben elesett Nándorfehérvár. 

II. Lajos először a belpolitikában akart rendet teremteni. 1523-ban mindkét országában, Csehországban és Magyarországon is meg akarta erősíteni a királyi hatalmat, kísérlete azonban sikertelenül végződött. Kútba esett a törökellenes nemzetközi összefogás is: Lengyelország egy évvel a mohácsi vész előtt kötött békét az oszmánokkal, a hagyományosan idegenellenes köznemesség követelésére pedig ugyanekkor távoztak a német és velencei követek az országból. Magyarország pénzügyi segítséget egyedül a pápától kapott. Az 1526-ban hazánk ellen induló szultáni had a mohácsi csatatéren megsemmisítette a királyi haderőt, II. Lajos is holtan maradt a harcmezőn.

 

 

 

 

 

 UralkodóUralkodottMegjegyzések
 
Jagelló-ház
Vladislaus II of Bohemia and Hungary.jpg

II Ulászló

1456. március 1. Krakkó

1516. március 13. Buda

 

 

 

1490-1516

 

I. Ulászló unokaöccse, Albert vejének a fia és I. Mátyás feleségének a 2. férje. Cseh király (1471–1516)
  • Perényi Imre 1509-ben az ország teljhatalmú kormányzója
Louis2.jpg

II. Lajos

1506.júlis 1. Buda

1526.augusztus 29. Mohács

1516-1526 II. Ulászló fia, magyar és cseh király, amohácsi csatában esett el


Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2013. március 24.
Nézettség: 2,320 Kategória: Korok
Előző cikk: Hunyadiak-kora Következő cikk: Zsigmond-kor

Forrás:
hu.wikipedia.org
www.enc.hu
mek.oszk.hu


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: