Történelem - Korok - Nemzetségek

   

Aba nemzetség
A legrégibb magyar nemzetségek egyike, mely minden valószínűség szerint Aba Sámuel királytól ered. E feltevést támogatja az a körülmény, hogy a sári monostor kegyurasága, mely monostorban temettetett el a krónikák tanusága szerint Aba Sámuel, az Aba nemzetség Csobánka ágát az alapításjogánál fogva megillette.
 
Az Agmánd nemzetség (Ogmand) a Zsombor nemzetséggel együtt családi hagyomány alapján ősfoglalóknak tartotta magát Erdélyben, a Kis-Szamos völgyében. Az egyik honfoglaló törzs egészében, vagy tekintélyes részében Erdélyben maradt és a Szamos völgyén és a Meszesi kapun át tartotta fenn a kapcsolatot- főleg sószállítás útján és feladatával megbízva – a nyugati magyar törzsekkel.
 
A családtörténeti irodalom azt a marosvári Ajtonyt feltételezi a nemzetség névadó ősének, aki 11. században a bizánciak támogatásával I. (Szent) István ellenében egészen 1028-ig képes volt fenntartani a Vidintől a Körösökig terjedő nomád típusú államát. A nemzetség ősi, Csanád vármegyei birtokai is ezt az állítást valószínűsítik.
Ákos nemzetség
Az Ákos nemzetség ősét nem ismerjük, neve, az Ákos, ősi magyar személynév, jelentése fehér sólyom. Róla kapta nevét valószínűleg első birtoka, az egykor Szilágy megyében fekvő, ma Szatmár megye területére eső, a gyorsáradású Kraszna folyó melletti Ákos falu. Itt állt a nemzetség bencés monostora és négytornyú román stílusban épült apátsági temploma.
 
A Baksa (Boksa, Boxa, Baxa) Árpád-kori magyar nemzetség. Bodrogközi eredetű. Birtokai nagyrészt Heves és Zemplén vármegyében feküdtek: Dorogháza, Bodrog-Szerdahely, Kövesd, Homoki (Hunky), Zemplén, Lagmócz, Szöllőske, valamint a Szabolcs vármegyei Halász, Gyüre településeken. A nemzetség tagjai a 13. század második felében jutottak jelentős politikai szerephez.
Balog nemzetség
Valószínűleg Orseolo Péter magyar király (Peter Orseolo) második uralkodása alatt (kb. 1046) történt meg idegen lovagok – főleg Németországból és Olaszországból – betelepítése. A Kézai Krónika feltehetően Friedbergről ír, Hessenben, amely város Kézai idején Türingiához tartozott. Az Altmann von Friedberg lovagról nincs más feljegyzés.
 
(Balog-Semjén, Bolok-Symian, Bolok Simián, Semyen) A száznyolc ősi nemzetség egyikének számító Balog-Semjén nemzetség tagjainak birtokai a mai Kállósemjén (Kálló-Semjén) körül és a Szamos alsó folyásánál voltak találhatók. E nemzetségből származik a Semjéni, ill. Kállay, Biry és Domahidy család.
Bána nemzetség
A Bána nemzetség s a belőle származó Bébi, Bánai és Pinnyegi, pókatelki Kondé, pókaföldi Szomor, újfalusi Fekete, s a csesznegi és milványi báró és gróf Cseszneky család is a Koppán nemzetségből vált ki. A Bána nemzetség egyenes leszármazottja Talmács besenyő törzs kánjainak, akiket a bizánci császár hercegi címmel tüntetett ki.
 
A nemzetséget Anonymus a X. század-ban élt Bojta (Vajta) nevű kun vezértől származtatja. A Baracska nemzetség nevét azonban nem az őstől, hanem IV. István király (1133-1165) Broccha nevű főuráról vette, aki a király udvarbírája volt. A Nemzetség monostora Fejér megyében, Baracskán állott, s valószínűleg még 1212 előtt épült, a fennmaradt oklevelek adatai szerint.
 
A Bár–Kalán nemzetség középkori főúri nemzetség volt, amelyet Anonymus Ond vezértől származtatott. Ebből a nemzetségből származott Bánk bán.  A nemzetség címere félalakos ágaskodó oroszlán volt, ami alátámasztja Anonymus közlését, miszerint vezéri, azaz törzsfőtől származó nemzetségről van szó.

52 cikk | 1 / 6 oldal