Ákos nemzetség


Ákos nemzetség

Az Ákos nemzetség ősét nem ismerjük, neve, az Ákos, ősi magyar személynév, jelentése fehér sólyom. Róla kapta nevét valószínűleg első birtoka, az egykor Szilágy megyében fekvő, ma Szatmár megye területére eső, a gyorsáradású Kraszna folyó melletti Ákos falu. Itt állt a nemzetség bencés monostora és négytornyú román stílusban épült apátsági temploma. Az Ákos nemzetség régi birtoka volt ezen kívül Tura, Bag, (Kis) Hartyán és Mácsa, Borsodban többek között: Diósgyőr, és a Sajó mellett Ecseg, 1281-1316 között Zsolca, az 1300-as évek közepe táján pedig egy ideig Somogy megyében Rinyaújlak is.

A nemzetségről a legrégibb adat 1136-ból való: az aradi gyülésen II. Béla királyhoz való hűtlensége miatt az Ákos nemzetségől származó Majnótot megölték.

1235-1240-től oklevelekben a nemzetségből származó Ákos mester, 13. századi udvari klerikus, történetíró testvéreivel együtt IV. Béla király öccsének Kálmán volt halicsi király, szlavóniai hercegnek udvarában nevelkedtek.

Ákos mester 1235-1240 között pesti plébános, és egy 1244-ben kelt oklevél szerint még ekkor is viselte plébánosi tisztét, de mellette IV. Béla király udvari káplánja is volt egy 1244 és 1268-as oklevél szerint. 1248-tól 1251-ig székesfehérvári őrkanonok és kincstárnok és 1261-ig ezzel egyidőben királynéi kancellár is. 1253-1254-től haláláig budai (óbudai) prépost és ezzel egyidőben királynéi kancellár is volt. Éveken át a margitszigeti domokos kolostor patrónusa és IV. Béla király lányának, Margitnak pártfogója egészen élete végéig. Ákos mester működési területe főleg Pest-, Fejér-, Esztergom- Veszprém- és Komárom megye területére terjedt ki.

Ákos testvérei közül Ákos Detre ispán (1243-1275) IV. Béla király egyik oklevele szerint vitézül küzdött a tatárokkal Muhinál, majd Ausztriába sietve az osztrák herceg által megszállt Sopron ostroma közben egy számszeríjtól súlyosan megsebesült. 1258-ban pedig az oklevelek szerint önhatalmúlag elfoglalta Jób püspök Rozlozsna vidéki birtokát, amelyet később még a király utasítására sem volt hajlandó visszaadni.

Fülöp (Ákos mester fia) nevű testvérét a tatárjárás alatt IV. Béla király a szlavóniai Kelmük várának a tatárok és a lázadók elleni megvédésével bízta meg.

1271-1284 közt volt említve az Ákos nemzetség tagjai közül Ernye bán(akinek fia, István, részt vett IV. László király Gede és Perestyén várak alatti küzdelmeiben). Ernye bán III. András híve volt ,aki feleségével, Ágnes királynéval együtt 1298-ban esküvel fogadta, hogy István országbirót mindenki ellen megvédelmezi.

Ákos nembeli Mihály sárosi ispán és várnagy volt, 1312-ben a rozgonyi csatában Károly Róbert király mellett küzdött, és 1323-ban már a királyné tárnokmestere.

Az Ákos nemzetség utolsó nevezetesebb tagja az 1591-ben élt János ugocsai alispán volt, aki Borsod, Sáros, Ugocsa, Zólyom és Zaránd megyében is birtokos volt.

 


Szerkesztés dátuma: szerda, 2013. március 20.
Nézettség: 1,539 Kategória: Korok » Nemzetségek
Előző cikk: Ajtony nemzetség Következő cikk: Baksa nemzetség

Forrás:
hu.wikipedia.org


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: