A Borsa vagy Barsa, Borsay nemzetség ősi fészke a Sebes-Körös és Berettyó vidéke volt, névadója a Kolozs megyében lévő Borsa község. A régen Doboka, majd Kolozs, ma Máramaros megyei „Válaszút”-tól nyugatra eső Borsa község őrzi a nemzetség nevét. Mára már csupán néhány ágát ismerjük:
Szucsák (Kolozsvártól nyugatra) fele része Szentpály Gyula Rudolf ispán (comes) fiáé volt.
- A Borsa nemzetség ez ágából származott a Szentpály család (Kolozs-szentpáli). E ágnak a XIII.- XVI. században a Kolozs megyei Szent-Pál helység volt ősi fészke. 1295-ben a Borsa (Borsay) nemzetségből származott comes (ispán) Szentpály Rudolf fia Szentpály Gyula birtoka Sasság föld fele.
Szucsák másik fele István-é.
A harmadik ág I. László-é volt.
- A Szucsáky család Kolozs megye kihalt régi családja. A család 1400-as évekből ismert tagjai:
Sandrinus 1465-ben kolozsmonostori convent volt.
Benedek 1482-ben Kolozs megye alispánja volt.
A (Borsai) Borsay családból származott, s Doboka megyében élt még 1298-ban Borsay György, aki erdélyi vajda volt, s a Doboka megyei Víz-Szilváson volt lakhelye.
A Borsay család több ága származott át más megyékbe, így Ugocsa, Szatmár és Nógrád megyébe is.
A nemzetség Szatmár megyében is feltünt a XIII. század vége felé:
1300-ban Tamás fia Beke bihari főispán, majd később királynéi tárnokmester került Szatmár megyébe, s bírtokolta neje után Mérk-et.
1312-ben Beke már Szamosszeg-en is szerzett birtokot.
Beke Károly Róbert híve volt, annak nagy szolgálatokat tett, azonban 1316-ban belekeveredett a Borsa Kopasz féle lázadásba, s emiatt elvesztette a király kegyeit. Birtokaitól megfosztották, s későbbiekben már nincs nyoma. 1321 előtt a nemzetség tagjai birtokosok voltak Bihar vármegyében is,Tenkeszéplakon, valamint Feketegyörösön, ahol a nemzetség 1321 évi osztozkodásakor Feketegyörös ((Gyres) Apa fiainak jutott.
