Gutkeled nemzetség


Gutkeled nemzetség

A Gutkeled (Guthkeled, Gút-Keled, Gut-Keled, Cletgud) nemzetség leszármazottai évszázadokon át vezérlő férfiakat, sőt fejedelmeket adtak Magyarországnak. Kézai Simon állítása szerint a Gutkeled nemzetség ősei Péter király idejében jöttek hazánkba [1] a Sváb Hercegségből, Stof, azaz Stauf várából származtak. Ez a vár vagy a badeni Freiburg vidéki Burg Staufen, vagy a württenbergi Hohenstaufen lehetett. Gut és Keled ispánok 1093-ban és 1111-ben szerepelnek oklevelekben.

 

Birtokaik  

Legrégebbi ismert birtokuk a Székesfehérvár melletti Gut falu, de a legjelentősebb birtokaik a Nyírségben voltak. A Zala vármegyei csatári monostor alapítólevele szerint ott a nemzetségnek legalább öt tagja volt birtokos. Emellett ők alapították a sárvári, a nyíradonyi és az Egyedi monostort is.

1326-ból ismert a nemzetség egyik ágának folyamodványa, és az ennek alapján kiállított adománylevél, mely a Somogy megyei Koppányt leverő Weissenburgi Vencelint a Gutkeled nemzetség ősének nevezi, és az oklevél szerint még ő kapta Szent Istvántól Rakamaz, Nyír-Bátor (Nyírbátor), Pócs (Máriapócs), Ábrány (Nyírábrány), és Nyíregyház (Nyíregyháza) nevű falvakat.

A nemzetség tagjai 1307-ben osztoztak meg Bihar vármegyei ősi birtokaikon, ekkor Kozma fia Ivánka Negyvenszil-t nyerte. Az 1312 évi osztozkodáskor Pérecs és Diószeg birtokosai is. Ezenkívül bírták még: 1321-ben Kágyát, Szebent, Orbánost és Botkutátis megszerezték, az utóbbiakat 1335-ben Nagy-Károly-ért cserélték el. 1352-ben pedig Bánkot a Kállayaktól nyerték cserébe. 1338-ban Nagyér, 1347-ben Adonymonostora, 1397-ben pedig Egyed, Csokaly, Tiszapáliháza és Vidékháza is a birtokukba került. Az e nemzetségből leszármazott Maróti család, melynek őse az 1272-1298 közt élt Csépán unokája István volt, csak a 15. század elején nyert nagyobb birtokokat a vármegye területén Zsigmond királytól. 1418-ban Szekcsőd, és Bökény is a birtokaik közé tartozott.

 

A Gutkeled nemzetség ágai és családjai 

A Báthory címerben lévő fogak összekapcsolódtak azzal a családi hagyománnyal, mely szerint Vid, a Gutkeled nembéli Báthoriak őse Opos, a bajor Vencelintől eredő Márton fia Szent István korában megölte az ecsedi-láp sárkányát és ennek jutalmául nyerte el a szabolcsi Vid birtokot. Ezt erősítette a család egyes őseinek tagsága a Sárkány Lovagrendben is, melynek jelvénye a pajzs köré tekeredő sárkányban figyelhető meg.

A nemzetség két főágra, a majádi és a sárvármonostori főágra oszlott, amelyből hét ág, végül 30 nemesi család származott. A két főág és a hét ág:

Sárvármonostori főág

Apaj - István bán-ág

Málcai család

Bacskai család

Butkai család

Csatári család

Ráskai család

Raszinjakeresztúri család

raszinjakeresztúri Bocskai

raszinjakeresztúri Apajfi

Márki család

Anárcsi család

anárcsi Tegzes

anárcsi Nyíri

Várdai ág 

Várdai család

Kenézi család

Anárcsi család

Farkas-ág

Atyai család

Szemesi család

Balkányi család

Daróci család

Guti család

Ország (Guti) család

Tiba-ág

Gacsályi család

Rozsályí család

Kun család

Atyai család

Apagyi család

 

Majádi főág

Bátori ág 

Báthori család

Szakolyi család

Zeleméri család

Egyedmonostori ág

Adonyi család

Perbárthidi család

Diószegi család

Dobi család

Lotárd-ág 

Amade család

Marcaltövi család

Felsőlendvai család

Maróti család


Szerkesztés dátuma: péntek, 2013. március 22.
Nézettség: 1,912 Kategória: Korok » Nemzetségek
Előző cikk: Geregye nemzetség Következő cikk: Győr nemzetség

Forrás:
hu.wikipedia.org


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: