A Gutkeled (Guthkeled, Gút-Keled, Gut-Keled, Cletgud) nemzetség leszármazottai évszázadokon át vezérlő férfiakat, sőt fejedelmeket adtak Magyarországnak. Kézai Simon állítása szerint a Gutkeled nemzetség ősei Péter király idejében jöttek hazánkba [1] a Sváb Hercegségből, Stof, azaz Stauf várából származtak. Ez a vár vagy a badeni Freiburg vidéki Burg Staufen, vagy a württenbergi Hohenstaufen lehetett. Gut és Keled ispánok 1093-ban és 1111-ben szerepelnek oklevelekben.
Birtokaik
Legrégebbi ismert birtokuk a Székesfehérvár melletti Gut falu, de a legjelentősebb birtokaik a Nyírségben voltak. A Zala vármegyei csatári monostor alapítólevele szerint ott a nemzetségnek legalább öt tagja volt birtokos. Emellett ők alapították a sárvári, a nyíradonyi és az Egyedi monostort is.
1326-ból ismert a nemzetség egyik ágának folyamodványa, és az ennek alapján kiállított adománylevél, mely a Somogy megyei Koppányt leverő Weissenburgi Vencelint a Gutkeled nemzetség ősének nevezi, és az oklevél szerint még ő kapta Szent Istvántól Rakamaz, Nyír-Bátor (Nyírbátor), Pócs (Máriapócs), Ábrány (Nyírábrány), és Nyíregyház (Nyíregyháza) nevű falvakat.
A nemzetség tagjai 1307-ben osztoztak meg Bihar vármegyei ősi birtokaikon, ekkor Kozma fia Ivánka Negyvenszil-t nyerte. Az 1312 évi osztozkodáskor Pérecs és Diószeg birtokosai is. Ezenkívül bírták még: 1321-ben Kágyát, Szebent, Orbánost és Botkutátis megszerezték, az utóbbiakat 1335-ben Nagy-Károly-ért cserélték el. 1352-ben pedig Bánkot a Kállayaktól nyerték cserébe. 1338-ban Nagyér, 1347-ben Adonymonostora, 1397-ben pedig Egyed, Csokaly, Tiszapáliháza és Vidékháza is a birtokukba került. Az e nemzetségből leszármazott Maróti család, melynek őse az 1272-1298 közt élt Csépán unokája István volt, csak a 15. század elején nyert nagyobb birtokokat a vármegye területén Zsigmond királytól. 1418-ban Szekcsőd, és Bökény is a birtokaik közé tartozott.
A Gutkeled nemzetség ágai és családjai
A Báthory címerben lévő fogak összekapcsolódtak azzal a családi hagyománnyal, mely szerint Vid, a Gutkeled nembéli Báthoriak őse Opos, a bajor Vencelintől eredő Márton fia Szent István korában megölte az ecsedi-láp sárkányát és ennek jutalmául nyerte el a szabolcsi Vid birtokot. Ezt erősítette a család egyes őseinek tagsága a Sárkány Lovagrendben is, melynek jelvénye a pajzs köré tekeredő sárkányban figyelhető meg.
A nemzetség két főágra, a majádi és a sárvármonostori főágra oszlott, amelyből hét ág, végül 30 nemesi család származott. A két főág és a hét ág:
Sárvármonostori főág
Apaj - István bán-ág
Málcai család
Bacskai család
Butkai család
Csatári család
Ráskai család
Raszinjakeresztúri család
raszinjakeresztúri Bocskai
raszinjakeresztúri Apajfi
Márki család
Anárcsi család
anárcsi Tegzes
anárcsi Nyíri
Várdai ág
Várdai család
Kenézi család
Anárcsi család
Farkas-ág
Atyai család
Szemesi család
Balkányi család
Daróci család
Guti család
Ország (Guti) család
Tiba-ág
Gacsályi család
Rozsályí család
Kun család
Atyai család
Apagyi család
Majádi főág
Bátori ág
Báthori család
Szakolyi család
Zeleméri család
Egyedmonostori ág
Adonyi család
Perbárthidi család
Diószegi család
Dobi család
Lotárd-ág
Amade család
Marcaltövi család
Felsőlendvai család
Maróti család
