"Subri Józsi híres zsiván, Kit megfogni már sok kíván. Kerek-piros az orcája, Ezer csók illenék rája.
Sobri Józsi sarkantyúja Színezüst, mindenki tudja,hej, ha én csengését hallom, A szívem megfájdul azon."
Ezt énekelték a múlt században a Dunántúl egyik leghíresebb betyárjáról, Sobri Jóskáról, akit hívtak még Subrinak, Zsubrinak és Subinak is.
Felsővadászi II. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.) a Rákóczi-szabadságharc vezetője, Magyarország vezérlő fejedelme, erdélyi fejedelem.
Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal, mely révén Magyarország teljes függetlenségét kívánta visszaszerezni, hogy a Habsburg Birodalomtól független állammá váljék.
A magyar középkor a Magyar Szent Koronáról azt vallotta, amit első királyunk Szent István legendájának Hartvik püspök által Kálmán király uralkodása idején (1095-1116) készített változatában olvashatunk, amely szerint a pápa Asztrik (Anasztáz) püspökkel Szent Istvánnak áldását és egy koronát is küldött.
I. (Szent) István király (eredetileg Vajk, kb. 975., Esztergom – 1038. augusztus 15., Székesfehérvár vagy Esztergom-Szentkirály az első keresztény magyar király, aki a Kárpát-medence magyar törzseit vagy fegyverrel, vagy békés úton hajtotta uralma alá, a lázadásokat pedig leverte.
I. Károly (Nápoly, 1288. – Visegrád, 1342. július 16.), Károly Róbert néven ismert magyar király, 1301-től koronás, de el nem ismert uralkodó, hivatalosan (érvényesen megkoronázva) 1310 – 1342 között uralkodott, ténylegesen 1308-tól. A történelemtudomány az 1308. évi királyválasztó országgyűlés alapján ezt az évet tekinti uralkodása kezdetének. Ő volt a magyar Anjou-ház alapítója.
II. Rákóczi Ferenc 1705-ben háromszor indított hadjáratot a császári seregek ellen Dunántúl visszafoglalására. Az első hadjáratot (1705. február 20.-án) Károlyi Sándor nagykárolyi báróra bízta, aki az 1704-es évhez hasonlóan Brucknál átkelt a Lajtán, majd Enzerdorf-Fischamend vonalán mintegy húsz községet égetett fel és prédált ki. A lángok Bécsig világítottak.
- A Tatárlakai-i ősi írás. Az erdélyi Tatárlakán 1961-ben N. Vlassa kolozsvári régész hamuval telt gödör fenekén 26 agyagszobrocskát, két kőfigurát, egy tengeri kagylóból készített karperecet, két rajzos agyagtáblácskát és egy "képírásos" korongot talált. A mintegy 6500 éves korong helyi agyagból készült és a jelek bekarcolása után került kiégetésre.
Kelet és Nyugat között sajátos helyet foglal el a magyar népművészet. Nyugattal szemben megőrizte keleti eredetiségét, Kelettel szemben viszont felszabadult a megrögzött formák nyűgétől.
A Rákóczi szabadságharc csúcspontja az 1707. május 31-én megnyitott ónodi országgyűlés volt. az ország legnagyobb része (Dunántúl és Erdély) a kurucok fennhatósága alá tartozott, az országgyűlés megnyitása előtt egy hónappal Rákóczit már beiktatták az erdélyi fejedelmi székbe.
