Betyár világ - Vidróczki Marci (1837-1873)


Betyár világ - Vidróczki Marci (1837-1873)

 

"Nagy udvara van a holdnak 
Nagy híre van Vidróczkinak 
Messze elmegy az Ő híre 
Mint a Duna-Tisza vize"

 

Ez a pár sor Eger környéki népdal már jól jellemzi a múlt század egyik leghíresebb palóc betyárját Vidróczki Marcit, aki hírét nem is annyira daliás külsejének és nem annyira tetteinek köszönheti, hanem Kodály: Mátrai Képek című kórusművének. http://www.magyarvagyok.com/videok/30-Komolyzene/23287-Kodaly-Zoltan-Matra-pictures-Matrai-kepek.html

Vidróczki Marci apja Vidróczki András juhász volt, anyja pedig Kormos Panna, tisztességes család sarja. A nép nemcsak Vidróczkiként, hanem Vidrovszki, Mitróvszki, Miklóci, Jatróczkiként is emlegették. Vidróczki elsősorban Heves, Gömör, Nógrád és Borsód vármegyében kalandozott, de volt arra is példa, hogy meglátogatta Zólyom vármegyét is, legalább is a szájhagyomány így tartja. Így aztán több vármegye pandúrjai üldözték. Mivel korának egyik legíresebb és hírhedtebb tagja volt így gyakran más vármegyék betyár balladáiba is beleszövik nevét.

 

A Vidróczki nótája

"Mikor Vidróczki elsőben betyár lett 
A városban egy gyócsinget és gatyát vett
Dupla puskát akasztott a vállára 
Arany rojt vót a gatyája szárába 
 
Szépen megyen a bugyborék a vízen 
Vidróczki maga sétál a réten 
Fenyőfába belevág a baltáját 
Úgy öleli a falu legszebb lányát 
 
Nagy udvara van a hódnak 
Nagy híre van Vidróczkinak 
Csurog-csepeg az ő híre 
Mint a patak folyóvize 
 
Pince berkén csata állott 
Verekedtek a betyárok 
Verekedtek a betyárok 
Meg a víg egri zsandárok 
 
Vidróczki is közé állott 
Baltájával hadonászott 
Baltájával hadonászott 
Egy-egy zsandárt agyonvágott 
 
Derül-borul a Mátrábúl 
Gyün Vidróczki a csatárúl 
Ismerem a járásárúl 
Fényes acél baltájárúl 
 
Kerül a nyáj, korog a nyáj 
Környes-körül a hegy ajján 
Merre menyőnk elejibe 
A Mátra csúcs tetejibe 
 
A Vidróczki manga nyája 
Korog-morog a Mátrába 
Korog-morog a Mátrába 
Nem talál a gazdájára 
 
Vajdavári hármas határ 
Vidróczki ott a betyár 
Viseli a betyár nevet 
Szenvedett is már eleget 
 
Szenvedett ő télen nyáron 
Sose hált ő vetett ágyon 
Hol erdőbe hol mezőbe 
Bikkfa, cserfának tövébe 
 
Vesd meg babám az ágyadat 
Hagy alugyam ki magamat 
Maj' felkőtesz éjfél tájba 
Akkor megyek a Mátrába 
 
Bekőczei híres csárda 
zsandártú van körűáva 
Azért van az körűáva 
Mer Vidróczki a kocsmába 
 
-No Vidróczki most gyere ki 
Kilenc zsandár vár ide ki ! 
-Kilenc zsandár mit ér nekem 
Tizenkettő gyöjjön ide ! 
 
Be is lőttek az ablakon 
A piros vér folyik nagyon 
Szeretője jegykendője 
Csupa piros vér lett tőle 
 
-Komámasszony, elmehet má a bótba 
Szemfedelet vásárolni hóttra 
Szemfedelet, fehér csipkés lepedőt 
Hagy hervassza a bekőci temetőt !" 

Vidróczki életéről csak szájhagyomány útján tudunk,nagyon kevés írásos adat maradt fent róla, így azt sem lehet pontosan tudni mi volt az oka annak, hogy betyárnak állt. Van, aki azt mondta, hogy megszökött a katonaságból mások, hogy számadója kegyetlenül megverte. Persze szerelmi szálon is indul a feltevés, miszerint reménytelenül szeretett egy gazdag egri lányt bizonyos szép Rózsikát, akit nem adnak hozzá és miatta keveredik zűrbe. Aztán olyan hírek is keringtek miszerint Vidróczki szerzett gyermeke volt anyjának, akinek folyamatosan szeretői voltak (a tisztes családi múlt ellenére). Mindenesetre a folklór kutatók az első feltevés mellett voksolnak mert Vidróczki katonai mivoltáról maradtak fent papírok, az összes többi monda valószínű inkább a betyár misztifikálására éleződik ki, mint a népmesékben...a legkisebb, a legsanyarú sorsúbb, a szerelmes, a vitéz és dalia, hiszen ebben az időben a népnek nagy szüksége volt ilyen élő legendákra. A betyárok egyetlen módot választanak a sok évszázados elnyomás ellen,amit bár a szegény ember meg tenni nem mer, de szíve mélyén helyesel. 

Érdekes megfigyelni, hogy egyetlen betyárról sem írtak annyi mulatós, csárdabeli esetet, mint Vidróczkiról, valószínű vidám ember volt, aki szerette a bor és nőket, így méltán népszerű lehetett, humora a legijesztőbb pillanatokban sem hagyták el őt, sőt megviccelte az őt üldöző pandúrokat, akár úgy hogy kocsmárosként bort szolgált fel nekik. Máskor azt mesélték öregek, hogy Vidróczki volt egy legény násznagya, a templomban azonban a pap felismerte, de Vidróczki megfenyegette, hogy ha beárulja megbánja, a pap persze mégis üzent a pandúroknak akik jöttek is a lakodalomba. De Vidróczkinak voltak őrei akik hírül vitték a veszély, és szóltak, hogy menjen, mire Vidróczki, aki igen szeretett mulatni azt mondta- Ű ugyan nem megy! Már az anyja is rimánkodott neki, erre Vidróczki levettette anyja ruháit maga húzta fel, a pandurok pedig nem ismerték fel, így amikor távoztak Vidróczki mulathatott tovább. 

Igaz, hogy Vidróczki féktelen és mulatós ember volt, mégis számos történet mutatja nagylelkűségét is, amelyek arról szólnak, hogy csak a gazdagokat bántotta és gyakran a felesleget szétosztotta vagy segített azokon akikkel jóban volt. Betyár élete alatt nemcsak a pásztorok és csárda tulajdonosok segytették bujkálásban, hanem volt egy titkos barlanga, amit ma is sokan látogatnak, ez a híres bükki Vidróczki barlang:

Bár vannak olyan szájhagyományok is miszerint nem is barlangja volt Vidrczkinak, hanem fa odvába rejtette az élelmet, ami persze minden betyárnál igaz volt, minden erdőben voltak olyan odvasfák, amiben elfért egy tarisznyányi élelem.

Vidróczkinak nem csak az élete volt talányos és kalandos, hanem a halála is, amire varázslatos és képtelen ankdotákat költött a nép. Ilyen már-már csodásnak tűnő népi monda keringett róla, hogy erősen hitt abban a babonában, hogy viselőjének rosszat sőt halált jelent, ha a cérna görcsösödik varrás közben, ezért aztán sorra bontatta szét kedvesével a ruhákat, míg egy napon a kedves nem bontotta ki hanem azt hazudta már megcsinálta és ezen a napon halt meg Vidróczki. Mások úgy tartották, hogy egy cimborája csapta agyon, megint mások hogy szeretőjének elárulta, ereje a gatyamadzagjában van, ettől sebezhetettel, egy nap amikor megharagudott rá a szerető elvágta a gyatyamadzagot és Vidróczki meghalt. Olyan pletykák is keringtek falvakról falvakra, hogy meg sem halt Vidróczki, hanem kocsmárosnak állt, bárhogyan is még ma sem lehet tudni pontosan mikor és hogyan, az az egy biztos a betyráportyázások még jó ideig folytatódtak.

 

Videó itt a Magyarvagyokon:

http://www.magyarvagyok.com/videok/33-Nepdal/133156-A-Vidroczki-hires-nyaja-magyar-nepdal.html

 

 


Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2012. május 6.
Nézettség: 6,679 Kategória: Személyek
Előző cikk: Betyár világ - Rózsa Sándor (1813-1878) Következő cikk: Betyár világ - Bogár Imre (1842-1862)


   







Tetszik  

Megjegyzések

Ajtai-Baricsa Edith Katalin
hétfő, 2012. május 14. 07:17
Sokrétű, tartalmas és igen érdekes irás. Jók a történetek a hires betyárról. Az iskolai anyagban igen használható lenne.Gratulálok és köszönöm az uj ismereteket!




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: