Báthory Erzsébet


Báthory Erzsébet

Ecsedi Báthory Erzsébet (Nyírbátor, 1560. augusztus 7. – Csejte, 1614. augusztus 21.) a történelmi Báthory család szülötte. A család a sváb származású Gutkeled nemzetségből ered. Báthory Erzsébet alakját rémséges és kegyetlen tettek legendái övezik. Habár a történelemtudomány ma már koncepciós vádakként tekint ezekre, a történetek még mindig negatív színben tüntetik fel alakját.

http://www.magyarvagyok.com/videok/29-Oktato/5362-Bathory-Erzsebet-tortenete-MTV.html

Erzsébet 1560. augusztus 7-én született Nyírbátorban, a történelmi Báthory család leszármazottjaként.. Családja, a sváb származású Gutkeled nemzetségből ered. Báthory Erzsébet egy történelmileg viharos korszak szülötte volt. Gyerekkoráról nem maradtak fenn dokumentumok, szülei a család két külön ágának leszármazottai voltak: György az ecsedi ág szülötte volt, Anna pedig a somlyói ágból származott, testvére Báthory István, 1571-1586 fejedelem, majd 1575 es 1586 között lengyel király volt. Anyja előbb Homonnai Drugeth Antal, majd Bélteki Drágffy Gáspár felesége volt, végül azok halála után talált rá Báthory Györgyre.

A család éppen Báthory Erzsébet időszakára, illetve életére emelkedik a legmagasabbra. Erzsébet még fiatal lány, amikor Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király is lesz, ezzel éri el a család hatalma tetőpontját, és Erzsébet személyében, illetve pontosan rajta keresztül a család két ága is egyesül. A család emellett felekezeti szempontból is megosztott: a hagyományosan katolikus famíliában a 16. században jelenik meg a református ág, amely éppen Báthory Erzsébet személyében lesz rendkívül határozott és karakteres. Az édesanya, somlyói Báthory Anna, a református egyház támogatója; feltehetőleg az ő vonalán követi felekezeti hovatartozását lánya is. Apját 10 évesen veszítette el, 1570-ben.

Erzsébet gyermekkorát az Ecsedi kastélyban töltötte. Valószínűleg kifogástalan nevelésben részesült, magyarul és latinul tudott írni és olvasni. Egyes források szerint beszélt görögül és németül is.

Tizenegy éves korában jegyezték el a nála öt évvel idősebb Nádasdy Ferenc gróffal, a házasságra 1575-ben, fényes külsőségek között került sor. II. Miksa császárt is meghívták, aki az utazás veszélyeire hivatkozva kimentette magát, de pazar nászajándékot küldött.

A házasság nyilvánvalóan a szülők akarata lehetett, és előre megköttetett. Nádasdy apja rendkívül művelt nemesember hírében állt, a magyar királyság legrangosabb tisztjét töltötte be: ő volt az ország nádora. A férj a Pöstyén közelében fekvő csejtei kastéllyal és a körülötte fekvő 12 faluval kedveskedett feleségének. A kastélyt végleg 1602-ben sikerült megvenni, innentől ez a Nádasdy család tulajdona lett. Ferenccel kötött házassága után Erzsébet a sárvári és a keresztúri várban lakott, a két legfontosabb Nádasdy rezidencián. Évente egyszer meglátogatta a többi Nádasdy-birtokot, néha Bécsben is időzött, ahol a családnak közös palotája volt a Battyhányiakkal, később pedig Csejtére költözött.

Magyarország történetében a 16-17. század fordulója rendkívül nehéz időszak volt. Az 1526-os mohácsi csata után nem sokkal az ország három részre szakadt, a legnagyobb területet a török birodalom uralta. A pontos határok az erőviszonyoktól függően állandóan változtak. A tizenötéves, 1593-1606 közötti háborúban részt vett a magyar nemesség nagy része, többek között Báthory Erzsébet férje, Nádasdy Ferenc és a nádor Thurzó György is.

Az ország lakossága a békésebb időkben is sokat szenvedett a portyázó törökök és hadisarcot szedő osztrákok fosztogatásaitól. A két ellenség közt őrlődve a magyar népesség mindenét elvesztette, gyakoriak voltak a járványok és éhínség tizedelte a lakosságot. A nehéz körülmények ellenére virágzott a kultúra. Iskolákat és nyomdákat alapítottak, könyveket nyomtattak, működött a mecenatúra, a tehetős nemesek fiatal tehetségek külföldi továbbtanulását támogatták.

Nádasdy Ferencet kegyetlensége és rendkívüli bátorsága miatt „Fekete Bégként” is emlegették, legtöbb idejét a törökök ellen vívott csatározások kötötték le, gyakran és sokáig volt távol. Erzsébet sokat tartózkodott egyedül, magányos és zárkózott volt, feltűnően kevés emberrel tartott kapcsolatot. Férje, negyvenkilenc éves korában 1604. január 14-en halt meg Sárváron. Halálának pontos oka ismeretlen, annyit feljegyzett a krónika, hogy hosszas betegség után ment el, ami következménye lehetett a törökök elleni harcokban szerzett sérüléseinek. Erzsébet ezután özvegyként élt tovább.

Házasságukból öt gyermek született, akik közül kettő fiatalon meghalt. Nem lehet kizárni, hogy volt még egy gyermekük, aki halva született vagy csecsemőkorban meghalt. Anna és Katalin megélte a felnőttkort, míg Pál, András és Orsolya nevű gyermekeik fiatalon hunytak el.

Erzsébet alakját már férje életében is sötét homály övezte. Okkult tudományokról és megkínzott szolgálókról beszéltek. Ma a köztudatban leginkább az öregedés ellen folytatott praktikáiról ismert, hogy minden tükröt összetört, hogy ne lássa öregedni magát. Habár a történelemtudomány ma már koncepciós vádakként tekint ezekre, a történetek még mindig negatív színben tüntetik fel alakját.

Mendemondák szerint egyszer úgy megütött egy szolgálót, aki az úrnő haját fésülte és megrántotta, hogy annak kiserkent a vére és Erzsébet kezére fröccsent. Úgy látta, a bőre megszépült tőle. A fiatalság titkát keresve megölte a lányt és megfürdött a vérében. Később szüzek vérét vette, akiket a legalkalmasabbnak talált ilyen célra. Birtokán összegyűjtötte a szüzeket, megkorbácsolta, megcsonkította és megkínozta, majd a lábuknál fellógatva őket, vérüket vette.

Ezeket a mendemondákat azonban egyértelműen cáfolják a biológiai tények, hiszen az emberi vérben – alvadása miatt – lehetetlen megfürdeni. Állítólag ivott is a vérükből, kezdetben aranyserlegből, majd közvetlenül a testükből. Miután a környéken élő lányok elfogytak, kastélyában akadémiát létesített női szeretőjével és az ideküldött lányokkal hasonló módon végzett. A történet szerint elfogatásáig hatszáznál is több lány életét oltotta ki.

A kutatások szerint Báthory Erzsébet sosem bántotta saját jobbágyait. A hozzá kerülő lányokat mindig több

száz kilométerről hozatta, az ország különböző pontjairól, így senkinek sem hiányoztak, és az akkori utazási lehetőségek miatt az élő lányokat sem lehetett látogatni. Ám fontos megjegyezni, hogy Báthory Erzsébet a saját jobbágyaival atyai szeretettel bánt, és sosem ragadott el közülük senkit. Ezzel magyarázható, hogy nagyon sokáig nem került sor az ügy felgöngyölítésére.

A történet alapját egy jezsuita pap által papírra vetett írás alkotja, mely Báthory Erzsébet halála után 150 évvel kelt. Ennek fényében a fenti történet valóságtartalma megkérdőjelezhető.

Thurzó György nádor, meglepetésszerűen meglátogatta Báthory Erzsébet, hogy meggyőződjön a körülötte keringő pletykák valóságáról. A vád szerint a csejtei kastély udvarában több lány holttestét találták eltemetve, amelyeken sérülések voltak. Ez indította előzetes vizsgálatra és számtalan tanúvallomás jegyzőkönyvbe vételére a nádort aki egyébként hivatalból járt el Báthory Erzsébet ügyében. Vajon tényleg egy fiatal leányok vérében fürdőző, kegyetlen asszonysággal van dolgunk, vagy csupán egy felvilágosult, reneszánsz nő lett koncepciós per áldozata.

Hiszen jól tudott, hogy az egész országot behálózó Nádasdy-Báthory birtokok, az ország egyik legnagyobb vagyona, a politikai kapcsolati háló és a Báthory Gábor erdélyi fejedelemhez fűződő családi kötelék sokak szemét szúrhatta, ugyanis a Báthory család rokonságba került a Zrínyi családdal, sőt magával a nádorral is.

Báthory Erzsébetet, maga Thurzó fogta el es tartoztatta le, 1610. december 29-en. A visszavonultan élő asszony ellen eljárást indítottak, aminek során a kínvallatás hatására szolgálói és komornái beismerő vallomást tettek. Az ő sorsuk a lefejezés lett egy héttel később. Testüket máglyán elégették.

Thurzó György nádor, 1611. január 25-i levelében tudósította II. Mátyás királyt, hogy a több gyilkosság elkövetésével és brutális kínzásokkal vádolt Báthory Erzsébetet. Habár a király is szorgalmazta, szabályszerű perre nem került sor. Mivel bűnösségét sohasem bizonyították koncepciós perről beszélhetünk, hiszen tárgyalás nem volt, es ítélet nem született. A vádat bizonyítottnak tekintették és a cáfoló iratokat meg sem vizsgálták. A váddal kapcsolatban technikai kétségek is felmerülnek. A több száz áldozat szinte lehetetlen, a hírhedt vérben fürdést pedig az emberi vér gyors alvadása kérdőjelezi meg erősen, illetve van olyan álláspont, miszerint a sértettek sérülései a korabeli orvosi beavatkozások jelei voltak.

Erzsébet ekkor 51 éves asszonyt képtelen vádak alapján, kérdéses jogi eljárást követően záratták a ma Szlovákia területén található birtokára, a csejtei várba. Szobájának ajtaját befalazták, és csak egy kis nyíláson át adtak neki enni-inni. Élete végéig tartották fogva befalazva. Erzsébet itt halt meg 54 évesen, elborult elmével 1614.augusztus 21-én. Perre és ítéletre nem került mar sor, ez pedig magyarázattal szolgálhat, hogy a kényes és távolról sem stabil belpolitikai helyzetet nem akarták egy prominens arisztokrata ellen irányult koncepciós perrel felborítani. Thurzó nádor célja is a vagyon megszerzése lett volna?

A hírhedt 16. századi grófnő, Báthory Erzsébet hátborzongató történetét sokan feldolgozták már: történészek, írók, költők, drámaírók, zeneszerzők, festők és filmesek próbálták leírni és megjeleníteni az elképzelhetetlent. Báthory Erzsébet az emberiség legvéresebb gyilkosaként szerepel a Guinness Rekordok Könyvében. A legenda szerint többnyire nők estek áldozatul a grófnő kegyetlenségének: megkínozta és megalázta őket, kiontott vérükben fürdött, fogaival tépte szét az áldozatok eleven húsát, majd végzett velük. Viszont az eltelt négy évszázad alatt semmilyen történelmi dokumentum nem került elő, ami mindezt egyértelműen igazolná.

Báthory Erzsébet ihletet adott számos műnek, amik közül csak néhányat említünk:

  •  Az angol Cradle of Filth zenekar róla írta az egész Cruelty and the Beast albumát.
  •  A svéd Bathory együttes róla vette át a nevét.
  •  Dennis Báthory-Kitsz operát ír róla.
  •  A Diablo II c. számítógépes játék egyik küldetésének ihletője, ahol "The Countess" néven szerepel.
  •  A Ragnarok Online c. koreai számítógépes játék egyik szörny szereplője "Bathory" néven.
  •  Az Ezt éld túl! / Stay Alive (USA - 2006) című film valamint játék is az őt körüllengő legenda alapján készült.
  •  Báthory Erzsébettel kapcsolatos művek az angol Wikipedia oldalán
  •  Harry Kümel Vér az ajkon (1971) című filmje modern környezetbe helyezte a Báthory-mítoszt. A „véres grófnő”-t Delphine Seyrig játszotta.
  •  Walerian Borowczyk Erkölcstelen mesék (1974) című filmjének egyik epizódjában Báthory Erzsébet a főszereplő. Alakját Paloma Picasso keltette életre.
  •  Brian Topping Bathory (2000) című filmjében Diane Witter alakította a csejtei vár úrnőjét.
  •  Juraj Jakubisko Bathory (2008) című cseh–szlovák–angol–magyar koprodukciós filmjében Anna Friel játssza Erzsébet asszonyt. Franco Nero II. Mátyás magyar királyt alakítja. A filmet többszöri halasztás után 2008. szeptember 11-én mutatták volna be Magyarországon, de a premier ismét elmaradt. A magyar jogtulajdonos, a Budapest Film 2008 decemberében bejelentette, hogy a sorozatos botrányok és a sikertelen egyeztetési tárgyalások miatt végleg törli a filmet bemutatási terveiből.[1]
  •  Donald F. Glut rendezte Blood Scarab (2007) című amerikai horrorfilmben Monique Parent játszotta Báthory Erzsébet asszonyt (Countess Elizabeth Bathory). A filmet Magyarországon még nem mutatták be.
  •  A Kamelot együttes 2001-ben megjelent 'Karma' című albumán az 'Elizabeth' című három fejezetből álló dal a Báthory Erzsébet legendát dolgozza fel.
  •  A magyar Tormentor zenekar 1988-as Anno Domini c. albumukon az egyik szám címe "Elisabeth Bathory" mely róla szól
  • Yoland Pantin venezuelai, kortárs költőnő Báthory Erzsébet című verse
  • Julie Delpy készítette el, és játssza a főszerepet a 2009-es Grófnő c. filmben, amely Báthory Erzsébet és Thurzó István szerelméről szól

 

 

Részletek Báthory Erzsébet állítólagos titkos naplójából:

„Az én sötét Uram kilencvenkilenc fekete macskává változtata engem. És ennek az kilencvenkilenc fekete macskának mind kilenc élete vagyon. Az kilences szám tudja, hogy hol van a kulcs az ládikához. Ó vér, vér, az gyenge lánykák meleg vére tart engem életben. Ha az ő vérük nem lenne, meghalnék minden éjszakán. Mert az éjszakák végtelenek, és tele vagynak fájdalommal, és az én társam messze vagyon, az pogánnyal háborúzik Moldvában, és én elhervadok itt, mint az fűzfalevél, ha kiszárad az régi tó. (”)

Részlet Nádasdy Ferenc gróf. egy Pálffy Miklósnak írt hiteles leveléből (mai olvasatban): „Én ez estve érkezém meg Dobó uramtól, kivel mit végeztem, Isten egészségemet adván megbeszélem kendnek, s mindjárást menten mennék kendhez, de feleségemet betegen találám. Hiszem mindazáltal az Úr istent, hogy semmi nyavalyája nem lészen, s vélem, hogy ez ünnepekig nem mehetek, hanem Isten egészséget adván, ez szent karácsony közben megkeresem kegyedet, s az napját is megírom, mikor lehet. Kegyelmedet csak azon kérem, az én szolgálatomért jöjjön Sárvárra, hogy annyival érhessem közelb kegyelmedet. nekem penig megbocsásson, hogy ez munkára ilyen bízvást kérem kegyelmedet, mert az kegyelmed én hozzám való jó akaratja biztat. Ezzel kegyelmednek szolgálatomat ajánlom, és az Úr Isten sokáig jó egészségben éltesse kegyelmedet, minden hozzátartozóival.”

Végül két részlet Báthory Erzsébet szomszédjukhoz, Batthyány Ferenchez intézett hiteles leveleiből (mai olvasatban): „Ím írtam Generál uramnak is: az Németség és ais az török, tatár minden marhájokban zsákmányt tett. (”) Kérem azért kegyedet, mint jó akaró uramat, fiamat, kegyed szólván Generál urammal, ne hagyja kegyetek az szegénységen ilyen szabadjában újonnan nyomorgatni és pusztítani, mert az bitang mellett soknak igaz marháját is elviszik, és a pusztaság sokkal szomorúbb, nehezebb lészen az szegény földnek.”

„Nyavalyás Vathay Ferencné vött szegény uráért egy rabot, azzal a reménységgel, hogy szegény urát rabságából kiszabadítaná. Szegény asszonynak módja nem lévén egyebütt, az rabnak bebocsátásában könyörge mi nekünk, hogy kegyelmednek írnánk mellette, minthogy Isten jobb módot adott kegyelmednek az rabnak bebocsátásában, ki által szegény Vathay Ferenc megszabadulhasson.”

Szörnyeteg vagy áldozat? Annak ellenére, hogy kisebb könyvtárnyi tanulmánykötet jelent meg a 16–17. század fordulójának legkevésbé rokonszenves magyar asszonyáról, a személye, a vélt vagy valós cselekedetei körüli viták nem csillapodtak. A Nádasdyné Báthory Erzsébet alakját rehabilitálni igyekvő szövegek lassan megközelítik az őt befeketítő írások terjedelmét.


Szerkesztés dátuma: szombat, 2010. január 30. Szerkesztette: Klapka Emese- Csilla
Nézettség: 4,132 Kategória: Személyek
Előző cikk: Balogh Ádám Következő cikk: Báthory Gábor


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: