(Pécs, 1526. – Konstantinápoly, 1555.) deák, végvári vitéz, egri várkapitány.

Bornemissza Gergely, Pécsi kovácsmester fia, 1526-ban született. A neve mellett használt „deák” jelző azt mutatja, hogy magasabb iskolákat végzett. Végvári vitéz volt.

1552-ben hadnagy a töröktől ostromlott Eger várában s a védelem egyik fő mozgatója. Tinódi szerint különösen tűzszerészi leleményességével tűnt ki, és agyafúrt ötleteivel, melyek jelentősen hozzájárultak a védők győzelméhez.

“Serén vala Gergely deák dolgába,
Hordót, kereket ő hamar hozata,
Kerék küllőit deszkákval burítá,
Töltött puskákat beléje alkota.

Talám ily fortélt kevés embör látott,
Gergöly deák mint szörzé ez bölcs dolgot,
Puskákkal, szakállasokkal nagy hordót
Tölte forgácsval, kénkőt, faggyút, szurkot.

Ezt nehezen az bástyára tolyatá,
Felgyújtatá, árokban taszíttatá,
Hordó, kerék fut széllel az árokba,
Az terekök vesznek, futnak az sáncba.

Nám, az puskák, szakállosok ropognak,
Sokan az terekek földre burulnak,
Csudálkoznak, mongyák Isten haragjának,
Csak az ő bölcseségének, hatalmának.”

[EGER VÁR VIADALJÁRÓL VALÓ ÉNEK HISTÓRIA - Tinódi Sebestyén]

1553 február elején Mekcsei Istvan egri várnagy a nehéz napok fáradalmait otthonában óhajtván kipihenni, Várkony faluba érkezett. Itt „útra való segítségöt kére”, fát, s egyéb szekereket követelt a falubeliektől, akik nemhogy nem adtak neki, hanem fegyverrel a kezükben ellenálltak. Az egyik paraszt fejszével homlokon sújtotta, azután dárdával leszúrták. Bornemissza Gergely deák Mekcsey haláláért „nagy siralmat szerze várkoni póroknak”, de a gyilkost nem tudta kézre keríteni. Egy hónappal később, március 13-an, Dobó István leszámolása után Bornemissza Gergely átvette az egri vár és a püspöki javadalmak kezelését. A vár újjáépítése során ő tervezte és építtette a Gergely-bástyát.

Az egri vár védelmében való kimagasló helytállásáért 1553-ban két királyi birtokadományban részesült, melyek közül egyikként elnyerte az Abaúj megyei Leh falujat.

1553 oktober 17-én egy portya alkalmával a füleki basa martalócait megkísérelte feltartóztatni; Keresztesnél, Csincse határánál útjukat állta és megütközött velük. Vállalkozása balul ütött ki, csatát vesztett, a törökök elfogták, és Isztambulba vitték. Konstantinápolyban, a Héttoronyban tartották fogva.

Felesége 1555. januárjában levélben kérte Nádasdy Tamás nádort, járjon közbe szabadulása érdekében, de a közbenjárás sikertelen volt.

Élete a Héttoronyban ért véget, hosszú raboskodás után. Ahmed pasa kivégeztette Konstantinápolyban, 1555-ben. A török hadúr nem tudta legyőzni a csatatéren, hanem a cellájában legyöngülve, akasztással vetett véget életének.

Fia, Bornemissza János parancsnoki rangban nyújtott segítséget a lengyeleknek az oroszok elleni harcokban, Báthory István lengyel uralkodása idején.

Alakja ma leginkább Gárdonyi Géza “Egri csillagok” című történelmi regényéből ismert, melynek ő a főhőse.