Történelem - Személyek

   

Urházy György
Urházy György, 1848–49-ben Urházi György (Tokaj, 1823. december 15. – Pest, 1873. április 21.) újságíró, író, országgyűlési képviselő, honvédtiszt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.Származása, tanulmányaiUrházy György református lelkész és Kemény Terézia nemes szülők fia. Az elemi iskolát Zsibón, gimnáziumi tanulmányait Zilahon végezte, majd Kolozsváron jogot tanult.
Végh Péter országbíró
1762-1765 között koronaügyész volt. 1770-től kamarai tanácsos és a Szent István-rend kincstárnoka is volt. A Szent István-rend keresztjét is megkapta. 1780-1789-ig II. József mellett királyi személynök volt. 1782-ben nevezték ki Baranya vármegye főispánjává, mely tisztséget haláláig látta el. 1789-1795 között tárnokmester volt.
Vidos József
(Kemenesmihályfa, 1805. április 18. – Kemenesmihályfa, 1849. augusztus 3.) az 1848–49-es szabadságharcban nemzetőrparancsnok, kormánybiztos, evangélikus egyházkerületi felügyelő.    Korai évek A 13. században V. Istvántól nemességet kapott családban született. Középiskolai tanulmányait a soproni evangélikus líceumban folytatta.
Wesselényi Miklós
Ifjabb hadadi báró Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30. – Pest, 1850. április 21.) az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteletbeli tagja, az 1838-as pesti árvíz árvízi hajósa.   Élete Szülei id. Wesselényi Miklós és Cserey Heléna voltak.
Zách Felicián
(? – Visegrád, 1330. április 17.) magyar katona, politikai kalandor. Kezdetben Csák Mátét szolgálta, aki egy időben Felvidék de facto ura volt, de függetlenedési törekvéseiben a frissen megválasztott Károly Róbert királlyal szemben. Zách Csák oldalán komoly vagyonra tett szert és magas rangba jutott, mielőtt átpártolt volna a királyhoz.
Zrínyi Ilona
Zrínyi Ilona grófnő (Ozaly, Horvátország, 1643 – Nikomédia, Kis-Ázsia, 1703. február 18.) a magyar történelem egyik hősnője, II. Rákóczi Ferenc édesanyja.
Zrínyi Miklós
Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Ozalj, 1620. május 1. – Kursanecz, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék főispánja, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus.   Az Oszmán Birodalom elleni harcot összefogással, nemzeti párt szervezésével kívánta elérni.
Zrínyi Péter
1641-ben feleségül vette Frangepán Katalint. Az ifjú pár Ozalj várban és váltakozva egyéb váraikban lakott, ahol nagy fénnyel és pompával éltek. Frangepán Katalin szellemi fölénye férje felett szembetűnő volt, a Frangepán család hagyományos németgyűlölete pedig mindkettőjükre nézve végzetessé vált.

78 cikk | 8 / 8 oldal