Urházy György, 1848–49-ben Urházi György (Tokaj, 1823. december 15. – Pest, 1873. április 21.) újságíró, író, országgyűlési képviselő, honvédtiszt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.Származása, tanulmányaiUrházy György református lelkész és Kemény Terézia nemes szülők fia. Az elemi iskolát Zsibón, gimnáziumi tanulmányait Zilahon végezte, majd Kolozsváron jogot tanult.
1762-1765 között koronaügyész volt.
1770-től kamarai tanácsos és a Szent István-rend kincstárnoka is volt.
A Szent István-rend keresztjét is megkapta.
1780-1789-ig II. József mellett királyi személynök volt.
1782-ben nevezték ki Baranya vármegye főispánjává, mely tisztséget haláláig látta el.
1789-1795 között tárnokmester volt.
(Kemenesmihályfa, 1805. április 18. – Kemenesmihályfa, 1849. augusztus 3.) az 1848–49-es szabadságharcban nemzetőrparancsnok, kormánybiztos, evangélikus egyházkerületi felügyelő.
Korai évek
A 13. században V. Istvántól nemességet kapott családban született. Középiskolai tanulmányait a soproni evangélikus líceumban folytatta.
Ifjabb hadadi báró Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30. – Pest, 1850. április 21.) az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteletbeli tagja, az 1838-as pesti árvíz árvízi hajósa.
Élete
Szülei id. Wesselényi Miklós és Cserey Heléna voltak.
(? – Visegrád, 1330. április 17.) magyar katona, politikai kalandor.
Kezdetben Csák Mátét szolgálta, aki egy időben Felvidék de facto ura volt, de függetlenedési törekvéseiben a frissen megválasztott Károly Róbert királlyal szemben. Zách Csák oldalán komoly vagyonra tett szert és magas rangba jutott, mielőtt átpártolt volna a királyhoz.
Zrínyi Ilona grófnő (Ozaly, Horvátország, 1643 – Nikomédia, Kis-Ázsia, 1703. február 18.) a magyar történelem egyik hősnője, II. Rákóczi Ferenc édesanyja.
Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Ozalj, 1620. május 1. – Kursanecz, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék főispánja, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus.
Az Oszmán Birodalom elleni harcot összefogással, nemzeti párt szervezésével kívánta elérni.
1641-ben feleségül vette Frangepán Katalint. Az ifjú pár Ozalj várban és váltakozva egyéb váraikban lakott, ahol nagy fénnyel és pompával éltek. Frangepán Katalin szellemi fölénye férje felett szembetűnő volt, a Frangepán család hagyományos németgyűlölete pedig mindkettőjükre nézve végzetessé vált.