Történelem - Tisztségek

   

 
A gyula régi magyar méltóságnév volt az államalapítás előtti évszázadokban. Korabeli alakja valószínűleg dzsula vagy dzsila volt, megfelel a mai török jula szónak. Bíborbanszületett Konstantin a görög: gilasz alakban említi, Kézai szerint az egyik honfoglaló törzsfő neve is ez volt.
 
A harka vagy horka, esetleg karha (Bíborbanszületett Konstantinnál karkhasz) az államalapítás előtt a magyar törzsszövetség harmadik legmagasabb méltósága volt a nagyfejedelem és a gyula után.   A harka funkciója   A címről a császár a nála 948 körül járt magyar küldöttségtől értesült, aminek vezetője Bulcsú harka, egyik tagja pedig az Árpád-házi Termacsu vagy Tormás herceg volt.
 
A bánok a középkori Magyar Királyság különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselői voltak. A középkori Horvátország és a Magyar Királyság déli határterületei, az úgynevezett bánságok felett a királyt helyettesítő széles jogkörrel rendelkeztek. Szélesebbel mint a nádor, akinek az ő területük felett nem is volt hatásköre.
 
A kende vagy kündü magyar méltóság volt a kettős fejedelemség idején, a honfoglalás előtt, a főfejedelem és vallási vezető.
 
A nagyfejedelem a történelem során a felkent királyi rangot el nem érő uralkodó rangja volt, aki valamilyen értelemben kiemelkedett más fejedelmek közül.
 
Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt. Erdély felett a királyt helyettesítő széles jogkörrel rendelkezett. Szélesebbel mint a nádor, akinek az ő területe felett nem is volt hatásköre. Hadat is gyűjthetett veszély esetén előzetes királyi engedély nélkül, amit területének a központtól való távolsága indokolt.
 
A nagyvajda szláv eredetű fejedelmi, törzsi vagy udvari cím, mely a vajdánál magasabb méltóságot jelöl. Rangsorolásban általában a nagyherceggel tekintik egyenrangúnak.
Király
Király alatt eredeti értelmében egy állam olyan egyszemélyi vezetőjét értjük, akinek egy személyben van törvényhozó, bírói és végrehajtó hatalma, azaz uralkodik, és aki ezeket a jogokat szuverén módon gyakorolja, azaz más uralkodónak ezen jogok gyakorlását tekintve nincs alárendelve.
 
Főherceg (Erzherzog) az osztrák Habsburg uralkodócsalád tagjainak címe. 1453-ban III. Frigyes német-római császár adományozta a Habsburgoknak a Német-római Birodalmon belül a főherceg címet (Erzherzog zu Österreich), melyet a Habsburg ház megtartott német-római királlyá választása, 1463 után is.
 
A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a király után a legnagyobb országos méltóság volt Magyarországon a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban. Szent István német-frank mintára hozta létre a tisztséget a palotagróf (pfalzgraf) mintájára.

54 cikk | 1 / 6 oldal