A lovászmester (agazo; agasonum regalium magister) a középkorban a király méneseit fenntartó lovászok felügyelője, országos főméltóság volt.
A központi ménes Magyarországon a Csepel-szigeten volt, de voltak ménesek a királyi udvarházak környékén is. Lovakra a hadseregnek, a királyi hírvivőknek és szállítóknak is szükségük volt, s nem utolsósorban az udvarnak magának is. A hadiutak mentén minden megyehatáron voltak lóállások, hogy a hírvivők és az udvar váltott lovakkal közlekedhessenek.
Francia megfelelője a connétable.
