Még egyszer a vetés idejéről és egyéb praktikák.
Még a kerti szezon elején tartunk, ezért nézzük át még egyszer, hogy a növényeket mikor lehet elvetni, és hogyan.
A konyhakerti növények vetésének ideje több tényezőtől függ.
A legfontosabb a növény csírázási és termesztési hőigénye. Ezen kívül befolyásolja a talaj előkészítésének lehetősége és az időjárás is. Függ attól is, hogy milyen növényt milyen céllal, milyen időszakban akarunk termeszteni. (elővetemény, főnövény, utónövény)
A növények hőigénye eltérő. Vannak olyanok, amik már alacsony hőmérsékleten csíráznak, és fejlődésükhöz sem kell, sőt egyesek el sem viselik a magas hőmérsékletet. (petrezselyem, répa, salátafélék, káposztafélék egy része, míg a hagymák fagy hatására nagyrészt magszárba mennek át) Mások kifejezetten igénylik a meleget (paprika, paradicsom, padlizsán, bab, uborka stb.) Az sem mindegy, hogy a fejlődésükhöz sok fény kell, vagy kevesebbel is beérik. Így vannak rövid, és hosszú nappalos növények. Például a sok fény hatására a hónapos retek hamar felmagzik.
Fontosabb vetési időpontok a szabadföldi zöldségtermesztésben:
a) Február legvégén, március elején, amint a talajra rá lehet menni, nem ragad a cipőnkre és a szerszámra a föld, vetjük a hidegtűrő zöldségfajokat
– a petrezselyem, a sárgarépa-, a kifejtőborsó-fajták, saláták stb. – magját.
b) Március közepén 5–8 fokos talajba vethető a cékla, a hagyma, a káposztafélék, a további borsók, hónapos retek, majd ültethető a burgonyagumó, dugdossuk a dughagymát és fokhagymát..
c) Áprilisban, amikor a talaj 10–12 fokra melegszik fel, vetjük szabad földbe a paprika, a paradicsom, a dinnye, a csemegekukorica magját, az uborka, a zöldbab első szakaszát és az őszi betakarítású fejes káposztát.
d) Nyáron, június–júliusban kerül sor a szakaszosan vetett zöldbab, csemegekukorica, berakó uborka, nyári és téli retkek elvetésére. Július vége és augusztus a másodvetések, pl. az őszi spenót, a kínai kel, az áttelelő hagyma, cékla, tarló-, kerek,- és káposztarépa stb. vetési időszaka. A keléshez ebben az időszakban az öntözés elengedhetetlen.
e) Ősszel (szeptember–októberben) vetjük az áttelelő spenót, a fejes saláta stb. magját, dugdossuk az őszi fokhagymát, áttelelő zöldhagymát.
f) A tél alá vetés időszaka a november vége, december eleje, ilyenkor vethető a petrezselyem, némelyik kifejtőborsó-fajta. A tél alá vetés akkor sikeres, ha a talaj már annyira lehűlt, hogy a mag megduzzad, de nem kel ki.
A pontos vetésidő meghatározásához vetési naptárak is segítséget adnak.
Ezen kívül a vásárolt magvak csomagolóanyagán is feltüntetik a kedvező vetésidőt. A többnyire meglehetősen tág időtartománnyal kapcsolatban csak azt kell szigorúan venni, hogy előtte még ne és utána már ne kerüljön sor vetésre. Napos helyen választható korábbi időpont, a rossz adottságú, zord időjárású, kötött talajú területen érdemesebb a megadott időszak vége felé vetni. A homokosabb talajok hamarabb melegszenek fel, míg a kötöttebb, agyagos talajok később.
A vetés módjáról.
A mag beáztatása vagy előcsíráztatása akkor célszerű, ha siettetni kell a kelést, például megkésett vetéskor, az elgyomosodás elkerülésére vagy korán támadó károsítók támadási idejének lerövidítésére. A vetés előtt a magvakat, 6-8 órán át kell vízben tartani, a csíráztatási hőmérsékleten. (borsó, bab, de lehet a petrezselymet, répát is)
Az előcsíráztatáshoz magvakat a legjobb kis vászon- vagy tüllzacskóba tölteni, bekötni, esetleg nedves homok közé rétegezni és a csírázáshoz kedvező hőmérsékleten tartani. Amint a fölrepedő héjú magvak egy-két százalékánál megjelennek az első kis, fehéres színű csírakezdemények, azonnal el kell kezdeni a vetés. Mindig nedves földdel kell takarni őket a kiszáradás ellen. Az így vetett magok (pl. uborka, tök) fokozottan érzékenyek a szárazságra és ezért rendszeres öntözéssel kell a nedvességet biztosítani. Vagy takarni a vetőágyat, fészket.
A vetés módja többféle is lehet. Közülük mindig a legcélravezetőbbre essen a választás.
Vethetünk sorba, legfőbb előnye, hogy a vetett mag mennyisége ilyenkor jól ellenőrizhető. A takarás, vagyis a takaróföld vastagsága pedig a kellő sortávolságokban húzott vetőbarázdák mélységével jól szabályozható. Keléskor, az egymás szomszédságában kelő magvak, egyesült erővel emelik a rájuk nehezedő takaróföldet, ezért kevesebb csíra pusztul el a befulladástól. A gyorsan csírázó, kelő saláta vagy retek vetőmagjához más ilyen növény magjából is bekeverve sorjelzőnek, a talajporhanyítás is könnyen elvégezhető és a kelés utáni gyomtalanítás is egyszerű. A sorba vetésnél a helyes sortávolságra és jó mélységben kihúzható vetőbarázdákba pergetve szórhatók el a magvak, a szóródásuk egyenletességét és sűrűségét folyamatosan ellenőrizve.
Vethetünk fészekbe, ami akkor indokolt, ha nagy tőtávolság szükséges; a babon kívül, a kabakosoknál, vagyis a tökféléknél, a dinnyéknél és esetenként az uborkánál, valamint a csemegekukoricánál. A megfelelő sor- és tőtávolságok szerint hosszában és keresztben bevonalazott területen kellő mélységben kimélyített fészkek mindegyikébe több (2-5 szem) mag kerül, és majd kelés után ritkíthatók. Ilyen módon vethető fészekbe a dísztök, a díszbab és a hajnalka.
A vetés mélysége általában a mag átmérőjének a négy-ötszöröse is lehet. Száraz időjárásnál vagy nagyon laza talajba ennél sokkal mélyebben, csapadékos időben vagy erősen kötött talajon viszont ennél jóval sekélyesebben is lehet vetni. A tényleges vetési mélység tehát a vetőmag nagysága, a talaj kötöttsége és nedvességtartalma szerint határozható meg helyesen.
A vetés sűrűsége alapvetően nehezen határozható meg. Arra kell ügyelni, hogy a kikelő növények ne gátolják egymás fejlődését. Sűrűbben vethetők a kelésük után még ritkítandó növények (paradicsom, paprika illetve sárgarépa, petrezselyem, egyes egynyári virágok). A petrezselyem és répa kelését segíti a sorjába szórt kapor. A végleges tenyészterületükre kell vetni azokat a helybe vetendő növényeket, amelyeket nem szokás ritkítani (bab, borsó). Azzal is számolni kell, hogy szinte sohasem kelnek ki teljes számban az elvetett magvak. Én általában 20°-kal több magot vetek el.
A vetés takarása sorba vetéskor gereblye hátával a legegyszerűbb úgy, hogy utána ezzel le is kell nyomkodni a földet. Én egy könnyű fémhengert tolok át az ágyáson. Nehéz, durva rögű talajon az elvetett magvakra finoman morzsolt nyirkos kerti földet vagy komposztkeveréket érdemes elszórni takaróként. Fészekbe vetéskor a takarás kapával a legkönnyebb megütögetni. Utána a kapa lemezével ugyancsak enyhén lenyomkodható a takaróföld. Kabakosok vetését követően a fészket tányér alakúra szokás eligazítani, a jobb vízmegfogás érdekében. hagyomány, hogy a kiemelt földet a fészek északi oldala felé tesszük. Ez valamennyire véd a lehűlés ellen is.
A takaróföld tömörítése nyomja a magvakhoz az enyhén nyirkos földet. A nagyobb üregek megszüntetésével elősegíti a folyamatos nedvességáramlást az alsóbb talajrétegekből, a magvetés szintjébe. A tömörített földréteg fölé vékony rétegben száraz föld is szórható, a párologtatás csökkentésére. A legjobban a tömörítést a sárgarépa és a petrezselyem igénylik. A nem megfelelő tömörítés hiányos kelést okoz.
A vetés ápolása nem szokott különösebb munkát jelenteni. Legjobb, ha a vetés előtt annyira nedves, illetve beöntözött a talaj, hogy az a kelésig megfelelő nedvességet tartalmazzon. A vetés utáni öntözésre szükség lehet, arra viszont törekedni kell, hogy ne alakuljon ki a felszínen száraz, cserepes réteg. Elkerülhető az öntözés miatti talajcserepesedés, ha a talajt a kelésig nedvesen tartjuk, esetleg eleve árnyékolt helyre ültetünk vagy nedves papírral, zsákvászonnal, műanyag fóliával, illetve jó nedvességtartó komposztréteggel, homokos földdel fedjük a vetés helyét. Ha öntözni kell én locsolórózsával szoktam, ez nem veri le a talajt. A legfontosabb nézni és várni, mikor jelennek meg az első növénykék.
A vetési hibák egyike, hogy nem kelnek ki jól a magvak, ami túl nedves – ragadós, talajok esetében bizony könnyen bekövetkezik a levegőhiány miatt. Ha a nedvesség kevés a magvak megduzzadnak, nem csíráznak, hanem előbb-utóbb elrohadnak. Ez előfordulhat túl mély vetést követően is, főleg kötött talajon.
Túl korai magvetés, vagy erősen hűvös, csapadékos időben történő vetés szintén a vetési hibák egyike. Főleg borsó, uborka, tök és bab esetén veszélyes.
A fóliába illetve üvegházba történő vetés idejéről most nem írok, mert az attól is függ, hogy valaki tudja-e fűteni, vagy nem, valamint mennyire fog felmelegedni az időjárás. A vetési naptáramban erre is van utalás. Palántákat mindenesetre fűthető helyen nevelje mindenki. Jó munkát!
