Ha túltekintünk Budapest és környékének népszerű kirándulóhelyein (Gellért-hegy, Normafa, János-hegy, Hárs-hegy, Látó-hegy, Remete-szurdok, Hűvösvölgy), a Budai-hegység tartogat még érdekességeket! A Csíki-hegyek a fővárosiak számára is kevéssé ismert túracélpontot jelentenek, pedig a panoráma miatt is érdemes felkeresni őket.
A Farkas-hegy a Budaörstől északra elterülő hegyes vidék központi csúcsa. Az Odvas-, Szállás-, Szekrényes-, és a Budaörsi-, más néven Magas-Frank-hegy által körülhatárolt területen emelkedik 343 m magasan. Kialakítása szerint egy kevéssé változatos domborzatú vízszintes platóból és egy déli kitettségű, fokozatosan egyre nagyobb meredekségű hegyoldalból áll. A hegy domináns kőzetanyaga a dolomit, azaz kalcium-magnézium-karbonát (CaMg(CO3)2). Ezt a kőzetet a francia természettudósról, Dieudonné Dolomieuről (1750-1801) nevezték el, aki egy Itáliában tett utazása során fedezte fel a később nevét viselő, és a vizsgált hegyláncot (Dolomitok) alkotó kőzet legfontosabb ásványát. A dolomit - ellentétben a mészkővel (CaCO3), azaz a kalcium-karbonáttal - kémiailag nem mállik, a szénsavas vízben nem oldódik, hanem fizikailag aprózódik, repedezik, porlik.
A hegy botanikai és zoológiai értékei
A Farkas-hegy és környéke a botanikai értékek miatt is érdemes a figyelemre. Előfordul itt a hegységben fellelhető berkenyefélék mellett tavaszi hérics (Adonis vernalis), csillagos őszirózsa (Aster amellus), magyar bogáncs (Carduus collinus), magyar repcsény (Erysimum odoratum), apró nőszirom (Iris pumila) is.
Tavaszi hérics Apró nőszirom Magyar bogáncs
A hely állatvilága is gazdag, megtalálható itt többek között: a nyerges szöcske (Ephippigera ephippiger), a selymes futrinka (Carabus convexus), a szarvasbogár (Lucanus cervus), a farkasalma lepke (Zerynthia polyxena), a gyászlepke (Nymphalis antiopa), a tarka szemeslepke (Chazara briseis pannonica) hogy csak néhány védett fajt említsünk a terület rovarfaunájából.
Farkasalma lepke Szarvasbogár Gyászlepke
Emberi jelenlét a területen
A hegyen 1929-ben vitorlázó repülőtér nyílt. A második világháborúban lebombázott hangár maradványai még ma is láthatók. A vitorlázó repülőgépeket a szomszédos Szekrényes-hegyről (365 m) indították, egy indítóállvány még most is megtekinthető ott. A ma már nem működő repülőtér emlékére 1979-ben egy repülős emlékművet állítottak (V-alakban felállított két repülőgépszárny és kopjafa), amely ma sajnos erősen megrongált állapotban látható, az egyik szárnyát el is lopták.
A terület ezután környezetvédelmi szempontból aggályos módon a terepmotorozás színhelye lett, majd az 1970-es évek közepén rendkívüli botanikai értékei miatt védetté nyilvánították. Jelenleg fokozottan védett természetvédelmi terület. Ennek ellenére sajnos a Farkas-hegy, az Odvas-hegy, a Ló- és a Csík-hegy közötti völgyben hétvégi házak épültek az elmúlt években, és ha ez a tendencia folytatódik, elveszhet a környék vadregényes hangulata.
A hegycsúcs panorámája
A hegytetőről körbepillantva szép panoráma tárul elénk. Budaörs felé tekintve előttünk magasodik az Odvas-hegy nagy és az Út-hegy kisebb tömbje. Közvetlen előttünk a Szállás-hegy terül el. Mögötte szigethegyekként az erdővel borított Ló-, Csík-, Huszonnégyökrös- és ezektől jobbra a Kecske-hegy látható. Kicsit távolabbra a Törökugrató meredek sziklafala tűnik fel. Mögötte az érdi emelkedő az M7-es autópályával. Jobbra nézve a mélyben a budakeszi vitorlázó repülőteret láthatjuk. Közvetlenül a bal oldalon a Farkas-hegy fokozottan védett tömbje látszik. Távolabb a Kakukk-hegy (Frank-hegy) és a Budaörsi-hegy (Magas-Frank-hegy) zárt, lombos erdővel borított hegyei magasodnak. Hátunk mögött, az erdő fái között feltűnik Makkosmária kegytemplomának tornya, tőle jobbra, messzebb a főváros legmagasabb pontján emelt Erzsébet-kilátó (János-hegy, 526 m) látható.
