Budapest védett és különleges állatai, növényei


Budapest védett és különleges állatai, növényei

Budapest nyüzsgő betonrengetegében talán nem is gondolnánk mennyi védett növényt és állatot lehet felfedezni. Persze, nem a belvárosban, hanem a külső területek zöld szigetein vagy a hegyes-dombos budai oldalon kell keresgélni. Nézzük meg, milyen különlegességeket tartogat a fővárosi élővilág!

Két ritka növény a Gellért-hegyről

Először vegyük szemügyre a mindenki által ismert Gellért-hegyet! Az itt élő csikófarok fokozottan védett gyógynövény. Budapesten még a Sas-hegyen fordul elő. E cserje 20-30 cm-es magasságot ér el, vörösesbarna gyökérzete van, hajtás ágai vesszőszerűek, sűrűn ízekre tagoltak. Minden virágát két, száraz hüvellyé formálódó virágtakaró levél veszi körül. A virágai szélbeporzással termékenyülnek meg. A murvalevelek a megtermékenyítés után elhúsosodnak és piros színű áltermést, álbogyót hoznak létre. Ez a bogyó az állatok egyik ízletes eledele. Emberi fogyasztásra is alkalmas, ám védett növény. Gyógyhatásai is vannak: pangáscsökkentő, elősegíti a fogyást, segíti a dohányzásról való leszokást, nőgyógyászati problémák kezelésére is alkalmas. Teázásra nem használható, mert erős hatású anyagokat tartalmaz.

A sárgás habszegfű hazánkban csak a Gellért-hegyen fordul elő. 10-30 cm magas, fásodó tövű, évelő növény. Tőlevelei keskenyek, lándzsás-lapát alakúak, hosszan nyélbe keskenyedők. Kopasz vagy pelyhes szára van, a virágok kettős bogot alkotnak. A virágcsésze csöves, töve felé keskenyedő, pelyhes, zöld erekkel. A szirmok halvány sárgák. Toktermése van.

A Merzse-mocsár élővilága

Fővárosunkban nem csak a Gellért-hegyen vannak különleges, esetleg védett növények és állatok, hanem a XVII. kerületben található Merzse-mocsár is otthont ad számos ilyen élőlénynek. Ilyenek például a bölömbikák, vízityúkok, barkóscinegék, különböző békák, vízisiklók, mocsári teknősök, gyurgyalagok, búbos bankák, tövises gébicsek és sok egyéb madárfaj.

A gyurgyalag is egy a Merzse-mocsárban előforduló különleges madárfajok közül. Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 100.000 Ft. Hazánkban mintegy 20.000-30.000 egyed él. Ez a csupán 40-65 g súlyú madár könnyen felismerhető színpompás tollazatáról. A gyurgyalagok rovarevő madarak, főleg szitakötőkkel, lepkékkel és sáskákkal táplálkoznak, de megeszik a méheket és a darazsakat is. Fészkük általában meredek löszfalban található 1,5-2 méter hosszú üreg. A tojásaikat is ezekben a fészkekben rakják le.

Gyurgyalag
(Ravasz Balázs fotója)

A bölömbika szintén megtalálható a Merzse-mocsárban. Ennek a védett fajnak is 100.000 Ft az eszmei értéke. Tollazata barna színű, fekete csíkokkal mintázva. A nagyobb termetű gázlómadarak közé tartozik, általában melegebb vizeknél található meg.  Táplálékát csak a sűrű vízinövényzetben keresi. Általában békákat, halakat, gőtéket, gyíkokat, madárfiókákat, kisebb rágcsálókat eszik. Ha veszélyt érez, tollazatának köszönhetően könnyen el tud rejtőzni. Nevét a költéskor kiadott jellegzetes ködkürtre emlékeztető hangjáról kapta. Több gémfélével ellentétben magányosan fészkel, a tojó a fiókát egyedül kelti ki, majd ő is hozza számukra a táplálékot, amíg ki nem mennek a fészekből.

A Tétényi-fennsík természeti értékei

A Tétényi-fennsík, más néven Érd-tétényi plató mintegy 300 hektárt foglal magába, s Budapestet nyugatról szegélyezi. Ezen a védett területen kb. 400 növényfaj él, melyek közül 45 faj védett, vagy fokozottan védett, valamint 80 védett állatfaj is megtalálható itt. Ezek közül csak néhányat említsünk: pannon deres csenkesz, pézsmahagyma, borzas vértő, ezüstaszott, csinos árvalányhaj, erdei szellőrózsa, barátposzáta, tövisszúró gébics és a kenderike.

Az erdei szellőrózsa eszmei értéke csupán 2.000 Ft, ám védett növény. A virágát öt csészelevél alkotja, melynek közepén nagy számban fordul elő a sárgaszínű porzó. Szára henger alakú, oldala fehér szőröktől molyhos. Levelei tőállóak, karéjokra osztottak. Nyílt, napsütötte réteken virágzik április-májusban. Mérgező növény!

A tövisszúró gébicset 2006-ban az év madarává választották hazánkban. Ez a ragadozó madárfaj a verébnél kicsivel nagyobb termetű. Vaskos csőrének vége kampós. A hímek fejtetője kékes-hamuszürke, szeménél fekete csík húzódik, háta gesztenyebarna. A tojó egyszerű barna színű. Nálunk mintegy 600.000 pár fészkel, ami az európai állomány 30%-át teszi ki. Habár költöző madár, Magyarországra mégis igen későn költözik vissza Afrikából, csupán április végén, május elején. Azonban a hím egyből költőhelyet készít a tojó számára. Udvarlása jellegzetes, násztáncot jár a tojónak és énekel hozzá. Táplálékát kisebb-nagyobb rovarok alkotják, de megeszik kisebb gerinceseket is, mint például gyíkokat, rágcsálókat, békákat.

A Sas-hegy különleges világa

A Sas-hegyről sem szabad megfeledkeznünk, ha Budapesten barangolunk. A terület ugyan csak szakvezetéssel látogatható, de itt is kevéssé ismert állatok és növények élnek. Ilyen élőlények a pannon gyíkok, a bikapókok, a magyar gurgolyák és a csikófarkok (lásd: fentebb).

A magyar gurgolya hazánkban kialakult növényfaj, mely valószínűleg a melegebb időkben jött létre. Erős, elágazó karógyökere könnyen megkapaszkodik a sziklarepedésekben, törmelékes talajban. Csak nyár közepén hajt ki rendesen. Ilyenkor hajtásvégein ernyők jelennek meg, előtte csak a fonalas levélcsomóit láthatjuk. A fokozottan védett magyar gurgolya csak hazánkban fordul elő. Élőhelyei a szélsőségesen száraz, nyílt dolomit-sziklagyepek és a törmelékesedő mészkőgyepek. Eszmei értéke 30.000 Ft.

A pannon gyík hazánkban fokozottan védett, eszmei értéke 100.000 Ft. Teste hengeres, hosszúra nyúlt, törzse alig különül el a fejétől. Testhossza kb. 10-12 cm. Szemhéjai összenőttek, ezért nem tud pislogni. Testét kerek pikkelyek borítják. Lábai gyengék és rövidek, messze helyezkednek el egymástól. Pikkelyei bronzos barna színűek, oldalán fekete csík húzódik. A nőstények és a hímek ugyanúgy néznek ki, nem lehet őket egymástól megkülönböztetni.

A bikapók is védett állat, szintén megtalálható a Sas-hegyen. Nevét viselkedéséről kapta, mert mikor veszélyt észlel, fejét leszegezi, potrohát pedig felemeli, mint a bika. A nőstény és a hím példányok nem hasonlítanak egymásra. Míg a nőstények potroha fekete, addig a hímeké piros és négy fekete folt található rajta. Néhány centiméteres aknákban laknak, a hímek innen indulnak vadászni. Erős, hegyes csáprágójuknak köszönhetően kemény páncélú bogarakat is meg tudnak enni (futrinka, ganajtúró).

A Normafa és a Tamariska-domb növényei

Az ismert kirándulóhelyről, a Normafáról sem szabad megfeledkezni! E terület is számos növényfajjal gazdagítja a fővárosi élővilágot. Többek között itt található meg a Szent László-tárnics, mely igen hatásos gyógynövény, a pusztai meténg, a sárga fagyöngy, a nagyezerjófű, és sok más növény mellett még a szürkés ördögszem is.

Végül meg kell említeni a csepeli Tamariska-dombot is! Ezen a szintén védett területen több geológiai érték található. Itt homokigyep-életközösség fedezhető fel, melyen számos védett növény- és állatfaj él, egy részük pedig pannon endemikus faj. Néhány ott élő faj: budai imola, báránypirosító, kései szegfű, homoki csüdfű.

Budapest rejtőzködő növény- és állatvilága figyelmet és védelmet érdemel. Közös érdek, hogy a főváros sokszínűsége, természeti értékei sokáig megmaradjanak. A zöld szigetek számunkra pedig kellemes kikapcsolódást nyújthatnak a rohanó hétköznapok sodrában.


Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2013. március 28. Szerkesztette: Mereteiné-Matosics Ágnes
Nézettség: 5,172 Kategória: Természeti kincsek
Előző cikk: Buda egyik csodája - az Apáthy-szikla Következő cikk: Csongrád és a Körös-torok látványosságai

Forrás:
www.zoldmuzeum.hu


   







Tetszik  

Megjegyzések

Bőhm Éva Irén
vasárnap, 2013. március 31. 23:41
Kedves Ágnes! A bevezető igencsak emlékeztet a Budapest védett szépségei filmünk bevezetőjére. Ami nem véletlen, hiszen annyiszor vetitették a tévék. Van néhány kisebb elírás (pl. csikófarok valójában csikófark), de így is nagyon jónak tartom az írást.



Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: