Az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) Magyarország negyedik nemzeti parkja, amelyet 1985-ben alapítottak. Ez volt az első olyan nemzeti park az országban, ahol megtalálhatóak a geológiai értékek, mint például a híres cseppkőbarlangok, mindazonáltal a környéken számos védett növény- és állatfaj is előfordul.
A nemzeti park a Sajó és a Hernád folyó között, mintegy 20170 hektáron terül el az Aggteleki-karszton. A környék földtani fejlődéstörténetét a földtörténeti óidő végétől követhetjük nyomon. A térséget nagyrészt kb. 240-210 millió évvel ezelőtt képződött kőzetek építik fel. Eleinte a törmelékes-üledékes kőzetek rakódtak le, később egyre több mésztartalmú anyag vált ki. Az aggteleki karsztvidék nagyobbik része tipikus mészkőfennsík, tehát ezen a viszonylag kis területen a jégkorszaktól napjainkig tartó, mérsékelt övi karsztfejlődés valamennyi formáját megfigyelhetjük. A negyedidőszakban alakultak ki a jellegzetes felszíni formák, a sziklás völgyek és a töbörsorok is.
A változatos karsztjelenségek
A vizes területeket illetően a karsztvidék kőzeteinek tulajdonságai nehezen behatárolhatóvá teszik az egyes vízgyűjtőterületeket. Az egyes karsztforrások vízhozama is erősen ingadozó a csapadékmennyiségtől függően. A mészköves talajon általában kis területű, illetve mélységű állóvizek jöttek létre, amelyek alapvetően két csoportba sorolhatók: a töbörlyukakban képződött úgynevezett töbörtavak és az eltömődött víznyelőkben kialakult állóvizek. Az Aggteleki-karszton kilencven kisebb-nagyobb karsztforrás fakad, melyek közül a legnagyobb hozamú vízforrás a Jósva-patak. A patak több ér és csermely úján át belefolyik a Bódvába, a környék egyik legjelentősebb vízgyűjtőjébe.
Az Aggteleki Nemzeti Parkban az egész Földön egyedülálló 273 csodálatos karsztbarlang található, ezek közül 23 fokozottan védett. A barlangok is rendkívüli sokféleséget mutatnak: vannak köztük aktív patakos, függőleges és hasadék-aknabarlangok, illetve zsombolyok. A világrekordernek számító barlangjaink egyike a Szlovákiába is átnyúló, zömmel Magyarország területén elhelyezkedő, 25 kilométeres kiterjedésű Baradla–Domica-barlangrendszer a mérsékelt égöv leghosszabb aktív patakos barlangja, illetve az 503 méteres tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő Szilicei-jégbarlang, a világ legalacsonyabban fekvő jégbarlangja.
Növény- és állatvilág
Ebben a nemzeti parkban viszonylag kis területen rendkívül változatos és nagy fajszámú növényvilág jött létre. Ez a nem mindennapi térszínnek köszönhető: a karsztfennsíkok, a déli lejtők, a barlangok, a mély szurdokvölgyek és a szélsőséges mikroklímájú töbörlyukak mind-mind másfajta életteret biztosítanak a különféle igényű élőlényeknek az 1327 hektáros erdőrezervátumban. Az élőhelyek és a növények sokfélesége magával vonta az itt élő állatfajok változatosságát. Az ANP területén 413 védett és fokozottan védett állatfaj fordul elő. Sok hüllőfaj is itt talált otthonra, mint például a kockás és rézsiklók, a kétéltűek közül pedig a foltos szalamandra. Különösen gazdag a karsztvizek halállománya: eddig 42 fajt számláltak össze, melyek közül 13 védett. A barlangok külön élővilággal rendelkeznek. Az Európában élő 28 denevérfaj közül 21 előfordul a nemzeti park barlangjaiban. Fontos hozzátenni, hogy a területén látható hazánk egyetlen állami tulajdonú, több mint 120 lóból álló huculménese is.
