Felnőni a természettel: cserkészet és környezetvédelem


Felnőni a természettel: cserkészet és környezetvédelem

Magyarországon sok szervezet foglalkozik a környezetvédelemmel, azonban meglehetősen kevés olyan kezdeményezés ismert, amely a gyerekek környezettudatos nevelését tűzné ki célul. Ezek közül is kiemelkedik a nagy múltra visszatekintő cserkészmozgalom, amely életformaszerűen ismerteti meg a fiatalokkal a környezeti értékeket.

A 7-8000 aktív tagot számláló Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ) egy 28 milliós nemzetközi cserkészszervezetbe illeszkedik. Az egyenruhájukról könnyen felismerhető fiatalok világszerte azonos értékek és eszmeiség mentén dolgoznak, így a hazai mozgalomnak is egyik alappillére a természetes környezetünk megóvása. A cserkészet alapítója, Lord Baden-Powell egykori angol katonatiszt úgy fogalmazott, hogy a mozgalom célja életrevaló fiatalokat nevelni. Olyanokat, akik később az épített és a természetes környezetért felelősen gondolkodó és cselekvő felnőttekké válnak.

Modern Robinsonok az erdőben

S hogy a gyakorlatban miként sikerül megvalósítani ezeket a tetszetős célkitűzéseket? A cserkészet életformát jelent, így a környezettel való ismerkedés sem egy-egy alkalomra korlátozódik, hanem végigkíséri a gyermekek cserkészéveit. A minden évben megrendezett nyári táborok jellemzője, hogy a városoktól távol, az erdőkben zajlanak, ahol a gyerekek tíz napig nomád környezetben lakhatnak. Természetes anyagokból, kizárólag emberi erővel építenek maguknak konyhát, fürdőhelyiséget, s a felhasznált deszkákat a tábor végén hazaviszik, hogy a következő évben is felhasználhassák. Aki kiskorától rendszeresen részt vesz a táborozásokon, magába szívja a természet szeretetét, s felnőttként érzékenyebbé válik az ökológiai problémák iránt. Nem ritka az sem, hogy ezen a területen helyezkednek el később a cserkészek a civil életben is (erdészet, biológia, környezetvédelem, ökológia stb.).

                                

Ahhoz, hogy a környezettudatosság kialakuljon, nem elég megtapasztalni a természet szépségét és erejét, szükség van a célzott foglalkozásokra is. A cserkésztáborokban a résztvevők élőben is megfigyelhetik és megismerhetik a hazai állatvilágot és növényzetet, a gyógyfüvektől kezdve a védett madarakig. A nagyobbak előadások keretében találkozhatnak hazánk ökológiai gondjaival, és szervezett túrák során bejárhatnak egy-egy hazai vagy határon túli mikrorégiót.

                                

A Bakonytól Svédországig

A „learning by doing” vagyis a cselekedve tanulás módszerét követő cserkészet nem elégszik meg a természetes környezet megismertetésével, hanem különféle akciókkal tevőlegesen is részt vállal a környezet megóvásában. Ez igen sokféle programban megnyilvánulhat, kezdve a patakmeder-tisztítástól, a kirándulóhely-takarításon és a hulladékgyűjtésen át a tanösvények rendbetételéig. A nagyobb cserkészek (roverek) esetében nem ritkán az éves program része valamilyen nagyszabású „zöld” projekt megvalósítása, ez lehet a helyi madártani egyesület munkájában való részvétel, egy kisebb folyó megtisztítása vagy akár helyi szintű környezetvédelmi kampány, foglalkozás megszervezése is.

Idén nyáron (2010) a Pápához közeli Homokbödöge melletti lankákon közösen táboroztak a budai cserkészek. Az 1800 fős nagy tábor egyik kiemelt programja volt a falunap, amikor a résztvevők kis csoportokban különböző környezethez kapcsolódó tevékenységekben vehettek részt. Ilyen volt a turistautak újrafestése (jelentős károkat okoz ugyanis a védett bakonyi erdőkben a vadcsapások használata), a környező erdők megtisztítása a hulladékoktól, a helyi vadkerítés javítása.

Ám nemcsak hazai példákat lehet sorolni, hiszen a négyévente megrendezett cserkész-világtalálkozókon (dzsembori) hasonló programokat szerveznek több tízezer közreműködővel. Ilyen volt a 2007-es angliai dzsemborin a tengerpart-tisztítás, és ilyen lesz a 2011-es svédországin a helyi erdészet munkájába való bekapcsolódás. (A cserkészet ugyanis itthon és külföldön egyaránt szorosan együttműködik hasonló célokért küzdő szervezetekkel, erdészetekkel; legyen szó a Környezetvédelmi világnapról vagy a Föld napjáról; de ismertek helyi szintű kooperációk is, például a nyári táborok esetén.)

Nem elsősorban tanítani akarjuk a környezetvédelem fontosságát, hanem megéreztetni a gyerekekkel”- fogalmazott Martinovich Kálmán, a budapesti 46. sz. Kapisztrán Szent János cserkészcsapat vezetője - „Ezt csak úgy lehet hitelesen megtenni, ha elvisszük őket a Kárpát-medence ismert és kevésbé ismert tájaira, teljesen nomád körülmények közé, hogy a saját bőrükön tapasztalják meg a természet hatalmát és szépségét. Azért persze évközben is hangsúlyt fektetünk a környezettudatosságra: a gyerekek évente gyakorlati és elméleti cserkészpróbákat tesznek, amelyeknek egyik része a környezetbarát életvitellel függ össze. Emellett részt veszünk a kerületi faültetési akciókban is.

Borbás Barnabás, aki az egyetemista cserkészeknek szervez természetismereti túrákat, hangsúlyozta, hogy a szervezet mindenki számára nyitott: „Fontos tudni, hogy bár a cserkészmozgalom magját a gyerekek képezik, sosem késő bekapcsolódni. Az idősebbek is éppúgy megtalálják társaságukat és feladatukat (csoportok vezetése, évközi programok, táborok szervezése) nálunk, mint a fiatalabbak. Aki csatlakozni kíván, vagy csak érdeklődik az MCSSZ munkája iránt, további információkat a www.cserkesz.hu honlapon talál.


Szerkesztés dátuma: szerda, 2013. március 27. Szerkesztette: Mereteiné-Matosics Ágnes
Nézettség: 3,322 Kategória: Környezetvédelem
Előző cikk: Az óceánok zajszennyezése Következő cikk: Földrengések Magyarországon

Forrás:
www.zoldmuzeum.hu


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: