Védett állataink - válogatás


Védett állataink - válogatás

Az alábbiakban az itthon előforduló, védettséget élvező állatfajokból szedtünk össze egy csokorra valót. A fotókat Ravasz Balázs természetfotó készítette.

A madarak világa

Számos cinegeféle megtalálható hazánkban, köztük a széncinege, a barátcinege és a kékcinege. Eszmei értékük egyaránt 10.000 forint. Apró madarakról van szó, de a fent említettek között a széncinege a legnagyobb (16-20 grammos testtömeg, 22 cm szárnyfesztáv). Hazánkban elsősorban az Északi-középhegységben és a Dunántúl hegyvidéki részein találkozhatunk velük, az Alföld délkeleti részén viszont alig élnek. A széncinegét 2011-ben az év madarának választotta a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN). 

                    Széncinege

                    Barátcinege

                   

                   

                    Kékcinege

                   

A kistermetű madara közé tartozik a meggyvágó. Elsősorban magvakkal, rügyekkel, vadcseresznyével, galagonyával, kökénnyel táplálkozik. Lombos erdők, parkok, gyümölcsösök lakója. Eszmei értéke: 10.000 forint.

                               Meggyvágó

Ragyogó színekben pompázik a napsütötte domboldalakat, folyópartokat kedvelő gyurgyalag (eszmei érték 100.000 forint). Étrendjük fontos részét képezik a darazsak és a méhek.

                     A gyurgyalagok gyakran homokbányák oldalába vájják fészküket.

A vörösbegy nevét onnan kapta, hogy a begye valóban vörös színű. Kertekben, parkokban, erdőkben tanyázik, gyakran a földön ugrándozva láthatók. Természetvédelmi értéke 10.000 forint.

                    

                    

A magevő zöldike igen gyakori, de a legtöbb példánnyal a Duna mentén és a déli határvidéken találkozhatunk. A kifejlett hím élénk zöld, a tojó tollazat szürkésebb árnyalatú. Természetvédelmi értéke 10.000 forint.

                     Zöldike

Védett madaraink sorát gazdagítja az énekes rigó (eszmei értéke 10.000 forint). Erdős területeken lelhető fel. A hernyók, csigák mellett gyümölcsöket és bogyókat is fogyaszt.

                    

Vizes élőhelyeken lelhető fel a kis lile és a réti cankó (eszmei értékekük 10.000 forint). Mindkettő vonuló madár, noha a réti cankó egyes példányai egész évben itt maradnak.

A kis lile mindössze 30-50 grammot nyom. A talajon vagy a sekély vízben megtalálható

ízeltlábúakat, csigákat, magokat fogyasztja. Ősszel Afrikába vonul.

                    

Réti cankó nagyobb, 50-80 grammot nyom, szintén rákok, csigák, rovarok adják táplálékának

alapját. Májustól júliusig általában nem található meg hazánkban.

                    

Szintén vizes élőhelyek mentén található meg a fehér gólya. Ez a gázlómadár békákat, halakat, apró rágcsálókat, kígyókat fogyaszt. Fokozttan védett faj, természetvédelmi értéke 100.000 forint. Az európai, így a hazai fajok is szeptembertől áprilisig Afrikában telelnek.

                     Fehér gólya

A vízparti, védett madarak közé tartozik a bakcsó is (természetvédelmi értéke 100.000 forint). A kifejlett példányok fekete-fehérek, hosszú, fehér bóbitával rendelkeznek. Márciustól októberig látható hazánkban.

                    

A bakcsó egy fiatal példánya. A tollazat még sötéts barna színű,

apró, fehéres pöttyök láthatók rajta. A madár népies neve: vakvarjú. 

Kiterjedtebb (halas)tórendszerek madara a nyári lúd. Hazánkban főként a Fertő- és a Velencei-tó környékén, a Kis-Balatonnál és a Hortobágyon fordul elő. Vonuláskor jellegzetes V-alakban repülnek. Eszmei értéke 50.000 forint.

                      Nyári lúd

Magyarországon február-október között tartózkodik a szürke gém, amely szintén mocsarak, folyók, tavak lakója. Hazánkban főként a Tisza-tó vidékén és a Felső-Tisza mentén fordul elő. Természetvédelmi értéke 10.000 forint.

                                      Szürke gém

Nádasokban, ártéri erdőkben fészkel az üstökösgém (természetvédelmi értéke 250.000 forint). Áprilistól szeptemberig tartózkodik Magyarországon, majd a Földközi-tengert és a Szaharát átszelve Nigériába repül.

                    Üstökösgém

A vízimadarak között kell említeni a kis kárókatonát is (fokozottan védett, eszmei értéke: 500.000 forint). Rendszeres fészkelő, hazánkban márciustól októberig tartózkodik.

                    Kis kárókatona

Az ártereket, mocsarakat, partmenti lagúnákat kedveli a kis és a nagy kócsag is (előbbi természetvédelmi értéke 250.000, utóbbié 100.000 forint). A méretbeli különbségen túl (a kiskócsag kb. feleakkora, mint társa) kinézetükben is vannak eltérések. A kis kócsag csőre és csűdje fekete, a nagy kócsag csőre sárga, lába barna (költési időn kívül). Mindkét faj, elsősorban a Felső-Tisza vidékén, a Velencei-tónál és a Kis-Balatonnál gyakori.

                   

                                   Kis kócsag. A hosszú, lehajló bóbita a nászruha része. 

                                  

                                                             Nagy kócsag

Tengerpartok és édesvizek közelében él a búbos vöcsök (eszmei értéke 50.000 forint). Hazánkból a Közel-Keletre, illetve Dél-Afrikába vonul a téli időszakra. Fején szarvacskára emlékeztető bóbita látható.

                 

A ragadozó madarak között a héját és a kék vércsét említjük - előbbi eszmei értéke 50.000, utóbbié 500.000 forint. A kisebb termetű kék vércse elsősorban rovarokat fogyaszt, míg a héja rágcsálókra, és kisebb temetű maradarkra vadászik. A kék vércse érdekessége, hogy fészket nem épít, telepesen költ. A héják különlegessége, hogy a tojó nagyobb a hímnél.

         

                                                                  Kék vércse

                  

                                                                      Héja

Ízeltlábúak

Az ízeltlábúak között is bőven találhatunk védett fajokat, ezek közül néhány:

A kardoslepke vagy kardfarkú lepke egyik páratlan szépségű lepkefajunk. Nevét onnan kapta, hogy hátsó szárnya hosszú, elkeskenyedő farokban végződik. Természetvédelmi értéke 10.000 forint. 

                 

A sisakos sáska a Tiszántúl déli részén időnként tömegesen elszaporodhat. A faj jellegzetessége, hogy a fej csúcsa igen megnyúlt. Eszmei értéke 10.000 forint.

                                

Noha nem tartozik a védett fajok közé, de az egyik legismertebb rovrafélénk a hétpettyes katicabogár, amely a hazánkban megtalálható 90 katicafaj egyike. Nevét a szárnyfedőin található fekete pettyekről kapta (a valóságban ugyan több mint 7 folt van a rajta, de a határozott fekete foltok 7 pettyként jelentkeznek). A fej és a tor fekete, rajta két fehér folttal. Hasznos a biogazdálkodók számára, ugyanis levél- és pajzstetvetekkel táplákozik. 2011-ben az év rovarjává választották.

                                    

Kétéltűek és emlősök

Magyarországon minden kétéltű védelem alatt áll. Ezek egyike a kecskebéka (eszmei értéke 2.000 forint), amely valójában a tavibéka és a kis tavibéka természetes kereszteződése. Télen a hideg elől beássa magát a talajba, "téli álmot alszik". 

                   

Téli álmot alszik a közönséges ürge is (természetvédelmi értéke: 10.000 forint). Ilyenkor gyakorlatilag hibernálódik az állat, testhőmérséklete 2 Celsius-fokra süllyed, szíve csak néhányat ver percenként. Az ürge talajlakó, nappai kisemlős, rovarokkal, magokkal fűfélékkel táplálkozik. Gyakran felágaskodva kémleli a terepet.

                   

A védett emlősök közé tartozik az európai vagy vörös mókus is (eszmei értéke 10.000 forint; kép lent). Többnyire a fák lombkoronájában mozog, de tavasszal és ősszel olykor lemerészkedik a talajra is. Kedvenc eledele a fenyőtoboz. Valódi téli álmot nem alszik, de ha zordra fordul az idő, napokig megbújik fészkében.

                                                     




Szerkesztés dátuma: szerda, 2013. március 27. Szerkesztette: Mereteiné-Matosics Ágnes
Nézettség: 3,353 Kategória: Környezetvédelem
Előző cikk: Szemétsziget a Csendes-óceánon Következő cikk: Védett értékeink

Forrás:
www.zoldmuzeum.hu


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: