Vízszennyezés


Vízszennyezés

A víz az élet bölcsője, és nélkülözhetetlen eleme. A gerinctelen állatok 60-70 (némelyek jóval több), a gerinces állatok 50-60 %-ban vízből épülnek fel. Úgy mondják a tiszta víz a XXI. század legfontosabb természeti kincse lesz. A vizeket az ember többféleképpen szennyezi.

A legismertebb vízszennyezési forma a szennyvizek élővízbe történő beengedése. A szennyvizet a lakosság és az ipar termeli. A lakossági (vagy kommunális) szennyvíz a napi tevékenységek, mosogatás, fürdés WC-használat során keletkezik. Jó esetben szennyvízcsatornán keresztül szennyvíztisztító telepre kerül, ahol megfelelő kezelések (mechanikai, kémiai és biológiai tisztítás) után az élővízbe engedhető. Rosszabb esetben tisztítás nélkül kerül a vízfolyásokba. Az elmúlt időszak nagy beruházása volt a Buda szennyvizeinek megfelelő kezelésére épített szennyvíztisztító, aminek hatására jelentős mértékben javult a Duna vízminősége Budapest alatt. A vízhálózat és a szennyvízhálózat egymáshoz viszonyított aránya a közmű-olló. Vízhálózat tekintetében Magyarország jól ellátott volt, viszont jelentős elmaradásban volt a szennyvízhálózat tekintetében, ami az utóbbi idők beruházásainak köszönhetően fokozatosan felzárkózott a vízhálózat mellé (összébb zárult az olló két szára).

Az ipar egyes szegmense nagy mennyiségű vizet igényel a technológiához, ezért ezek az ipari üzemek gyakran települtek vizek mellé (pl. bőripar, vegyipar, nehézipar). Hatásuk kettős: egyrészt a technológiai folyamataikhoz vizet vesznek ki, másrészt a használt szennyvizeket visszaengedik az élővizbe. A Rába habzása 3 ausztriai bőrgyárnak volt köszönhető, amely cégek tisztítás nélkül engedték szennyvizeiket a folyóba. A magyar kormány és a természetvédelmi szervezetek nyomására ez nagyrészt megszűnt. A szennyezés hatása nagymértékben függ a hígítás mértékétől, ugyanis nem mindegy, hogy ugyanannyi szennyvizet nagy vagy alacsony vízhozamnál engednek bele az élővízbe. Alacsony vízhozam esetén a szennyvíz súlyos károkat okozhat a folyók, patakok élővilágában. A kibocsátott szennyvizek sok szerves anyagot és mikroszennyezőt tartalmazhatnak. A szerves anyag bomlása során oxigént von el a vízből, a foszfor hatására a különböző algafajok szaporodhatnak el, a mikroszennyezők toxikus hatásuk miatt mérgezéseket okozhatnak (halpusztulások, mint például a tiszai ciánszennyezésnél).

Az ipar nem csak a különböző szennyezőanyagokat tartalmazó szennyvízzel rombolja a környezetet, hanem a hőszennyezett vízzel is. Ez felborítja a természetes vizek normális menetű hőháztartását, egyes élőlények (általában a természetvédelmi értéket nem képviselő fajok) felszaporodnak, míg mások eltűnnek. A víz radioaktív anyagokkal is szennyeződhet, ami Magyarországon csak a Paksi Atomerőmű esetében fordulhat elő jelentős mértékben (baleset esetén).

A geotermikus energia felhasználása során a Föld mélyéből magas ásványi anyag tartalmú, melegvizet emelnek ki. Ha ezt nem táplálják vissza a mélybe, hanem élővízbe engedik, akkor ez a víz magasabb sótartalma végett képes károkat okozni. Ugyanez vonatkozik a termál és különböző gyógyhatású vizek élővízbe történő közvetlen engedésére is.

A felszín alatti vizek minőségét a mezőgazdaság kemizálása, a szennyvízderítők és az ipar befolyásolja számottevő mértékben. Védelmük azért fontos, mert ezek adják a fő ivóvízbázisokat, és szennyeződésük lokálisan jelentős problémák forrása lehet. A mezőgazdaság által használt vegyszerek a talajvízben jelennek meg elsősorban. Ezek a nitrit, nitrát-vegyszer maradékok, higany, arzén. Elmaradottabb országokban a DDT is kimutatható. A felszín alatti vizekkel kapcsolatban említést érdemel, hogy a túlzott talajvíz-kivétel a talajszint süllyedéséhez vezethet. Ez történt Peking esetében, ahol emiatt métereket süllyedt a talaj felszíne.

Az olaj a vizeket súlyosan károsítja. Egyrészt elzárja az oxigén és a fény útját, illetve az élőlényekkel közvetlenül érintkezve azok pusztulását okozhatja. Ha az olaj vízzel keveredve emulziót alkot, akkor sokkal nehezebb eltávolítani a környezetből. Egy-egy tankerhajó vagy tengeri fúrótorony katasztrófája igen nagy környezetszennyezéseket képes okozni (ld. Környezeti katasztrófák terem). Védekezni ellene a tengeri olajbányászat megtiltásával, a biztonság növelésével lehetne. Az aszfalton lévő olajfoltok az esővízzel mosódhatnak bele az élővizekbe, ez ellen a csapadékvíz elvezető hálózatra telepített olajfogóval lehet védekezni.


Szerkesztés dátuma: szerda, 2013. március 27. Szerkesztette: Mereteiné-Matosics Ágnes
Nézettség: 2,710 Kategória: Környezetvédelem
Előző cikk: Védett növényeink - válogatás

Forrás:
www.zoldmuzeum.hu


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: