Hazánkban ritkán hallhatunk földrengés okozta jelentősebb katasztrófáról. Ennek annyi az oka, hogy a Kárpátok által ölelt kis országunk tektonikai szempontból rendkívül biztonságos. A nagy törésvonalak ugyanis távol helyezkednek el, így egy-egy kisebb rengés esetén sem számolhatunk jelentős rombolással.

Katasztrófa akkor következik be, amikor a földfelszín egy darabja hirtelen mozdul el. A földrengések erősségének jellemzésére ma már általánosan a (tízfokozatú, logaritmikus) Richter-skálát használják. Magyarországon egészen kicsi, 2,5 magnitúdónál nem erősebb, emberek által nem észlelhető rengések következnek be viszonylagos nagy gyakorisággal. Extrémebb esetekben előfordulhat az akár négyes vagy ötös fokozat, ami már érezhető, de még ez sem kimondottan pusztító erejű. Amióta a rengéseket figyelik, csak három tucat olyan esetet sikerült feljegyezni, ami komolyabb károkat okozott egy földmozgás. Az eddigi legnagyobb rengést, feltételezhetően 6,3-as erősségűt Komáromban észlelték 1763-ban. Ez 63 ember halálát okozta.

           Magyarország földrengés-veszélyeztetettségi térképe. A narancs szín jelöli a földrengéseknek leginkább, míg a sötétkék a legkevésbé kitett vidékeket. 

Az Északi-középhegység és a Dunántúli-dombság vonulatai között vannak azok a törésvonalak, amelyek a ritka magyarországi földrengéseket okozzák, bár ezek többsége szinte jelentéktelen. Ennek következtében nem szükséges különleges építési eljárásokat alkalmazni (mint pl. Japánban), ezért nálunk nem kell ügyelni egy magasabb épület felépítésénél arra, hogy kibírja az ilyesfajta megpróbáltatásokat. Magyarországon a löszfalak közelében történő építkezéseknél azonban fokozottan figyelni kell a talajmunkálatokra, mivel ezeken a helyeken a földcsuszamlás esélye igen magas.

                                          Törésvonalak és földrengések Magyarországon  

A Föld túloldalán történő nagyon erős földrengések olykor hatással lehetnek hazánkra, hiszen a földkérgen és akár a középponton keresztül is áthatolhatnak, és legyengülten helyi rezgéseket idézhetnek elő. Az 1980-as évek óta egyre több az olyan rengés, ami az emberek számára is észrevehető. Ezt mutatják a statisztikák, 1985-ben például Berhidán volt egy jelentős eset. Augusztus 15-én, reggel 6 óra 29 perckor kezdődött a földrengés. A Richter-skála szerint ez egy 4,9 magnitúdójú rengés volt. Berhidán kívül még Peremartonban és a Balaton környékén okozott épületkárokat. 72 házat kellett teljesen lebontani és további munkálatok is szükségesek voltak. 2009. november 25-én szintén rengett a föld a térségben, de ez már „csak” 3,2-es erősségű volt.

A legutóbbi komoly rengés pedig 2011. január 29-én következett be. A 38 másodperces rengést 4,7-es értékűre sorolták. A szakértők hamar cáfolták a terjedő hírt, miszerint ez a rengés egy nagyobb földrengés előrengése lett volna. Érezhető utórengések nem voltak, pedig akár 4-es erősségűekre is számítottak. A legtöbb kárt Oroszlányban okozta a földmozgás. Több magas házon hajszálrepedések jelentek meg, régi épületek kéményei sérültek meg, de az otthonát senkinek sem kellett elhagyni. A városban információs vonalat hoztak létre a károk bejelentésére. 

A 2011. januári földrengés a szeizmogramon (mti). Hazánkban évente mintegy 100 kisebb (2-nél kisebb magnitúdójú rengést regisztrálnak). 

Személyes tapasztalataim a 2006 szilveszter napján bekövetkezett gyömrői rengésről vannak. Én Pestszentlőrincen lakom, és itt észrevehető jelei voltak. A poharak hirtelen elkezdtek csörömpölni a szekrényben, és a plafonon lévő lámpa is remegett, de nagyobb baj nem keletkezett. Hazánk ilyen szempontból tehát szerencsés elhelyezkedésű ország - noha évente mintegy 100 kisebb (2-nél kisebb magnitúdójú) rengés következik be.

Egy kisebb földmozgás 2012. április 10-én kora reggel Sopron térségében -

a rengést több állomáson is jelezték a műszerek.