Nyírfanedv - A nyírfa folyékony kincse a nyírvíz
Hasonlít a friss víz ízéhez, egy kis édeskés mellékízzel, valamint a fa aromájával.
"Édös virics foj a fából,
Jere ki rózsám a házból,
Én bemennék, de az anyád
Tudom, hogy haragszik reám."
/székely népdal/
Nyírfanedv története
A nyírfa nedve évszázadok óta értékes itala az emberiségnek. Már a XIII.
Alapítás éve: 1996
Központja: 7625 Pécs, Tettye tér 9.
Címere: Repülő madarak távoli kontúrja
Jellegzetes növényei, állatai: fehér nyár, sulyom, tündérfátyol, pirítógyökér, kockás liliom, kecsege, kislile, búbos banka, fekete gólya, jégmadár, dámvad.
Elhelyezkedése
A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el.
Szeptemberben el lehet kezdeni az áttelelő zöldségek vetését.
Azokat a növényeket szaporítjuk így, amik nem annyira érzékenyek a fagyokra, jól bírják a hideget és tavasszal, az első jobb idők beköszöntésekor fejlődésnek indulnak, így korán jutunk friss vitaminokhoz.
Két féleképpen lehet elvégezni.
A fahamut az emberiség évezredeken át nagy becsben tartotta. Igen sokoldalú felhasználhatósága a háztartásokban nélkülözhetetlen volt.
A fa elégetésekor keletkező hamu számos értékes ásványi sót tartalmaz. Erősen lúgos kémhatású, pH-értéke 10-13 közé esik. A lúg tisztító hatása a káliumtartalomtól függ, ezért az egyes fafajták hamujából eltérő erősségű lúg keletkezik.
Vöröshagyma, fokhagyma és rokonaik.
Most így az ablakon kinézve nem igazán van kertezős hangulat, mivel lassan, de folyamatosan esik az eső. ilyenkor megint az elméleti, fejben kertezés ideje van.
Mivel a borsó, retek és gyökérzöldségek a földben vannak, most a hagymák kerülnek sorra.
Európában kevés helyen található olyan fajgazdag Duna-menti élővilág, mint Baja környékén. A Duna és a Sugovica árnyas vízpartjainak, holtágainak és zátonyainak ligeterdejében egyedi növény- és állatvilág alakult ki. A gemenci erdő a víz közelségének köszönheti egyedülálló szépségét.
Még egyszer a vetés idejéről és egyéb praktikák.
Még a kerti szezon elején tartunk, ezért nézzük át még egyszer, hogy a növényeket mikor lehet elvetni, és hogyan.
A konyhakerti növények vetésének ideje több tényezőtől függ.
A legfontosabb a növény csírázási és termesztési hőigénye. Ezen kívül befolyásolja a talaj előkészítésének lehetősége és az időjárás is.
Itt van a jó idő, és reméljük, hogy amíg csak lehet, velünk is marad. A nagy meleg azonban izzadással is jár, amelynek intenzitása igencsak egyénfüggő.
Ma már tudjuk, hogy az izzadást megakadályozni butaság, hiszen ez nemcsak hűt a nagy melegben, de egy fontos méregtelenítő folyamata is a szervezetnek.
A folyamatos környezetszennyezés hatására az időjárás alaposan megtréfált minket. A jó konyha kiindulóalapjának tekinthető kiskert azonban kisegíthet: az alábbi, 1859-ből származó megfigyelések ugyanis akár most is érvényesek lehetnek, hiszen ezeket elsősorban a növények viselkedésének megfigyelésére alapozták.
Májusban a gyümölcsösökben döntő fontosságú az alma és körte varasodása, valamint az almafa lisztharmata elleni védekezés. Felléphet a tetvesedés, és a mostanában gyakran fenyegető tűzelhalás, továbbá pusztíthat a vadgesztenyelevél aknázómoly is.