Palántanevelés, avagy hogyan végezzük a tűzdelést.
Eljutottunk addig, hogy az elvetett magok kikeltek és növekedni kezdtek.
Itt jön a következő kérdés. Tűzdeljünk, vagy ne tűzdeljünk. Szakkifejezéssel élve, ez a pikírozás.
Sokan ezt a műveletet ijesztőnek, bonyolultnak és a kis növény szempontjából veszélyesnek tartják.
A kérdésre több mindentől függ a válasz.
10 tanács, hogy "biomamivá" válhassunk...
Egyre inkább bebizonyosodik, hogy nekünk magunknak kell tennünk valamit, hogy a Földnek legyen jövője, hogy gyerekeink ne elsivatagosodott vidéken éljenek, hogy az évszakok ne tűnjenek el.
Magyarországon sok szervezet foglalkozik a környezetvédelemmel, azonban meglehetősen kevés olyan kezdeményezés ismert, amely a gyerekek környezettudatos nevelését tűzné ki célul. Ezek közül is kiemelkedik a nagy múltra visszatekintő cserkészmozgalom, amely életformaszerűen ismerteti meg a fiatalokkal a környezeti értékeket.
Talán nem is gondolnánk, hogy az óceánokban is lehet zajszennyezés. A kimutatások szerint az elmúlt hat évtizedben tíz éves időközökben megduplázódott az óceánok zajszennyezettsége a vízi járművek miatt. Főképp a tengeralattjáró-hajók által, ezek ugyanis a felderítéseknél olyan frekvenciát használnak, amely nagy területen képes befolyásolni az élőlények életét.
Szabó Gyuri bácsi a bükki füves ember elmondta, hogy rákban nem lehet meghalni. Mert a szervezet öngyógyító, ilyenkor az immunrendszert kell erősíteni és az adott rákra való növényeket használni. Testünkben mindig vannak rákos sejtek és ezeket a szervezet normális esetben kordában tartja. Ha gyengül az immunrendszer, akkor képesek csak az elburjánzásra.
Az 56 négyzetkilométer területű Szentendrei-sziget természeti adottságai és a fővároshoz közeli fekvése miatt kedvelt kiránduló- és nyaralóhely. Az idegenforgalmon túl kulcsszerepe van a főváros és a környező települések vízkészleteinek ellátásában is.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit öleli fel. A Nemzeti Park térségét három nagy tájképi egység találkozása teszi egyedivé, a folyóvölgyeké a hegységeké és a síkságé. A terület éppen ezért nagyfokú változatosságot mutat.
Legendák völgyében: a Tordai-hasadék
A régóta kedvelt romániai turistacélpont, a szemgyönyörködtető Tordai-hasadék Erdély középső részén helyezkedik el, nem messze Torda városától. Ez tulajdonképpen a Torockói-hegységben végigfutó mészkő-hasadék. Jókai „háromezer lépésnyi sziklafolyosóként” említi az Egy az Isten című alkotásában.
A Kárpát-medence ma ismert formája hosszú évmilliók alatt alakult ki. Kezdetben inkább a nagy hegységképző erők alakították, majd a Föld tektonikai intenzitásának csökkenésével egyre inkább a Nap, a szél és a víz formáló ereje dominált.
A legidősebb kőzetek a Kárpát-medencében kb. 1 milliárd évvel ezelőtt alakultak ki.
Tényleg van kiút? Létezhet Földünknek és nekünk is egyaránt pozitív jövő? Több tárlatunk foglalkozik a mesterséges természetromboló erőkkel, az ember környezetpusztításával. Felvázoljuk a negatív jövőképeket, a Föld antiutópisztikus forgatókönyveit.
