A Rinyamenti, hivatalosan Nagyatádi kistérség, Somogy megyében, közel 650 km2-en elterülő erdős, tavas vidék. Központja a nagyjából 12 000 fős Nagyatád, a “parkok, szobrok és a fürdők városa”. A térségben folyik a Rinya-patak, amely a Dráva egyik mellékfolyója; emellett több mint félszáz tó is megtalálható, köztük az őslápos Baláta-tó.
Gyopárosfürdő „az Alföld gyöngyeként” vált ismert üdülőhellyé Orosháza mellett. A három tóból álló tórendszer 1869-től már népszerű gyógyhatású fürdő. A természetes alkáli hidrogén-karbonátos víz különböző mozgásszervi, gyulladásos, ízületi és reumatikus bántalmak kezelésére, valamint balesetek, műtétek utáni rehabilitációra is alkalmas.
Csongrád városa Csongrád megyében található, a Tisza jobb partján, a Körös-torok mellett. Csongrád az Alföld tájegységéhez, a statisztikai régiók közül a Dél-Alföldhöz tartozik. Csongrád város földrajzi helyzetéből adódóan változatos talajadottságokkal rendelkezik. Fő talajtípusai: Duna-Tisza-közi meszes homok, réti öntés, csernozjom.
Orfű Baranya megyében, a mecseki hegyhát közepén, Pécstől megközelítőleg 14 kilométerre fekszik. A község – a 2010. január 1-i népszámlálás szerint – 889 lakossal rendelkezik. Területe 32,15 négyzetkilométer, népsűrűsége 27,65 fő/km2.
„Sosem felejtem el azt a pillanatot/ amikor én ezt a tündérországot először megláttam.” (Eötvös Károly)
A Keszthelyi-hegység lábánál elhelyezkedő, ezer lakosú Balatongyörök tartalmas múltra tekint vissza. Területe már az őskor óta lakott volt, ezt régészeti leletek támasztják alá. Nevét a szomszédos település, Szigliget urának Gyürk nevű fiáról kapta, később a 17.
Siófok Somogy megyében, a Balaton déli partján helyezkedik el. A Balaton-part legnagyobb városa több mint 24.000 lakossal, emellett rendkívül népszerű üdülőváros mind a hazai, mind a külföldi turisták körében. Északról a Balaton, keletről a Mezőföld, délről és nyugatról pedig a Külső-Somogy határolja. A Balaton medencéjének eme pontjától ered a Sió.
Talán nem is gondolnánk, hogy az óceánokban is lehet zajszennyezés. A kimutatások szerint az elmúlt hat évtizedben tíz éves időközökben megduplázódott az óceánok zajszennyezettsége a vízi járművek miatt. Főképp a tengeralattjáró-hajók által, ezek ugyanis a felderítéseknél olyan frekvenciát használnak, amely nagy területen képes befolyásolni az élőlények életét.
A 20. századi környezetszennyezés egyik meglepő eredménye, hogy a Föld különböző vízfelületein összefüggő hulladékszigetek keletkeztek. A legnagyobb szemétdomb a Csendes-óceán felszínén helyezkedik el. Két, egymástól különálló részből tevődik össze: Japánnál a Keleti szemétfolt, a Hawaii-szigeteknél pedig a Nyugati szemétfolt található.
A trópusi esőerdők az Egyenlítőt övező 10-10 fokos sávban terülnek el. Megtalálhatók Ausztráliában, Afrikában, Ázsiában, Közép- és Dél-Amerikában. Az utóbbi kontinensen az Amazonas-medencében terül el a legnagyobb, "zöld pokol"-nak is nevezett esőerdő, amelynek területe 5 millió négyzetkilométer.
Környezetünket nem csak kémiai és biológiai eredetű anyagokkal szennyezhetjük, hanem az elektromágneses sugárzás, azaz a fény is káros lehet. A fényszennyezés az éjszakai égbolt mesterséges fényforrásokkal – pl.
