A közelmúltban végzett felmérések szerint Magyarországon 3000 iskolából csupán 354-ben foglalkoznak tanórai keretek közt a diákok környezettudatosságra nevelésével, ami jóval kevesebb, mint a fejlettebb nyugati országokban.
„Nem lehet elég korán kezdeni” - tartja a mondás. Hasonló gondolat járhatott azoknak a környezetvédő pedagógusoknak a fejében, akik elsőként kitalálták és szorgalmazták az óvodák átalakítását úgynevezett zöld óvodákká. Ennek eredményeképp ma már Magyarországon is rengeteg ilyen rendszerű intézménybe járhatnak a gyerekek.
A környezettudatosság olyan gondolkodásmódot jelent, amelyben felelősséget vállalunk környezetünkért, és mindennapi életünkben próbáljuk minimálisra csökkenteni a természetre káros anyagok használatát, kibocsátását. Fontos, hogy a gyerekek kiskoruktól kezdve ebben a szemléletmódban nőjenek fel, így később természetesnek veszik a környezettudatos életmódot.
Magyarországon sok szervezet foglalkozik a környezetvédelemmel, azonban meglehetősen kevés olyan kezdeményezés ismert, amely a gyerekek környezettudatos nevelését tűzné ki célul. Ezek közül is kiemelkedik a nagy múltra visszatekintő cserkészmozgalom, amely életformaszerűen ismerteti meg a fiatalokkal a környezeti értékeket.
Kevesen tudják, de fontos: a Földön a természet már az ember megjelenése előtt is létezett, viszont a környezet vele egyidős. Az ember történelme során igényeinek megfelelően alakította át a rendelkezésére álló bioszférát (világvárosok, bányászat, vasút, közutak stb.), olykor teljesen elpusztítva a természetes értékeket.
Szeptemberben el lehet kezdeni az áttelelő zöldségek vetését.
Azokat a növényeket szaporítjuk így, amik nem annyira érzékenyek a fagyokra, jól bírják a hideget és tavasszal, az első jobb idők beköszöntésekor fejlődésnek indulnak, így korán jutunk friss vitaminokhoz.
Két féleképpen lehet elvégezni.
-Műtrágyázza a palántákat,még mielőtt az ültetőföldbe lévő tápanyagok kimerülnének.
-Mulcsozza az ágyásokat és a szegélyeket, amíg a talaj nedves, hogy később kevesebbet kelljen öntözni és gyomirtással bajlódni.
-Most vesse el a nyári dísznövények, az egynyári kúszónövények, a fűszernövények, a szagosbükköny, a paradicsom és számos más zöldségféle magvait.
Rétegek a kerti magas-ágyban.
A magas ágyba sok anyagot is rétegezhetünk. Öt réteg szabályait mutatjuk be és ötleteket adunk ahhoz, hogyan érjük el a növények számára legelőnyösebb kompozíciót.
A magas-ágyat ősszel vagy tavasszal készítjük el.
Még egyszer a vetés idejéről és egyéb praktikák.
Még a kerti szezon elején tartunk, ezért nézzük át még egyszer, hogy a növényeket mikor lehet elvetni, és hogyan.
A konyhakerti növények vetésének ideje több tényezőtől függ.
A legfontosabb a növény csírázási és termesztési hőigénye. Ezen kívül befolyásolja a talaj előkészítésének lehetősége és az időjárás is.
A kökény, a fekete bodza és a galagonya erdeinkben, utak mentén mindenütt igen gyakori. Sosem gondolunk arra, hogy őseink ezeket az ínségesebb időkben gyümölcsként is fogyasztották. Terméseik rendkívül értékes hatóanyagokat tartalmaznak, ezért talán érdemes lenne a gyűjtésen kívül nemesítésükkel, termesztésükkel is foglalkozni. Néhány próbálkozás már született ezen a téren.
