Az 56 négyzetkilométer területű Szentendrei-sziget természeti adottságai és a fővároshoz közeli fekvése miatt kedvelt kiránduló- és nyaralóhely. Az idegenforgalmon túl kulcsszerepe van a főváros és a környező települések vízkészleteinek ellátásában is.
A sziget hidrológiai jelentősége
A sziget parti szűrési kútjai napi 1,2 millió köbméter víz kinyerésére képesek; összesen több mint 700 ivóvíztermelő kút üzemel a szigeten. A víz nagy része a Duna-meder homokos-kavicsos üledékén át érkezik meg a kutakba, ami természetes mikrobiológiai szűrőrétegként szolgál. A mederágy kavicsrétege biztosítja a folyóvíz vízadó rétegekbe szivárgását, tisztítását, és mint szállító közeg szolgáltatja a termelő kutakig történő vízáramlást.
A sziget vízbázisa európai szinten is kiemelkedő mennyiségű és minőségű vízkészletet jelent. Az itt kitermelhető víz közel ivóvíz-minőségű, vagyis a fertőtlenítési (klórozás) eljárás után közvetlenül a vízhálózatba juttatható, további tisztítást nem igényel. Az sziget vízkészlete jelenti a főváros északi vízbázisát, ami Budapest ivóvízszükségletének mintegy 70%-át kielégíti. (A maradékot a Csepel-sziget kútjai adják.) Ennek a vízbázisnak a védelme igen lényeges, hiszen elég egyszer elszennyezni, hogy alkalmatlan legyen az emberi fogyasztásra.
A sziget faunája és flórája
A szárazulat eredeti természeti állapotai az emberi behatások miatt ma már csak nyomokban fedezhetőek fel. A sziget legnagyobb vizes élőhelye a Merzsán-tó. A vízparti részek jellemző élővilágát a Merzsán-tónál és a Tahitótfalut a váci révvel összekötő műúttól északra, illetve a sziget déli részén foltokban találhatjuk meg. Az árterek, vizes élőhelyek rendszeres vendége a kiskócsag, és gyakori a nagykócsag is. A homokos partoldalakon hozzávetőleg 100 pár gyurgyalag költ. Ide járnak telelni a nyugalmasabb vizet kedvelő fajok, mint a kis vöcsök, a tőkés réce vagy a kormorán (kárókatona). Ki kell emelni a jégmadár jelenlétét. A sziget fontos pontja a költöző madarak vonulási útvonalának is.
Jégmadár Kis vöcsök Kormorán
A sziget jelentős természeti értékei azonban a belső részek homokos foltjain rejlő, az alföldi pusztákat idéző homokpusztagyepek. Sajnos, ezek a társulások a beépítés miatt egyre kisebb területre szorulnak vissza. Ezek az árvalányhajas, esetenként kisebb buckákkal tagolt száraz gyepek olyan ritkaságokat rejtenek, mint a magyar szegfű, az agárkosbor, a gyíkhagyma, homoki kikerics, a fekete kökörcsin, a naprózsa és a fokozottan védett csűdfű. A szigeten összesen 25 védett növényfaj tenyészik, köztük két szigorúan védett fajjal: a gyapjas gyűszűvirággal és a homokpusztagyepeken előforduló csikófarkkal.
Magyar szegfű Fekete kökörcsin Gyíkhagyma
A Szentendrei-sziget egész területe a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. A természeti kincsek megóvásának érdekében a szakemberek szerint meg kellene állítani az utóbbi évekre jellemző szigetre-költözési hullámot, ám erre nincs reális esély.