Ukrajna legnyugatibb régiója, Kárpátalja majdnem ezer évig Magyarország területét képezte, majd a trianoni békeszerződés után Csehszlovákiához, 1945-től 1991-ig a Szovjetunióhoz tartozott. Most a független Ukrajna önálló közigazgatási egysége "Kárpáton Túli Terület" néven. Területe 12 800 km², nagy része hegyvidék, egyötöde alföld (beregi és ugocsai Tiszahát). Fő látnivalói elsősorban várak, várromok és templomok (legjelentősebbek például a munkácsi és az ungvári vár). Emellett azonban természeti kincsekben is rendkívül gazdag.

Kárpátalja növény- és állatvilága

Kárpátalján közel 200 magasnövényi faj található, de közel egyötödét (44-et) sajnos a kipusztulás fenyeget. Az erdei fajok legelterjedtebbjei közé tartozik a bükk, a tölgy és a fenyő, de található még nyírfa, vörösfenyő, égerfa, gyertyánfa, tiszafa, gyantás fenyő, kőrisfa és juhar. Területén 300 egzotikus növényfaj lelhető fel, például a frézia-bokrok, a japán birs halvány rózsaszín virágai, a nedzvencki és floridai almafa vérvörös, a kínai almafa fehér virágai, a birs és japán szakura rózsaszín bimbói, a gesztenyefák vöröses hajtásai és a magnólia, amely Kínában őshonos. Ezeknek a növényfajoknak a betelepítése a Perényi, a Schönborn, a Dohai és a Drugeth családnak köszönhető, ők hozatták be a világ különböző pontjairól.

                                                                  Magnólia

A régió állatvilága is rendkívül sokrétű. Nyolcvan emlősfaj, tíz csúszómászó, hatvan kétlaki és hatvan halfaj, kétszáz madárfaj, valamint száz puhatestű állatfaj található a területen. Legelterjedtebb állatok a vakond, róka, farkas, barnamedve, borz, nyest, menyét, hermelin, görény, nyérc, vidramenyét, vidra, vadmacska, hiúz, vadnyúl, mókus, vaddisznó, őz, szarvas. Madarak közül a legjelentősebbek a siketfajd, a nyírfajd, a császármadár, a fácán, a harkály, a kakukk, a búbos banka, a sarlófecske, a jégmadár, a vízirigó, a fogoly, a fürj, a törpesirály, a baglyok több faja.

                                                                  Jégmadár  

A Nárciszok völgye

Kárpátalja talán leggyönyörűbb látványossága a Huszthoz közeli Nárciszok völgye. Ezen a természetvédelmi, 250 hektáros területen a növények valószínűleg még a jégkorszak idején jelentek meg, mikor egy jelentős sárréteg öntötte el a völgyet a hegyekben lévő élővilággal együtt. A keskenylevelű nárcisz egész Európában csak ezen a helyen virágzik összefüggően, természetes környezetben, május elején. A viszonylag nagy területű völgyben egyébként 450 növényfajt tartanak számon. Szerkezetét tekintve a természetvédelmi terület élővilága meglehetősen tarka, hiszen 52 növénycsaládot tartalmaz. Faji összetétel szerint az aszatfélék, a gabonafélék, rózsafélék, pillangósvirágúak, boglárkafélék, fűzfafélék és az orchideafélék a leggazdagabbak. Geológiai szempontból a terület döntő többségét eurázsiai és európai növénytípusok képezik.

                                                                                                Nárciszok völgye

A Vereckei-hágó

A Vereckei-hágó a magyar történelem részét képezi, a feltételezések szerint itt keltek át a honfoglaló magyarok. Tengerszint feletti magassága 841 méter, az Északkeleti-Kárpátokban, a Latorca és az Opor folyó völgye között található. A hegyvidék állatvilága igencsak gazdag: található itt dámszarvas, jávorszarvas, mókus, alpesi barna fogú egér, barnamedve, vaddisznó, farkas, róka, hiúz, vadmacska, vakond, háromujjú harkály, erdei szalonka, fenyőszajkó, fehér csőrű rigó, törpebagoly, siketfajd, kövi seregély. A szubalpesi övezetben található havasi egér, vipera, szajkó, héja is.

1980-ban új út épült Munkács és Lviv között, amely elkerüli a hágót, ezért ma már alig van forgalom, inkább turistalátványosságként szolgál. Alsóvereckén lehet feljutni, de az út elég rossz állapotban van. A magyar honfoglalás millecentrumát a hágótól távolabb, egy teljes panorámát adó helyen állították fel. A Matl Péter által készült honfoglalási emlékmű 1996-ban épült meg, de 2008-ban újjáépítették, mert jelentősen lerombolták az ukrán ultranacionalisták. Az emlékmű hét tömbből áll, ami a Kelet és Nyugat közötti kaput jelképezi. Nyílásában egy oltár őrzi a vérszerződés emlékét.

A Szinevéri-tó

A Szinevéri-tó mintegy 7 hektáros vízfelületével az Északkeleti-Kárpátok legnagyobb tava. Közel 1000 méter magasan, a Tóhegy lábánál helyezkedik el. Tízezer évvel ezelőtt alakult ki egy folyómedret elzáró földcsuszamlás révén. Három forrás táplálja vizével, átlagos mélysége 8-10 méter. Vizében honos a szivárványos, a folyami és a tavi pisztráng. A tavat fenyőerdő szegélyezi. 1989-ben természetvédelmi területnek nyilvánították, a nemzeti park területén él a ritkaságnak számító görbe törzsű hegyi tölgy is.

                    A Szinevéri-tavat 2008-ban Ukrajna hét természeti csodájának egyikének választották.