Az Alföld csodálatos világa: a Kiskunsági Nemzeti Park
Magyarország területén tíz nemzeti park található, mindegyik más-más tájegység természetvédelmi értékeit óvja. A Kiskunsági Nemzeti Park 1975-ben alakult meg, azóta őrzi Magyarország egyik legjellegzetesebb földrajzi térségét, a Duna-Tisza közét. A Kiskunsági Nemzeti Park megalakulásakor 7 (ma 9) különálló egységből áll(t), melyek együttes területe kezdetben 35.800 hektár volt, mára ez 48.198 hektárra nőtt. E tájegységet az emberi tevékenység már oly mértékben átformálta, hogy csak a legértékesebb, a táj arculatára jellemző vizeket, a természetes jellegüket megtartott élőhelyeket, felszínformákat helyezhették védelem alá. A park területén megtalálhatók mocsarak, láprétek, nedves árterek, kaszálók, szikes tavak, valamint szikes gyepek, száraz homoki és löszös puszták is. A védett területeken bemutató övezetek fogadják a látogatókat. Ezek tanösvénnyel, túraútvonalakkal ellátott helyek, de itt csak a kijelölt úton szabad közlekedni. A park legnagyobb földrajzi tája a Homokhátság.
Európában kizárólag itt található szikes pusztai élőhely, valamint sziki madárvonulási pihenőhely. Bugac futóhomokbuckái a legeltetés megszüntetése óta megálltak, így különleges homoki élővilágnak adnak otthont. Itt található a Pásztormúzeum is, amelyben a természeti értékeket és a pásztorhagyományokat bemutató kiállítás látható. Másik, méltán népszerű hely a kecskeméti Természet Háza, ahol természetismereti programokat is szerveznek. A lovaskultúra is nagy hagyományokkal bír ezen a vidéken. Szezonban minden nap rendeznek lovasbemutatót, hiszen ma is ezreket csábítanak ide akrobatikus ügyességű csikósaink.
Nemcsak síkságban bővelkedik a park, a Duna menti síkság és a Homokhátság találkozásánál találhatók a kiterjedtebb, kiemelkedő természeti értékű mocsaras területek, amit "Turjánvidék" elnevezéssel illetnek. Lápi és homoki nyírfás erdőrészletei kivételes értéket képviselnek.
A Felső-Kiskunsági-pusztán számos élőlénnyel találkozhatunk, ilyenek például a sótűrő növényfajok vagy a legjelentősebb hazai túzok állomány. Ezen kívül a hagyományos állattartás, a régi magyar házi állatfajták legeltetése ma is fontos szerepet játszik e táj arculatának megőrzésében. Az ország legnagyobb szürkemarha-állománya Apaj környékén található.
Magyar túzok Szürkemarha
Nagyon gazdag továbbá a homokvidék rovarvilága. Több védett ízeltlábú is megtalálható a parkban, mint például a pusztai hangyaleső, a sisakos sáska, a pusztai díszes medvelepke vagy a budai zsákos moly. A területre jellemző a homoki gyík, a láprétek átmeneti zónájában néhol előfordul a parlagi vagy rákosi vipera. A rétek üde klímája kedvez néhány jégkorszaki maradványfajnak (fehér májvirág, fehér zászpa) is, és több mint 15 orchideafajt őriz.
Díszes medvelepke Homoki gyík
Ha a Kiskunságban járunk, érdemes belekóstolni a térség ízeibe is. Egy út menti csárdában bőséges ebédet fogyaszthatunk el, miközben a térségre jellemző muzsika szól a háttérből. A nemzeti park központja Kecskemét, Kodály Zoltán szülővárosa. Itt érdemes felkeresni a Nagytemplomot, a Városházát, és a szecessziós stílusban épült Cifrapalotát is. Kecskemét mellett Kiskunfélegyháza és Kiskőrös is remek úti célpont.
