2Sámuel 23,1-7(5)
|
Üzenőfal
szerda, 2017. május 24. 13:18
2Sámuel 23,1-7(5) - "Minden javam,minden örömöm belőle sarjad."
Most nem magyarázom az igeszakaszt,hanem arra indítom az olvasót,ha eddig nem tette volna,akkor vegye kézbe a Bibliát,és olvassa el a mai igeszakaszt.Az Ige mellett rovat ugyanis csak az adott bibliai rész elolvasása után lehet üzenetté.Gyermekkoromból emlékszem arra a gyakori élményre,hogy éjszaka esett,reggelre verőfényesen ragyogott a nap,kivirágzott a cseresznyefa,sarjadt az élet,az öröm,a reménység(4). Ritka élmény ez manapság?Ha ritkának gondoljuk már ezt az élményt,ha nem így látjuk a világot,akkor figyeljünk Dávidra,aki nagyom megfáradt,és az Úrra tekintve, megfáradva is énekelt,hálát adott,ragyogott,biztatott...Az ember egy idő után megfáradhat (Áprily Lajos:A Finálé). Így történt ez Dáviddal is.A belviszályok,az utódlás körüli versengések,az ellenség elleni állandó harcok,és saját bűnei miatt is Dávid elfáradt,arról nem is beszélve,hogy egyszer majdnem megölték,ezért ettől kezdve nem engedték ütközetbe (212,15-17). De Dávid éppen ezért mindenestül az Úrhoz fordult:Ezután imádságokat írt. 
|
